Október 29.: Parlamenti összefoglaló (2.)

Határozathozatalok: egyhangú szavazások – Törvénymódosítások: a családok támogatása; Bíróságok, ügyészségek - Vita a Sándor-palotáról - Bűnüldöző szervek együttműködése - Magyar Rádió Közalapítvány - Országos Hulladékgazdálkodási Terv - Napirend után

Határozathozatalok
Egyetlen, nemzetközi szerződéssel kapcsolatos javaslat kivételével minden előterjesztést egyhangúlag támogatott az Országgyűlés a keddi határozathozatalok során. A parlament az ellenzék szavazatainak támogatásával elfogadta a 2001-2002-es költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A tavalyi zárszámadás a 2002. évi költségvetés módosítását is tartalmazza, ami szükséges a kormány első száznapos programja teljesítéséhez, a többi közt az egészségügyi konszolidációs program végrehajtásához, az agrárágazat 60 milliárd forintos megsegítéséhez és a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások fedezetének biztosításához.
A családok támogatásáról szóló törvény elfogadott módosítása értelmében egységesen és szeptemberig visszamenőleg húsz százalékkal emelkedik a családi pótlék összege. A parlament döntése alapján a házelnök a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
Az Országgyűlés jóváhagyta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosítását, amely elsősorban az ítélőtáblák működésével kapcsolatban rögzít szabályozásokat.
A képviselők megszavazták a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok kihirdetését és támogatták a Magyarország és Észtország között, a személyek visszafogadásáról szóló, idén márciusban aláírt egyezmény megerősítését is.
A parlament egyhangúlag elfogadta a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról szóló korábban kötött és azóta többször módosított szerződés megerősítését.
Megszavazta a Ház a településrendezési tervek elkészítésével kapcsolatos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását is. Eszerint a korábbi követelményeknek megfelelően készített településrendezési terveket a törvényben eredetileg előírt 2003. december 31-i határidő helyett 2004 végéig alkalmazhatják a települések.
Az Országgyűlés egy határozat módosításával hatályon kívül helyezett egy olyan rendelkezést, amely a Magyar Televízió Közalapítvány pénzfelhasználását korlátozta.


Törvénymódosítás a családok támogatásáról
Egységesen és szeptemberig visszamenőleg 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege a családok támogatásáról szóló törvény módosítása szerint, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A változtatás rendszeressé teszi az augusztusban folyósított egyhavi többlet családi pótlék kifizetését. A családi pótlékra jogosultság felső korhatára – a közoktatási törvénnyel összhangban – 23 évre emelkedik 2004-ig évente egy esztendővel, azok esetében, akik közoktatási intézményben tanulnak. A módosítás visszaállítja az ellátás egységességét, ami azt jelenti, hogy az iskoláztatási támogatásként folyósított ellátás a jövőben szintén családi pótlékként jár.
Az anyasági támogatás összege 50 százalékkal emelkedik, ikergyermekek esetében pedig 100 százalékkal. Ez utóbbiaknál a gyermekgondozási segély összege is a duplájára nő. A törvénymódosítás szeptember 1-jén lép hatályba, azaz ettől az időponttól az iskoláztatási támogatást is családi pótlékként kell tovább folyósítani. Az anyasági támogatás emelésére vonatkozó, valamint az ikerszüléssel kapcsolatos intézkedések 2003. január 1-jén lépnek hatályba.


Bíróságok, ügyészségek
Elfogadta az Országgyűlés kedden a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosítását. A jogszabály kitér az ítélőtáblák működésére és egyebek közt rögzíti, hogy az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek.
A törvény szerint a Fővárosi Ítélőtáblán – adott esetben a polgári kollégiummal összevontan – közigazgatási kollégium is működhet. Az elfogadott javaslat értelmében a kijelölt megyei bíróságokon lévő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
A jogszabály kimondja: a megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben – ha törvény a fellebbezést megengedi – a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Kikerült az eredeti előterjesztésből az a passzus, amely lehetővé tette volna, hogy a bíróságok és az ügyészségek – a pénzügyi tárcával egyeztetve – maguk tervezhessék költségvetésüket, szemben a mostani gyakorlattal, amelynek alapján ezt a PM teszi. Ezt a szabályozást a kormány külön törvényjavaslatban nyújtotta be a parlamentnek.


Vita a Sándor-palotáról
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal Sándor-palotában való elhelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
Salamon László (Fidesz) a Miniszterelnöki Hivatalnak a Parlament épületéből való kiköltözését, frakciótársa, Répássy Róbert pedig a törvényjavaslat címének pontosítását szorgalmazta.
Válaszában Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: a törvényjavaslat kettős célja a köztársasági elnöknek méltó hivatal biztosítása, illetve a Sándor-palota megfelelő hasznosítása. A módosító javaslatokról megjegyezte, jelenleg nincs olyan épület, amely alkalmas lenne a miniszterelnökség elhelyezésére. Hozzátette: a törvényjavaslat címének „nincs aggályos tartalma”.
Az elnöklő Wekler Ferenc a vitát lezárta, a határozathozatalra várhatóan az Országgyűlés következő ülésén kerül sor.


