Fidesz: így lehet párttag Medgyessy
A Fidesz levélben tájékoztatja Medgyessy Péter kormányfőt arról, hogy a Fidesz kongresszusán a párttagoknak van felszólalási lehetőségük.
Rogán Antal, a Fidesz alelnöke annak kapcsán írt kedden levelet a kormányfőnek, hogy Medgyessy Péter reggeli tévéinterjújában úgy nyilatkozott: nagy megtiszteltetésnek venné, ha meghívnák a Fidesz európai uniós csatlakozással foglalkozó decemberi kongresszusára és fel is szólalna azon.
A Fidesz levelében tagfelvételi lapot is mellékelt, illetve az idevágó mellékletet a Fidesz alapszabályából.
A levél postára adása előtt Rogán Antal újságírók előtt elmondta: a Fidesz-tagság megszerzése előtt ki kell tölteni egy belépési nyilatkozatot, és három ajánlóra van szükség a párt tagjai közül.
– A nyilatkozatnak a III/III-as ügyosztályra illetve a Munkásőrségben viselt tagságra vonatkozó rovatait nem kell kitölteni – szögezte le.
A levélben arról is tájékoztatják Medgyessy Pétert, hogy a Fidesz alapszabálya szerint a Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnöke, amennyiben a párt tagja, szavazati joggal a Fidesz elnökségének is tagjává válik.
Pert nyert a Fidesz Kovács László ellen
Első fokon megnyerte a Fidesz azt a személyiségi jogi pert, amelyet Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke ellen indított az országgyűlési választások két fordulója között tett nyilatkozatai miatt – derült ki a Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB) kedden elhangzott ítélethirdetés során.
A Fidesz keresete szerint Kovács László megsértette a párt jó hírnevét, amikor ez év április 18-19-i nyilatkozataiban arról beszélt: egy nagy magyar állami vállalat külföldön készíttet hamis MSZP-s röplapokat, és azokat a kampánycsend idején akarják szétosztani; a Fidesz pedig egy számára kedvezőtlen választási eredmény esetén megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy a szocialisták választási csalást követtek el.
A BKKB nem jogerős ítéletében megállapította, hogy Kovács László kifogásolt nyilatkozataiban hamis látszat keltésével megsértette a Fidesz jó hírnévhez fűződő jogát. Továbbá a bíróság kötelezte Kovács Lászlót arra is, hogy három országos napilapban tegye közzé az ítélet rendelkező részét, és kérjen elnézést a Fidesztől. Kovács László jogi képviselője elmondta: várhatóan fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen, így a személyiségi jogi per másodfokon a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd.
Deutsch: Elfogadhatatlan feltételek
„Megoldást jelenthet az elmérgesedni látszó MSZP-SZDSZ vitában, a főváros-kormány vitájában az az egyéni képviselői indítvány, melyet a Fidesz-MKDSZ részéről terjesztenek a közgyűlés elé” – mondta Deutsch Tamás mai, Endrédi István frakcióvezető-helyettessel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A Fidesz-MKDSZ frakció egyeztetett véleménye szerint elfogadhatatlan a 2003-as költségvetés Budapestet megillető fejezete. Ez ügyben is a huszonhárom kerületi önkormányzat egyeztetett álláspontját kell képviselnie Demszky Gábor főpolgármesternek. Endrédi felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetésben nyoma sem látszik azon ígéreteknek, amelyek mind Demszky, mind a többi főpolgármester-jelölt kampányígéreteiben szerepeltek. Hiányoznak a tömegközlekedés fejlesztésének financiális feltételei, s egyetlen fillér sem szerepel a 2003-as előterjesztésében új hidak építésére, az M0-ás folytatására, új tömegközlekedési járművek vásárlására, valamint óriási hiányok tátonganak a MÁV és a Volán fővárost érintő fejlesztése tekintetében – sorolta Endrédi.
