4600 milliárd forintba kerülne a budapesti olimpia rendezése

A budapesti olimpia szervezéséhez, lebonyolításához, valamint a szükséges létesítmények felépítéséhez 850 milliárd forintra lenne szükség, ezen felül 3750 milliárdért kell a világ egyik legnagyobb eseményének megrendezése nélkül is tervezett infrastrukturális, túlnyomóan közlekedési fejlesztést végrehajtani a fővárosban és vidéken. Azaz mai árakon összesen 4600 millárdba kerülne, hogy 10 év múlva az ötkarikás játékok vendéglátója Budapest legyen.

Ezek voltak a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az olimpiai pályázatot megelőző megvalósíthatósági tanulmányt készítő PriceWaterhouse Coopers és a GYISM közös sajtótájékoztatóján elhangzottak.

Bienerth Gusztáv, a PWC magyarországi kft.-jének vezérigazgatója hozzátette: – A költségek finanszírozásához mintegy 3000 milliárd forintos állami szerepvállalás szükséges, 400 milliárd származna a közvetlen olimpiai bevételekből, 450-et biztosítana a magántőke bevonása, s 750 milliárdos EU-támogatásra számíthatunk. A feltételezett beruházásokból 2950 milliárd forintnyi a már meglévő tervek szerint is elkészülne az elkövetkező tíz esztendőben, 800 milliárdot tennének ki a 2012 utáni időszakból előrehozott fejlesztések.

Az olimpiai költségeket részletező adatokhoz még szorosan hozzátartozik az is, hogy amennyiben lesz Budapesten 2012-ben olimpia, akkor a „normál” költségvetésnek 720 milliárd forint többletforrásra volna szüksége.

A megvalósíthatósági tanulmány foglalkozik az olimpia tervezett helyszíneivel is: három ötletet említ. Ezek egyike, hogy a főváros északi részére koncentrálódnának az ötkarikás események, a másik a Duna-menti területekre összpontosítaná a versenyeket, s a Csepel-sziget északi csücskére képzeli az olimpiai falut, a harmadik pedig ennél átfogóbb városmegújítással számol, a versenyzők elhelyezésére például a mai józsefvárosi pályaudvar környékét véli a legalkalmasabbnak.

Jánosi György, a megvalósíthatósági tanulmányt megrendelő GYISM elsőszámú irányítója – akárcsak a PWC 1500 oldalas dokumentumát kidolgozó mintegy 100 munkatársa, s alvállalkozója – hangsúlyozva, hogy nem akar elébemenni a végső döntésnek, számba vette az olimpiarendezés előnyeit, hátrányait és kockázatait:

– A megvalósíthatósági tanulmány készítői úgy számoltak, hogy stabilnak feltételezték az elkövetkező időben az évi 4.5 százalékos GDP-növekedést, a 720 milliárdos többletforrás rendelkezésre állását. Az olimpia csak úgy valósulhat meg, ha közben nem sérül az EU maastrichti szabályozása, amely nem engedi meg, hogy a tagországok konszolidált éves költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékot.

A sportminiszter reagált elődje, Deutsch Tamás kedden elhangzott javaslatára, mely szerint a most elkészült tanulmányt teljes egészében nyilvánosságra kellene hozni. Jánosi kijelentette, hogy ami most rendelkezésre áll, még nem végleges, majd ha az lesz, akkor kerülhet sor széles körű megvitatására.

– Remélem, hogy az olimpia nem válik újra pártpolitikai csatározások terepévé, mert ez idegen a sporttól – mondta a miniszter. – Hatvan nap áll rendelkezésünkre, hogy a MOB, a fővárosi közgyűlés és az érintett tárcák szakértőivel megvitassuk a megvalósíthatósági tanulmányban foglaltakat, majd következhetnek az esetleges pótlások, kiegészítések, átdolgozások. Ezután a közvetlen döntéselőkészítés időszaka ad lehetőséget a széleskörű társadalmi-politikai véleménynyilvánításra, a parlamenti bizottságok állásfoglalására. A kormány a végső döntését jövő júniusra hozhatja meg, de remélem, hogy erre már hamarabb sor kerül.

