Az SZTE tudósai most azon dolgoznak, hogy kialakítsák az algoritmus működésének elméleti hátterét, amely a kutatócsoport vezetőjének várakozásai szerint még idén megtörténik. Az elkészült algoritmus ezt követően átnézi a feldolgozott eseteket és mindegyikhez egy kiszabandó büntetést „javasol”, , amit összevetnek a ténylegesen kirótt büntetésekkel. Ezt követően pedig a tervek szerint
további járásbíróságok ügyeinek feldolgozásával folytatják a munkát és finomítják az algoritmust.
– A kutatásunk egyik fő eredménye az lesz, hogy meg tudjuk majd adni azokat az általános szempontokat, amelyek alapján meg lehet majd állapítani, hogy mely típusú büntetőügyek alkalmasak arra, hogy algoritmussal támogassuk a bírói munkát. Jelenleg úgy látjuk, hogy az embercsempészet mellett például egyes vagyon elleni, illetve egyes közlekedési bűncselekményeknél is használható lenne ez a módszer. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy az algoritmusunk – amely várhatóan 2027 elejére jut el olyan szintre, hogy a gyakorlatban is alkalmazható lesz, és ha engedélyt kap, akkor a bíróságokon is – az ítélkezés támogatását szolgálja, és abban segíthet, hogy átláthatóbb, egységesebb és igazságosabb legyen a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata. Attól persze belátható időn belül nem kell tartanunk, hogy egy algoritmus fogja majd eldönteni, hogy ki, mennyi időre menjen börtönbe, ezt egyébként a jelenlegi jogszabályok sem teszik lehetővé – tette hozzá Karsai Krisztina.
Az SZTE tudósai által fejlesztett rendszerhez kapcsolódóan tervezett dinamikus platform lehetőséget biztosíthat a jogkereső állampolgároknak is az aggregált ítélkezési adatok lekérdezésére. Ezzel nemcsak a szakmai, de a laikus közönség is jobban megértheti a büntető igazságszolgáltatás működését, ami a transzparencia és társadalmi bizalom erősítésének kulcsa.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!