Deutsch rámutatott: a költségvetési javaslat 25-30 milliárdos visszalépést jelent a 2002-es költségvetéshez képest. „Demszkynek sikerült a negyedik kormánnyal is összeveszni? Esetleg a költségvetési megállapodással akar nyomást gyakorolni?” – tette fel a kérdést Deutsch Tamás.
„A Fidesz vizsgálja felül Budapest-politikáját”
A Fidesz elnökségének felül kell vizsgálnia az Orbán-kormány elmúlt 4 évének egész Budapest-politikáját, e politikai önvizsgálat nélkül a párt most előadott javaslatai hiteltelenek – nyilatkozta az MTI-nek Demszky Gábor főpolgármester kedden, Deutsch Tamás tájékoztatóján elhangzottakra reagálva.
Deutsch Tamás kedden sajtótájékoztatón elmondta: a fővárosi Fidesz-MKDSZ képviselői szerint a kormány 2003-ra tervezett állami költségvetése nem tartalmazza a Budapest számára meghatározó jelentőségű fejlesztési forrásokat, ezért az ellenzéki képviselőcsoport nevében indítványt terjeszt a szerdai rendkívüli közgyűlés elé, amelyben a kerületi vezetőkkel közös állásfoglalás kialakítását javasolja.
A politikus ebben felkéri Demszky Gábort, hogy hívja össze a közgyűlés frakcióvezetőit, a pénzügyi, a tulajdonosi, a városüzemeltetési, a szociálpolitikai, az egészségügyi és oktatási bizottságok elnökeit valamint – egy külön megbeszélésre – a 23 kerületi polgármestert, hogy dolgozzanak ki közös álláspontot a jövő évi központi költségvetés tervezetének Budapestet érintő részeiről.
Demszky Gábor reagálásában azt mondta: a fideszes politikus kijelentéseiről egy találó szólás jut az eszébe, „késő bánat, eb gondolat”.
Hozzátette: a Fidesznek elnökségének ki kell dolgoznia egy Budapesttel kapcsolatos, új alapokra helyezett várospolitikát.
Megállapítása szerint, ha a párt ezt a felülvizsgálatot nem végzi el, „garantáltan ellenzékben maradnak a következő ciklusban is”.
Deutsch emlékeztette Demszkyt
Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén tartott székfoglaló beszédében úgy fogalmazott, hogy minden budapesti főpolgármestere akar lenni, azoké is, akik őrá szavaztak, és azé a többségé is, akik nem rá szavaztak – idézte Deutsch Tamás a főpolgármester kijelentését kedden este az MTI-nek.
– Ez igen helyes elgondolás, éppen ezért azt kérem a főpolgármestertől, hogy fontolja meg a Fidesz-MKDSZ-frakció javaslatait, mert ezek a javaslatok minden fővárosi ember számára kedvező, jó javaslatok – mondta Deutsch Tamás.
Hozzátette: nem másról van szó, mint arról, hogy hívja meg a fővárosi frakciók vezetőit, a bizottságok elnökeit és a kerületi polgármestereket és közös álláspont kialakításával kezdjen tárgyalni a miniszterelnökkel a Budapest számára 2003-ra rendkívül hátrányos költségvetés megváltoztatása érdekében.
Deutsch Tamás utalva arra, hogy Demszky Gábor népi bölcsességet mondott az ő sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva, hasonlóképpen válaszolt: „többet ésszel, mint erővel”.
Deutsch Tamás Demszky Gábor azon nyilatkozatára reagált, mely szerint a Fidesz elnökségének felül kell vizsgálnia az Orbán-kormány elmúlt 4 évének egész Budapest-politikáját, e politikai önvizsgálat nélkül ugyanis a párt most előadott javaslatai hiteltelenek.
Deutsch Tamás keddi sajtótájékoztatón ugyanis elmondta: a fővárosi Fidesz-MKDSZ képviselői szerint a kormány 2003-ra tervezett állami költségvetése nem tartalmazza a Budapest számára meghatározó jelentőségű fejlesztési forrásokat, ezért az ellenzéki képviselőcsoport nevében indítványt terjeszt a szerdai rendkívüli közgyűlés elé, amelyben a kerületi vezetőkkel közös állásfoglalás kialakítását javasolja.
