A 70 ezer aláírás az államfőnek a sajtószabadságért
„A törvényesség és a sajtószabadság helyreállítása érdekében” több mint 70 ezer az államfőnek szánt aláírást adtak át szerdán az Országház épületében az Áprilisi Ifjak képviselői Becker Pálnak, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének.
A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör július második felében indított aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy helyezzék vissza korábbi pozíciójukba a Magyar Televízió hír- és kulturális műsorainak kevéssel azelőtt felmentett vezető munkatársait. Az íven az is olvasható: kérik az államfőt, hogy vesse latba befolyását a törvényesség és a sajtószabadság helyreállítása érdekében.
Az eseményen Szemkeő Judit, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör szóvivője elmondta: arra kérik a köztársasági elnököt, hogy a sajtótörvény közelgő módosítása során vegye figyelembe az ívek aláíróinak álláspontját.
Az LB a Postabank-részvényesek mellett döntött
Megerősítette az állam korábban jogerős ítéletben már kimondott fizetési kötelezettségét egy Postabank-részvényesek által indított perben szerdán kihirdetett felülvizsgálati döntésével a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Ebben az eljárásban a kamatokkal együtt összesen mintegy negyedmilliárd forintot kellett kifizetnie 5 felperes részére az alperes magyar államnak, de még több tucat hasonló per van folyamatban, ahol összességében több milliárd forintot követel több száz Postabank-részvényes.
A perek előzménye, hogy amikor az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként 1998 nyarán államosította a tb-önkormányzatokat, az állam egyúttal a Postabank többségi tulajdonosává is előlépett.A részvényesek még 1998-ban, a gazdasági társaságokról szóló törvény többségi tulajdonosra vonatkozó konszernjogi szabályai alapján kérték a magyar államtól a Postabank-részvények korábbi, több mint 10 ezer forintos forgalmi értéken történő visszavásárlását, ám ezt az állam elutasította, illetve az értékpapírok 5 forintos névértéken történő visszavásárlására tett ajánlatot.
A részvényesek akkoriban benyújtott kerestükben 140 százalékos árfolyamon kérték a visszavásárlást, ám ezt az igényt az eljárás során 106 százalékra módosították, amit a szerdán elbírált perben eljáró bíróságok korábban már első fokon, illetve jogerősen is megítéltek.
A magyar állam jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét elutasító szerdai legfelsőbb bírósági döntés szóbeli indoklásában ugyanakkor elhangzott az is: a korábbi ítélet mérlegeléssel állapította meg a visszavásárlási árat, ami ebben és csakis ebben a perben, az itt feltárt bizonyítékok alapján, nem támadható.
Az elutasító felülvizsgálati döntés után továbbra is kérdéses, hogy a magyar állam folytatja-e a pereskedést a Postabank-részvényesekkel, vagy inkább a megegyezést választja. Abban az esetben ugyanis, ha a több száz további felperes követelését megítélik a bíróságok, azokat az esedékességtől számított évi 20 százalékos kamattal együtt kell megfizetnie a magyar államnak a költségvetésből.
Az emberi jogi bizottság előtt a kisebbségi választások ügye
Heizer Antal szerint súlyos helyzet alakulhat ki az örmény és a román kisebbséget illetően az októberi kisebbségi választások nyomán. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke szerdán az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága előtt elmondta: arról értesítették, hogy az örmény elektorok többsége nem a kisebbség tagjai közül kerül ki, s problémák jelentkezhetnek a budapesti román kisebbségi önkormányzat megalakulásakor is.
Hozzátette: olyan jelzéseket is kaptak, hogy „a parlamentből a közelmúltban kiszorult pártok állítanak kisebbségi jelölteket, kisebbségi kedvezmények elérése érdekében”.
Heizer Antal rendkívül súlyosnak nevezte a problémát, és úgy vélekedett, hogy a kisebbségi törvényt és joganyagot valószínűleg ki kell majd egészíteni a kisebbségi közösséghez tartozás objektív kritériumaival.