Bűnüldöző szervek együttműködése
A magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatósággal folytatott együttműködését, valamint EU-jogharmonizációs célokat szolgál az az előterjesztés, amelynek kedden kezdődött meg az általános vitája a parlamentben.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat expozéjában Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: az előterjesztés a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, valamint a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata munkáját érinti. Utalt arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg a rendőri és igazságügyi szervek közötti együttműködés egyre szorosabbra fűzése, a segítségnyújtás formáinak gyorsítása.
- Az együttműködésre többnyire a titkos nyomozások körében lenne mód – mondta a belügyminiszter. Kiemelte, hogy a nemzetközi együttműködés megteremti a közvetlen információcsere, a bűnfelderítés, a bűnmegelőző tevékenység feltételeit. A használatos formák között említette meg a titkos telefonlehallgatásokat, az ellenőrzött szállításokat, a határon átnyúló megfigyelést, illetve a forró nyomon üldözést. Elhangzott, az előterjesztést a rendészeti és az emberi jogi bizottság is támogatta korábbi ülésén.
Pusztai Gyula (MSZP), a rendészeti bizottság többségi álláspontját ismertetve közölte: felvetődött a vita során, hogy a jogharmonizációhoz a jogsegélyről szóló törvény módosítása is szükséges, továbbá a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ működésének áttekintése. Szólt arról is, hogy pontosításra szorul, vajon az APEH nyomozó hatósága a törvény alapján bűnüldöző szervnek minősül-e.
A rendészeti bizottság kisebbségi véleményét ismertető Weszelovszky Zoltán (Fidesz) elmondta, hogy az ellenzék bizottsági tartózkodását a kényes téma kívánta nagy fokú körültekintés okozta. Úgy vélte, az előterjesztés sok helyen kiegészítéseket, korrekciót igényel.
Gál Zoltán szocialista vezérszónok szerint a törvényjavaslat elfogadásával jelentős előrehaladás történik Magyarország EU-jogharmonizációjában, hiszen az előterjesztés megteremti az bűnüldöző nemzetközi szervekkel történő együttműködés belső jogi kereteit. Elmondta, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben közel 30 kétoldalú nemzetközi egyezményt kötött a bűnüldözésben, és ennek köszönhetően javult az együttműködés a külföldi szervekkel. – Sem a nemzetközi, sem a szervezett bűnözés, sem pedig a terrorizmus elleni küzdelem keretében nem szolgáltathatjuk ki magunkat a bűnüldöző szervek kényére-kedvére – hangsúlyozta Gál Zoltán, aki szerint az előterjesztés hangsúlyt is helyez erre.
Az MSZP vezérszónoka is felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály-javaslat ütközik a bűnügyi jogsegélyről szóló törvény bizonyos területeivel, ezért – mint mondta – sürgősen felül kell vizsgálni azt, egyben összehangolni a mostani előterjesztéssel. Úgy vélte, a bűnüldöző szervek titkos információgyűjtésének parlamenti ellenőrzése változatlanul nem megoldott.
Kontrát Károly (Fidesz) kijelentette: a legnagyobb ellenzéki párt frakciója tárgyalásra és határozathozatalra alkalmatlannak tartja a törvényjavaslatot, ezért annak visszavonását javasolja, illetve a témában történő négypárti egyeztetést tart szükségesnek. A képviselő a javaslat „koncepcionális fogyatékosságait” emelte ki felszólalásában. Kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztés kellő eligazítást ad-e a törvény alkalmazói számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat egyes részeinek elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Világosi Gábor (SZDSZ) elemi érdeknek nevezte a szervezett bűnözés elleni fellépést. Megjegyezte: a törvényjavaslat új típusú együttműködési formákat határoz meg a bűnüldözés terén. Hangsúlyozta, a javaslat tartalmazza azt is, hogy a bűnüldözés során ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok. A képviselő az SZDSZ részéről támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Németh Zsolt (NDF) úgy fogalmazott, hogy a javaslattal kapcsolatban a demokrata fórum képviselőcsoportjának számos aggálya van, ezért csak jelentős módosításokkal tudják támogatni azt. Mint mondta, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat időszerű, nélkülözhetetlen jogszabály az európai uniós csatlakozás szempontjából. Az ellenzéki képviselő több kritikát is megfogalmazott a javaslattal összefüggésben. Ezek egyike arra vonatkozott, hogy a jövő évi költségvetés nem tartalmazza a javaslat következtében felmerülő többletköltségeket.
A törvényjavaslat általános vitáját a parlament következő ülésén folytatja.