Egy SZDSZ-es két elnöki poszton
A Fővárosi Közgyűlés 12 éves fennállása óta először fordul elő, hogy egy személy, az SZDSZ-es Ikvai Szabó Imre, két bizottságnak is az elnöke lesz – tudta meg az MTI városházi forrásokból kedden.
A közgyűlés szerdai rendkívüli ülésére benyújtott bizottsági javaslatok alapján ugyanis, amit helyszíni kiosztással ismernek majd meg a képviselők, a szabad demokraták az egészségügyi és a szociális bizottság élére is Ikvai Szabó Imrét jelölték. A jelölt az elmúlt években Szolnoki Andrea egészségügyi főpolgármester-helyettes kabinetirodáját vezette.
Az SZDSZ bizottsági javaslata rögzíti azt is, hogy a képviselői mandátumáról lemondó Rajk László helyét a testületben korábban tevékenykedő Kollár György foglalja el.
Az SZDSZ öt bizottsági elnöki javaslata között egy régi elnök (a kulturális bizottságé) szerepel. Az egyik stratégiainak számító bizottság, a városüzemeltetés élére pedig az SZDSZ egy olyan képviselőt jelölt, aki egyúttal a XI. kerület társadalmi alpolgármestere és a SEM IX. Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója is.
Az MSZP nyolc bizottsági elnöki javaslatában négy régi poszt- tulajdonos szerepel, s két újonnan létrehozandó bizottság is szocialista irányítás alá kerülne.
A Fidesz-MKDSZ-frakció öt elnöki javaslatából három új személy. Köztük van Deutsch Tamás a jogi bizottság és Sasvári Szilárd a várostervezési bizottság élére javasolt képviselő is.
A Fidesz javaslata alapján mégsem mond le fővárosi képviselői mandátumáról Juhos Katalin, aki nemrég átvette a parlamentben Várhegyi Attila megüresedett helyét. A politikusnőt az ifjúsági és sportbizottság alelnöki posztjára is jelölték.
Az újonnan létrehozott ötfős MDF-frakció Katona Kálmán személyében az informatikai, Szőke László személyében pedig a pénzügyi ellenőrző bizottság élére jelöl elnököt.
Az ugyancsak ötfős MIÉP-frakció adná továbbra is a foglalkoztatási bizottság elnökét. Zsinka László frakcióvezető jelentős sikerüknek tartja viszont, hogy emellett négy alelnököt és kilenc külső tagot is jelölhettek a bizottságokba.
A rendkívüli ülésen megválasztandó 21 bizottságba, több olyan személy is visszakerül a frakciók delegáltjaként, külsős szakértőként, aki képviselőként már korábban is közgyűlési tag volt.
Így például Bubla Gyula (MSZP), aki a városüzemeltetési bizottság alelnöke, Kollár György (SZDSZ), aki a környezetvédelmi bizottság alelnöke lehet.
Érdekesség az is, hogy a Fidesz-MKDSZ- frakció külső szakértőként delegálja a városrendészeti bizottságba azt a Szentgyörgyvölgyi Pétert, aki 1994-ig köztársasági megbízott, majd fővárosi és országgyűlési képviselő is volt.
Személyi, szervezeti döntések előtt a Fővárosi Közgyűlés
A főpolgármesteri hivatal létszámának növeléséről, az úgynevezett politikai munkatársak, tanácsadók számának emeléséről és a közgyűlés új bizottsági struktúrájáról, a testületek tagjairól, valamint Kertész Imre díszpolgári címéről is döntés várható a Fővárosi Közgyűlés szerda délutáni, rendkívüli ülésén.
Az MTI információi szerint az új bizottsági struktúra az előző ciklushoz képest kettővel, az azt megelőzőhöz képest pedig hattal több bizottságot tartalmaz az öt képviselőcsoport által elfogadott előterjesztésnek megfelelően.
A bizottsági rendszer új eleme, hogy 12 év óta először minden frakció minden bizottságba delegálhat tagot.