Mai helyzet, jövőkép

Egy ötkarikás rendezvény olyan, mintha 28 sportág világbajnokságait kellene 16 nap alatt egy helyen lebonyolítani: 600 eseményről van szó 30 helyszínen, s 540 ezer egyidejű érdeklődőre kell számítani.

A 2012-es olimpia esetleges budapesti megrendezésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány, amely a technikai, pénzügyi és logisztikai feltételeket foglalja össze, amolyan végső konkluzióként megállapítja, hogy a házigazdai szerep realizálható. Ehhez a magyar főváros és 50 km-es vonzáskörzete megfelelő adottságokkal rendelkezik, a feltétlenül elvégzendő beruházások illeszkednek Budapest városfejlesztési koncepciójához.

Ugyanakkor közhely, de igaz: mai állapotában nem tudna egy olimpiának otthont adni. Ez utóbbi megállapítás illusztrálására készítette el az MTI Sportszerkesztősége – a PWC tanulmánya alapján – azt a „leltárt”, amely számba veszi: mi van meg, s áll ma is rendelkezésre és mire lenne szükség 2012-re:

1. Egyetlen egy jelenleg is létező létesítmény sem minősíthető olimpiai szempontból alkalmasnak. Szüksége van egy ilyen kiemelkedő eseménynek 1 központi stadionra (a Puskás Ferenc-stadiont 50 milliárdos költséggel javasolja teljes felújításra a tanulmány), 4 labdarúgóstadionra, 11 (sport)csarnokra, köztük hét olyanra, amelyik 3-10 ezres befogadó képességű, s négy nagyobbra, 14-18 ezer néző elhelyezésére alkalmasra, valamint 16 más speciális sportlétesítményre. Az olimpiai faluban 16 ezer vendéget kell elhelyezni, a médiafaluban 17 ezer lakóval lehet kalkulálni.

2. 2003 és 2012 között, ahhoz, hogy Budapest olimpiát tudjon rendezni, a meglévő 448-hoz 300 km autópályát, emellett 400 km gyorsforgalmi utat, a jelenlegi 31-hez 25 km metrót, illetve gyorsvasutat kellene építeni, a 13 hídhoz 3 újnak kéne „csatlakoznia”.

A további program

2002:

november 8.: a tanulmány megküldése a GYISM Olimpiai Programirodája,
s az érintett más tárcák, valamint a MOB és a fővárosi önkormányzat
szakértőinek,
november 11.: a megértést elősegítő PWC-prezentációk megtartása
november 29.: a véleményezési határidő
december 5.: a vélemények összegyűjtése, összegzése, javaslat
megfogalmazása; a minisztérium vezetőségének döntése a tanulmány
elfogadásáról, vagy kiegészítések szükségességéről,

2003:

január 3.: a kiegészítő megjegyzések, elemzések megtétele,
elkészítése
január 14.: az ismételt véleményeztetés eredménye
január 15.: döntés a tanulmány elfogadásáról
május eleje: a NOB körlevelet küld a nemzeti olimpiai
bizottságokhoz, amelyben lehetőséget biztosít részükre egy
rendezésre jelentkező város megnevezésére,
július 15.: a nemzeti olimpiai bizottságok megnevezik a jelentkező
városukat,

2004:

január 15.: a jelentkező városok kitöltik a NOB által küldött
kérdőívet,
január 15.-június: a NOB és szakértői megvizsgálják a benyújtott
válaszokat,
május-június: a NOB végrehajtó bizottsága kijelöli a pályázó
városokat,
június-november 15.: a pályázó városok elkészítik pályázatukat,
november 15.: a NOB átveszi a pályázati anyagokat,
november 15.-2005. január: a pályázatok feldolgozása,

2005:

február-március: a NOB koordinációs bizottsága látogatásokat tesz a
pályázó városokban,
májustól: elkészülnek a jelentések a látogatásokról, a végrehajtó
bizottság a NOB közgyűlése elé terjeszti azoknak a városoknak a
nevét, amelyek közül választani lehet,
július: a NOB közgyűlése kiválasztja a rendező várost.