Magyar Rádió Közalapítvány
Általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Rádió Közalapítvány 1997. és 2002. március 25. közötti tevékenységéről szóló beszámolókat, illetve az azokhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatokat keddi ülésén a parlament kulturális bizottságának kormánypárti többsége; ugyanakkor a határozati javaslatokban a testület azt ajánlja, hogy a Ház – az 1997-es kivételével – utasítsa el a beszámolókat.
A voksoláson az ellenzéki képviselők nem vettek részt: akkor hagyták el a termet, amikor a kormánypárti többség nem fogadta el egy javaslatukat. Ebben azt kezdeményezték: miután a kormányoldal megszavazta, hogy hallgassák meg a 2001-es beszámolóval kapcsolatban a nyár elején kuratóriumi taggá választott Gellért Kis Gábort, előbb Szadai Károly, a kuratórium elnöke kapjon szót.
Gellért Kis Gábor felületesnek, nem megalapozottnak, a tulajdonosi testület megbízatásához méltatlannak nevezte a beszámolókat, kijelentve, hogy a kuratórium azok tanúsága szerint jogaival nem kívánt élni, ellenőrző funkcióját nem gyakorolta, ami részben oka is az intézmény jelenlegi helyzetének. Hiányolta a dokumentumokból a helyzetelemzést, annak felmérését, hogy mennyiben a plurális médiapiac és milyen mértékben a Magyar Rádió vezetése tehető felelőssé a bevételek csökkenéséért. Hozzátette: álláspontja szerint a rádió stratégiai tervének alapos, hosszabb időszakot átfogó, a piacot elemző, annak adottságait áttekintő tanulmányon kellene nyugodnia. Hiányolta például a hallgatottsági méréseket, valamint azt, hogy a rádió vezetése időről időre külső intézményekkel vegye górcső alá, megfelel-e működése a függetlenség követelményeinek.
Szadai Károly arról beszélt: tárgyi tévedéseket tartalmaznak a kurátor által elmondottak; jelezte, hogy készültek hallgatottsági mérések, végeztettek tavaly vizsgálatot a Magyar Rádióról egy külső közvélemény-kutató céggel, és e témában éppen most írt ki pályázatot a társaság. Hozzáfűzte: a Magyar Rádió gazdálkodása stabil, az rt. és a közalapítvány is gazdaságosan használja fel a közpénzeket. Mint mondta, a kuratórium hétfőn elfogadta az egy éve megválasztott elnök beszámolóját, ami azt mutatja, hogy az intézménynél megteremthető a stabilitás.


Országos Hulladékgazdálkodási Terv
Az Országgyűlés kedden lefolytatta az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló határozati javaslat részletes vitáját.
Pap János és Tóth István fideszes képviselők többször szóvá tették, hogy a kormánypártok nem vettek részt a vitában, szerintük azért, mert az előterjesztést nem tartják „felvállalhatónak”. A fideszes politikusok többek között módosító indítványt nyújtottak be az előterjesztés címének megváltoztatására, mert – mint mondták – annak tartalma nem felel meg a terv kritériumainak, legfeljebb irányelvnek tekinthető. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy nem szerepel a javaslatban a finanszírozás módja, és az sem, hogy a 2008-ig szóló terv szerint milyen eredményt akar a kormány ezen a területen elérni. Szóvá tették azt is, hogy a hulladékgazdálkodási törvény előírása nem teljesült, mert nem készült el az a kormányrendelet, amelyik a hulladékgazdálkodási tervben szereplő feladatokat szabályozza.
Pettkó András (MDF) sajnálatosnak ítélte, hogy az MSZP álláspontját nem ismerhette meg a vitában. Szorgalmazta, hogy az elektronikai eszközök használata miatt keletkező hulladékok kezeléséről szóló törvényjavaslatot mielőbb terjessze a kormány a parlament elé.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az ISPA-program lehet a forrása a hulladék felszámolásának, hasznosításnak, de ez a támogatási lehetőség az unióba történő belépéssel megszűnik.
A kormány nevében Kis Zoltán, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára közölte, a pontosító módosító javaslatokat támogatni tudja a kabinet.


Napirend után
Két várost érintő problémák kerültek szóba az Országgyűlés keddi ülésén a napirend utáni felszólalások során.
Endre Sándor (Fidesz) a Kiskunfélegyházát megterhelő közúti forgalomról szólva elmondta: az M5-ös autópálya irreálisan magas használati díja miatt az autó- és kamionforgalom a város központján megy keresztül. Hozzátette, a város lakói nem tudják, mikor épülnek meg a települést elkerülő utak. Kérte a kormány képviselőjét, adjon erről felvilágosítást, illetve tegyen lépéseket az ügyben.
A kabinet nevében válaszoló Kis Zoltán környezetvédelmi minisztériumi politikai államtitkár közölte: folyamatban van a várost elkerülő 451-es út építése, átadására a jövő év második felében kerül sor. Jelezte, hogy 2004-ig minden, Kiskunfélegyházát elkerülő út meg fog épülni.
Birkás Tivadar (Fidesz) arra várt választ, kiknek a részére épül luxus lakópark Győrben. Kis Zoltán úgy válaszolt, ez a kérdés nem tartozik a kormány kompetenciájába.
Az elnöklő Mandur László ezt követően berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés szerda reggel 9 órakor folytatja munkáját.