Újdonság az is, hogy egy SZDSZ-es képviselő két bizottságnak is az elnöke lesz.
A bizottsági elnökök közül 13-at az MSZP-SZDSZ koalíció, 8-at pedig az ellenzék jelölhet.
A közgyűlés 26 ellenzéki képviselője közül, két kivétellel, mindenki bizottsági elnök vagy alelnök lesz.
A főpolgármester-helyettesek megválasztása azonban várhatóan elmarad szerdán, mivel az MSZP és az SZDSZ között még nem jött létre a koalíciós szerződés, és a két fél álláspontja eltér a helyettesek hatásköréről is.
A városháza mintegy 1100 fős létszámát várhatóan több mint húsz fővel megemelik, jórészt a tisztségviselők munkáját segítők, tanácsadók, politikai munkatársak körének bővülése miatt.
Kertész Imre Nobel-díjas író díszpolgári elismerését a jelölőbizottság a MIÉP delegációjának tartózkodása mellett támogatta, s így a közgyűlés várhatóan nagy többséggel elfogadja majd a főpolgármester indítványát.
A közgyűlés várhatóan módosítja az iparűzési, az idegenforgalmi és a gépjármű-adózásról szóló rendeletét a törvényi szabályozás változása miatt. A városházi szakemberek egyébként azt remélik, hogy az úgynevezett eva típusú adó bevezetése miatt nem csökken jövőre számottevően a főváros adóbevétele.
Az MTI úgy tudja, hogy több javaslathoz hasonlóan, helyszíni kiosztással tárgyal a közgyűlés az Erzsébet tér alatti létesítmények hasznosításáról is.
A közgyűlés korábban 45 napot biztosított a városvezetésnek arra, hogy megegyezzen ebben a kérdésben a kulturális minisztériummal. A főpolgármester az egyeztetéssel a szocialista Schiffer János főpolgármester-helyettest bízta meg. Ezt a feladatot azonban visszavette, mivel a közgyűlés még nem választott főpolgármester-helyetteseket, akikre feladatot ruházhatna át.
Fidesz: pazarló az önkormányzat Szekszárdon
A Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselőcsoportja szerint a városi közgyűlés többségét alkotó MSZP-SZDSZ koalíció első döntései nyomán a tolnai megyeszékhelyen pazarló gazdálkodás kezdődött, azt állítják, ezzel a két párt becsapta a választóit.
Horváth István, a Fidesz frakcióvezetője a képviselőcsoport kedden, Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a közgyűlés hétfői, rendkívüli ülésén az eddigiektől eltérően nem két, hanem három alpolgármestert választott, közülük egyet főállásban alkalmaz.
A Fidesz nem vett részt a szavazásban.
A hétfői testületi ülésen Kocsis Imre Antal polgármester azzal magyarázta a bővítést, hogy arra a város céljai eléréséhez, gazdasági és kulturális ügyek képviseletéhez, a fejlődést meghatározó folyamatok beindításához van szükség.
Egyikük főállású foglalkoztatását pedig a megyei jogú városokban elfogadott gyakorlattal indokolta.
Horváth István szavai szerint a Fidesz-frakció ezzel szemben úgy látja: ez a lépés ellentmond azoknak a szabad demokrata és szocialista választási ígéreteknek, melyekkel korábban takarékos gazdálkodást helyeztek kilátásba.
– Nem ésszerű, takarékos gazdálkodásnak, hanem politikai osztozkodásnak lehetünk tanúi, és ez sérti a város érdekeit – hangoztatta a frakcióvezető.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a város adósságállománya jelenleg mintegy 700 millió forint, melynek nagy része abból adódik, hogy hiteleket kellett felvenni három, összességében milliárdos nagyságú és hosszú távon megtérülő beruházáshoz.
Horváth István érvként hozta fel azt is, hogy a korábbi nyolc helyett a jövőben csak hat önkormányzati bizottság működik majd Szekszárdon, melyekben ugyanakkor a külső tagok összlétszáma nyolcról tizenegyre emelkedett.