Hangsúlyozta: az adott kisebbségi közösségek jogosultak annak megállapítására, kit tekintenek saját tagjuknak. A NEKH elnöke szerint a „furcsa jelenségek” mögött nem az etnobiznisz, hanem helyi hatalmi küzdelem áll.
Kitért arra is, a főváros XVI. kerületében például 12 különböző kisebbségi önkormányzatot, míg a VIII., a XIII., a XIV. és a XVIII. kerületben, valamint Miskolcon 11 kisebbségi szervezetet választanak. Heizer Antal jelezte: nem hiszi, hogy ezek közül valamennyi tradicionális kisebbségi közösséget takar.
Tájékoztatása szerint összesen 1997 kisebbségi választási kezdeményezés érkezett, ezek közük 1311 településen összesen 1874 választást tartanak meg.
A hivatal vezetője elmondta, hogy a kisebbségi önkormányzati jelöltek száma meghaladja a 14 ezret, emellett 177 kisebbségi polgármesterjelöltet tartanak nyilván, akik közül 154-en függetlenként indulnak az önkormányzati választásokon.
Heizer Antal tájékoztatása szerint a kisebbségeket illetően a visszaélések száma egy százalék körülire tehető. Beszámolt arról is, hogy a legtöbb, összesen 9 ezer 472 jelöltet a cigányság állította, kezdeményezéseik száma 1124.Összegzésként Heizer Antal úgy vélekedett: sikeres kisebbségi választások elé nézünk, remélhetően 30-40 százalékkal nő a kisebbségi önkormányzatok száma, bizonyos kisebbségek esetében azonban komoly gondok lehetnek.
A NEKH elnöke a hivatal célkitűzéseit áttekintve rámutatott arra, hogy a kisebbségi önkormányzatokat, illetve intézményrendszert a kormányzati ciklus végére minőségileg jobb anyagi helyzetbe kellene hozni.
Az emberi jogi bizottság szerdai ülésén egyhangú szavazással állásfoglalást fogadott el, amelyben kinyilvánítja: rendkívül aggasztónak tartja, hogy az utóbbi hónapokban számos olyan esemény történt az országban, amely a leginkább hátrányos helyzetben lévő kisebbség, a romák továbbra is megoldatlan problémáira hívta fel a figyelmet.
A dokumentumban a testület elítéli mind Paks, mind a roma családok alkotmányos jogainak csorbításában közreműködő más települések magatartását, kiemelve: a roma társadalom integrációját – pártra való tekintet nélkül – a legszigorúbb értelemben vett nemzeti sorskérdésnek, nemzeti ügynek tekinti.
– A romák társadalmi felemelkedésének sikere Magyarország uniós csatlakozásának feltétele és a többségi társadalom létérdeke is – áll a nyilatkozatban.
A bizottság kötelességének érzi felhívni a kormány, az Országgyűlés, az önkormányzatok és hatóságok, minden felelősen gondolkodó párt, a civil szervezetek, egyházak és vallási közösségek, illetve az ország minden lakosának figyelmét arra, hogy őszinte, társadalmi párbeszéd szükséges a többségi és a kisebbségi társadalom között.
Kopint-Datorg Rt.: az idén 5,4 százalékos infláció
A Kopint-Datorg Rt. prognózisa szerint az infláció éves mértéke 2002-ben 5,4 százalék, 2003-ban 5,2 százalék lesz – derül ki a kutatóintézet szerdán nyilvánosságra hozott harmadik negyedévi konjunktúra-jelentéséből.A bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idén 3,5 százalék lesz, jövőre pedig eléri a 4 százalékot.
A kutatók szerint az államháztartás hiánya az ESA-95 (európai uniós) számítási módszer szerint az idén eléri a GDP 6,8 százalékát, jövőre pedig az 5,3 százalékát.
A folyó fizetési mérleg hiányát 3,2 milliárd euróra várják az idén, ami megegyezik a 2003-ra prognosztizált deficittel. A kutatók szerint az év hátralévő részében folytatódik a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyának romlása. Bartha Attila, az intézet tudományos főmunkatársa a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta: tartósan magas költségvetési és államháztartási hiánnyal kell számolni az idén, ami jövőre is átgyűrűzik.
