Szegedi kutatók: mesterségesintelligencia-támogatás a bírói munkához?

Bevethető-e a mesterséges intelligencia (MI) a büntetőügyek esetében az ítélkezés támogatására, és ha igen, hogyan segítheti ezt a munkát? – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatócsoportja.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám Forrás: SZTE NKI

Az SZTE Innovációs Díját is elnyerő projekten dolgozó tudósok távlati célja egy algoritmikus döntéstámogató, mesterséges intelligencia rendszer létrehozása, amely átláthatóbbá, egységesebbé és igazságosabbá teheti a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatát.

Embercsempészetre fókuszáltak

Úttörő kutatási projekt indult a Szegedi Tudományegyetemen Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézet vezetője irányításával, ami technológiai áttörést hozhat a magyar és akár az európai igazságszolgáltatásban is. Az ötfős csapat – melynek tagja még Kovács Péter, Fantoly Zsanett,  Gál Andor és Kelemen Bálint) – 2023 második felében kezdte a munkát, melynek során elsőként alkalmaznak egyszerre gépi tanuláson alapuló (neurális hálók) és szabályalapú MI-technológiát a büntetéskiszabás támogatására.

A kutatás célja olyan MI-modell kialakítása, amely képes előre jelezni a bírói döntéseket meghatározott büntetőügyekben. Bár a bírói döntések előrejelzése és a peres analitika a nemzetközi legaltech (jogi technológiák) szektor egyik leggyorsabban fejlődő részpiaca, a legtöbb eddigi megoldás elsősorban polgári vagy kereskedelmi ügyekre fókuszál, és nem rendelkezik speciális büntetőjogi modullal. Ezért is különösen fontos és előremutató az SZTE tudósainak kutatása, melynek során kiindulásként az embercsempészet ügytípusára fókuszáltak.

Kemény adatok

– A választásunkat részben az motiválta, hogy ezek olyan ügyek, amelyeknél nincs túlságosan sok tényező, amit figyelembe kell venni ahhoz, hogy megalapozott döntést lehessen hozni, illetve az is, hogy az előforduló ügyek nagyon hasonlóak és döntő többségükben ismétlődő jellemzőket mutatnak. A „kemény adatok”, amelyek jellemzik ezeket a bűncselekményeket, korlátozott számúak, hasonlóan a büntetéskiszabási körülményekhez, amelyek szintén korlátosak. A modellünk a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének elemzésére épül. Az alapkutatást már elvégeztük, mind a teoretikus háttér feltárásra került, mind pedig az aktakutatást lefolytattuk, és a kutatási eredmények alapján körvonalazódik egy lehetséges technológiai megoldás – mondta el Karsai Krisztina.

Az SZTE tudósai most azon dolgoznak, hogy kialakítsák az algoritmus működésének elméleti hátterét, amely a kutatócsoport vezetőjének várakozásai szerint még idén megtörténik. Az elkészült algoritmus ezt követően átnézi a feldolgozott eseteket és mindegyikhez egy kiszabandó büntetést „javasol”, , amit összevetnek a ténylegesen kirótt büntetésekkel. Ezt követően pedig a tervek szerint

további járásbíróságok ügyeinek feldolgozásával folytatják a munkát és finomítják az algoritmust.

– A kutatásunk egyik fő eredménye az lesz, hogy meg tudjuk majd adni azokat az általános szempontokat, amelyek alapján meg lehet majd állapítani, hogy mely típusú büntetőügyek alkalmasak arra, hogy algoritmussal támogassuk a bírói munkát. Jelenleg úgy látjuk, hogy az embercsempészet mellett például egyes vagyon elleni, illetve egyes közlekedési bűncselekményeknél is használható lenne ez a módszer. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy az algoritmusunk – amely várhatóan 2027 elejére jut el olyan szintre, hogy a gyakorlatban is alkalmazható lesz, és ha engedélyt kap, akkor a bíróságokon is – az ítélkezés támogatását szolgálja, és abban segíthet, hogy átláthatóbb, egységesebb és igazságosabb legyen a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata. Attól persze belátható időn belül nem kell tartanunk, hogy egy algoritmus fogja majd eldönteni, hogy ki, mennyi időre menjen börtönbe, ezt egyébként a jelenlegi jogszabályok sem teszik lehetővé – tette hozzá Karsai Krisztina.

Az SZTE tudósai által fejlesztett rendszerhez kapcsolódóan tervezett dinamikus platform lehetőséget biztosíthat a jogkereső állampolgároknak is az aggregált ítélkezési adatok lekérdezésére. Ezzel nemcsak a szakmai, de a laikus közönség is jobban megértheti a büntető igazságszolgáltatás működését, ami a transzparencia és társadalmi bizalom erősítésének kulcsa.