A Fidesz számításai szerint a főállású alpolgármester és a hárommal több bizottsági külső tag foglakoztatása négy év alatt mintegy 46 millió forint többletterhet jelent a városnak, ami 32-35 kilométer járda felújítási költségének felel meg.
A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy pártja nehezményezi a jogi és ügyrendi, a turisztikával és többek között az európai integrációval foglalkozó bizottságok megszüntetését, valamint azt is, hogy egyenlőtlen erőviszonyok alakultak ki a pénzügyi bizottságban.
Véleményük szerint ez idővel az ellenőrző szerepük gyengüléséhez, továbbá ahhoz vezethet, hogy elsikkadnak a turizmus fejlesztésével, továbbá a szekszárdiak uniós felkészítésével kapcsolatos feladatok.
Csúszhat a koalíciós szerződés aláírása a fővárosban
Továbbra is több ponton eltér a fővárosi SZDSZ és az MSZP álláspontja a koalíciós együttműködés alapját képező programról, valamint a főpolgármester-helyettesek közötti hatáskör-megosztásról, ezért ha szerda délutánig nem jön létre megegyezés, akkor ezen a héten elmarad a koalíciós szerződés aláírása és a helyettesek megválasztása.
Ezt Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője nyilatkozta kedden délelőtt az MTI-nek.
A politikus elmondta, hogy előbb vagy utóbb megkötik a koalíciós szerződést, ennek azonban mindenképpen a két fél megegyezésén kell alapulnia.
Megjegyezte: ezért annak nincs jelentősége, hogy az MSZP budapesti elnöksége milyen álláspontot fogadott el ezügyben hétfőn.
Az MSZP budapesti elnöksége hétfőn támogatásáról biztosította a koalíciós szerződés tervezetét, a dokumentumot akár már kedden aláírhatónak tartották.
Bőhm András úgy vélte: az MSZP budapesti elnöksége azután foglalhat állást ez ügyben, ha a szocialista és a szabad demokrata frakciók, tárgyalódelegációk már megegyeztek a koalíciós szerződés szövegéről.
Közölte, hogy az MSZP-től kapott írásos változatot hétfőn az SZDSZ álláspontjával együtt visszaküldte.
A program kapcsán az SZDSZ szerint bármilyen négy évre szóló kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha konkrétan ismerik a főváros költségvetési lehetőségeit. Ezért az SZDSZ nem kötelezné el magát előre, csupán a szándékokat, törekvéseket rögzítené azokban az ügyekben, amelyek költségvetési kihatásai előre nem láthatók.
A szabad demokraták egyértelműen elvetik az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy új tűzoltólaktanya mellett új rendőrlakások épüljenek a következő négy évben. Erre ugyanis biztosan nincs pénze a fővárosnak, és nem is az önkormányzat feladata ez.
Ugyancsak nem támogatják azt a szocialista javaslatot, hogy a főváros által fenntartott középiskolákban a tanulók mindegyike ingyen tankönyvet kapjon, és hogy a főváros pénzén jogosítványt, számítógépes ECDL-vizsgát és nyelvvizsgát tegyenek.
Szerintük erről tovább kell egyeztetni, de ők csak a rászorultsági alapon történő kedvezményeket támogatják.
Az SZDSZ az európai uniós elvárásokhoz igazodva elsőbbséget biztosítana a következő években a külső kerületekben a csatornaépítéseknek és az ehhez kapcsolódó aszfaltút-beruházásoknak.
Bőhm András rámutatott, hogy jelentősebb nézetkülönbség a főpolgármester-helyettesek hatásköre kapcsán van a két fél között. Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az új, ötödik főpolgármester-helyettesnek, aki várhatóan a szocialista Bakonyi Tibor lenne, átadják azokat a plusz jogköröket, amelyeket a szabad demokrata Atkári Jánostól vonnának el.