Mint mondta, a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulását nem elsősorban az áru-deviza egyenlege, hanem az idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások mérlege határozza meg. Hozzátette: az idei január-augusztusi idegenforgalmi eredmények megegyeznek az 1999-es szinttel. Szavai szerint a külső gazdasági helyzet mellett a gyengülés oka egyebek a térség – főként Bulgária és Horvátország – idegenforgalmi kínálatának javulása, a forint árfolyamának erősödése.
Palócz Éva, az intézet tudományos vezérigazgató-helyettese elmondta: az egyensúlyt veszélyezteti a nagy mértékű béremelés, és ezzel párhuzamosan a lakosság megtakarítási hajlandóságának visszaesése.
Az intézet szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 2002-ben 4 milliárd euró lehet, ami megegyezik a 2003-ban várttal. A kutatók szerint ennek oka részben a forint korábbi erőteljes felértékelődése és a bérköltségek ugrásszerű emelkedése miatt az idei évben megmutatkozó versenyképesség-romlás, részben az év hátralévő részben is dinamikusan bővülő fogyasztás.
Palócz Éva véleménye szerint a bérek emelkedésének idei mértéke nem tartható fent hosszú távon. Úgy véli, olyan bérmegállapodást kell kötni, amely szem előtt tartja a makrogazdasági egyensúlyt, és fokozza a versenyképességet.
A jelentés szerint a külső konjunkturális feltételek – a korábbi várakozásokkal ellentétben – még mindig nem mutatnak egyértelmű javulást. A Magyarország számára legfontosabb exportpiacon, Németországban a konjunkturális helyzet továbbra is gyenge, az import kereslet csökken. A kutatók szerint a magyar export növekedésének üteme is főként ezért mérsékelt.
A jelentés szerint annak ellenére, hogy a jelentős importvonzatú technológiai beruházások élénkülése elmarad az idén, az import 2002 egészében is gyorsabban nő majd az exportnál.
A Kopint-Datorg Rt. számításai szerint az export 2002-ben 6,5 százalékkal, 2003-ban pedig 7,4 százalékkal bővül. Míg a várakozások szerint az import az idén 8,7 százalékkal, jövőre pedig 8,5 százalékkal nő.
A kutatóintézet számításai szerint az ipari termelés növekedése az idén kismértékben gyorsul, éves szinten 3-4 százalék között lesz, míg jövőre meghaladhatja az 5 százalékot.
Kovács László a Fidesz távolmaradásáról
Kovács László nem tartja igazán meglepőnek, hogy a Fidesz-frakció távol marad az Országgyűlés október 23-iki ünnepi ülésétől, hiszen – mint fogalmazott – az elmúlt tizenkét évben a Fidesznek elég sajátos és az európai politikai kultúrától távol eső volt a viszonya a nemzeti ünnepekhez.
Az MSZP elnöke szerint amikor kormányon voltak és az első sorban állhattak a nemzeti ünnepi megemlékezéseken, akkor mindig jelen voltak a Fidesz politikusai.
Kovács László hozzátette: akkor előfordult az is, hogy „elfelejtették” meghívni az ellenzéki politikusokat, vagy ha meghívták őket, sem biztosítottak helyet a számukra.
– Amikor ellenzékben voltak, akkor viszont általában figyelmen kívül hagyták a nemzeti ünnepeket, s ezeken általában nem jelentek meg – fogalmazott Kovács László.
Az MSZP elnöke hangsúlyozta: véleménye szerint a nemzeti ünnep
nem az ország megosztottságának demonstrálására, hanem – a
megemlékezésen túl – a nemzet egységének erősítésére való.
Demszky Gábor kórházfejlesztési programja
– A főváros és az egészségügyi tárca 30 milliárd forintos program elindítását tervezi, az elképzelésekről nemrég tartottak egyeztetést – erről Demszky Gábor beszélt szerdán a fővárosi önkormányzat Szent István kórházában.