Nem tudja az SZDSZ azt sem, hogy mit takar az MSZP stratégiai városfejlesztési elképzelése, amely szintén Bakonyihoz tartozna. Az is elfogadhatatlan számukra, hogy Bakonyi Tibor az EU-integrációval, regionalizációval összefüggő feladatok esetében a főpolgármester jogkörében eljárva intézkedne.
Bőhm András leszögezte, hogy az eltérő álláspontokat közösen, tárgyalóasztal mellett kell értelmezni, nem levelezgetéssel.
A politikus tudatta, hogy a képviselőcsoport feltöltötte a nekik jutó bizottsági helyeket. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése előtt ennek kapcsán még egyeztetni kívánnak az MSZP-vel.
A szocialisták ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy Székely Gábor, a tulajdonosi bizottság eddigi elnöke külsősként továbbra is tagja legyen a bizottságnak. Az MSZP ezt azzal indokolja, hogy ennek a bizottságnak az elmúlt tizenkét évben csak képviselők voltak a tagjai, külső szakértők nem.
Lomnici Zoltán: általános az elégedetlenség
Hasonlóan az ország többi részéhez, a Duna-Tisza közén is elégedetlenek a bírák azzal az új fejleménnyel, hogy illetményük két időpontban, júniusban és novemberben növekedne 25-25 százalékkal, az eredeti ígérettel szemben, amely 50 százalékos emelésről szólt január 1-jétől.
Erről Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke számolt be kedden Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei vezetőbírókkal lezajlott munkaértekezletet követő sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta: a bírók joggal várják el az OIT-től, hogy szerezzen érvényt az eredeti kormányzati ígéretnek.Rámutatott: az európai uniós országokban dolgozó bírók fizetésének mindössze 5 százaléka a magyar bírók átlagos illetménye, s e téren Közép-Kelet-Európában is az utolsó előtti helyen állunk.
Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy noha a költségvetési előterjesztés szerint az idei 37 milliárdhoz képest jövőre 12 milliárd forinttal több pénz jut a bíróságok működésére, megítélése szerint a többletforrás is csak egynegyedét pótolja az elmúlt évek alulfinanszírozása miatt felhalmozódott hiánynak.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke különösen azt tartja aggasztónak, hogy a „harmadik hatalmi ágazat” nem kap központi támogatást a bírósági épületek felújítására, illetve újak építésére.
– Van olyan bíróság, ahol például azért, mert az épület eredetileg más céllal készült, az ítélkezés objektív feltételei sem adottak, a körülmények tárgyaláshoz méltatlanok – mondta. Kifejtette: a jövő évi költségvetési tervben annak megvan a fedezete, hogy minden bíróság bekapcsolódjon az informatikai rendszerbe, 2004.január 1-ig minden bírónak számítógépe legyen, ugyanakkor van olyan bíróság, Bács-Kiskunban például a kunszentmiklósi, ahol az elektromos hálózat nem bírja el a terhelést.
Lomnici Zoltán szólt arról a pozitív tendenciáról is, hogy mind országosan, mind a Duna-Tisza közén a bíróságok behozták a lemaradást, a peres ügyek több mint 80 százaléka egy éven belül befejeződik.
– Valami módon azonban a jogalkotásnak is reagálnia kellene arra a tényre, hogy a folyamatosan emelkedő számú szabálysértési ügyek elárasztják és leterhelik a bíróságokat – közölte.
Megjegyezte: Bács-Kiskunban az elmúlt évi 4800-al szemben az idén október végéig már 6430 – a büntetőügyeket 1100-al meghaladó számú – szabálysértési ügyet tárgyaltak.
Lomnici Zoltán becslése szerint a bíróságok elé kerülő összes ügy több mint tíz százalékát a szabálysértések adják, becslése szerint számuk az év végéig országosan meghaladja a 140 ezret. A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy vélte: a megoldást a nyugat-európai országok gyakorlatának átvétele jelentheti, az, hogy a szabálysértési ügyek jelentős hányadával a bírók helyett a bírósági titkárok foglalkoznának.
démon
Így született meg a középkor démonoktól rettegő világa
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!