Az újrainduló SZDSZ-es főpolgármester szavai szerint a projekt – amelynek fedezetét nagyobb részt fővárosi forrásokból biztosítanának – nyolc regionális budapesti kórház kiemelt fejlesztését célozza.
Demszky Gábor fontosnak nevezte, hogy a kormány és a főváros a jövőben együtt tudjon dolgozni a budapestiek egészségéért. A főpolgármester átadta a Szent István kórház 50 millió forintért felújított röntgenépületét és egy 250 millió forintért vásárolt mágneses magrezonancia készüléket.
A megyei bírósági elnökök szerint romlott a bíróságok megítélése
A megyei bírósági elnökök szerint az elmúlt öt évben romlott a bíróságok megítélése, a bírók anyagi helyzete, rosszabbak lettek a munkavégzés körülményei is, ezért több területen fontos intézkedések szükségesek. Erről Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke beszélt szerdán a Tolna megyei Hőgyészen, a megyei bírósági elnökök tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Elmondta: a háromnapos megbeszélés résztvevői a fél évtizede megalakult OIT és a bíróságok munkáját értékelték, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg a testület számára. Szavai szerint a megyei elnökök úgy látják, hogy az 1997-ben hatályba lépett bírósági reformtörvények jók, de a bírósági szervezet és igazgatás több területen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Változik a foglalkoztatási törvény
A munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében a foglalkoztatási törvény módosítását tervezi a kormány – közölte Kiss Péter szerdán Egerben, amikor felavatta a Heves megyei Munkaügyi központ új kirendeltségét.
A foglakoztatási és munkaügyi miniszter hozzátette, hogy a törvénymódosítás szakmai koncepciója elkészült, így a kormány jóváhagyása után, várhatóan még az idén elfogadja a parlament a jogszabályt.
A politikus közölte, hogy a módosítás során tervezik az álláskeresési támogatás és a képzés időszakára szóló keresetpótló juttatás bevezetését.
Az intézkedéseket ismertetve elmondta: az álláskeresési támogatást a 9 hónapos munkanélküli segély lejárta után azok vehetik majd igénybe, akik aktívan együttműködnek a munkaügyi szervekkel helyzetük megváltoztatása érdekében.
A támogatást, amelynek összege a minimál nyugdíj 90 százaléka lesz (ez ma, mintegy 15 ezer forint) a 45 év alattiak részére 6 hónapon keresztül, az ettől idősebbeknek 9 hónapon át folyósítják – mutatott rá.
A képzési támogatásról szólva elmondta, hogy a minimál nyugdíj 90 százaléka duplájának megfelelő összegre olyan munkanélküliek lesznek jogosultak a képzés időszaka alatt, akiknek a családjában legalább három eltartott van és helyzetük megváltoztatása érdekében vállalják a tanulást.
A képzési támogatást várhatóan a jövő év elejétől, a álláskeresési támogatást pedig 2003 közepétől vehetik majd igénybe a jogosultak – mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a kalkulációk szerint a két juttatást, összesen, mintegy 100 ezer ember veszi majd igénybe évente.
Kiss Péter arról is szólt, hogy a kormány a jövőben az eddigieknél hatékonyabban kívánja támogatni a kis és középvállalkozások munkahelyteremtését. Hangsúlyozta, hogy ha csak a 700 ezer kis és középvállalkozás közül, minden negyedik, ötödik képes néhány többletmunkahelyet teremteni, akkor az több százezer új munkahelyet jelenthet.
– Ennek érdekében még ebben a fél évben a kormány elé kerül egy olyan stratégiai program, amely a kis és középvállalkozások munkahelyteremtését kívánja elősegíteni – közölte Kiss Péter.
Az új 30 millió forintos költséggel kialakított munkaügyi kirendeltség mellett átadták, az immár 16 tagból álló Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Hálózat Heves megyei egységét is.
Kiss Péter ezt megelőzően megnyitotta az egri városi sportcsarnokban azt a pályaválasztási kiállítást, amelyen összesen 53 középiskola, felsőiktatási intézmény és munkáltató mutatta be tevékenységét a város ifjúságának.
medve
Medve elől menekültek a magyar turisták, egy sziklán ragadtak
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!