November 4.: Magyar politikai élet (2.)

Személyi változások a Fővárosi Közgyűlésben; november 12-én kezdődik az alkotmánymódosításról szóló vita; Áder János a védzáradék kérdéséről; '56-os megemlékezések: Deutsch Tamás a Terror Házában, Medgyessy Péter Marián Istvánnal találkozott, befejeződött a Kossuth téri őrállás; a portugál külügyminiszter Orbán Viktorral tárgyalt; Szabó Imre a Pest megyei Közgyűlés új elnöke.

Személyi változások a Fővárosi Közgyűlésben
Szász Domokos személyében várhatóan már a jövő heti rendkívüli ülésen eggyel növekszik a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata képviselőcsoportjának létszáma – tudta meg az MTI hétfőn városházi forrásokból.
Tájékoztatásuk szerint Demszky Gábor csakúgy, mint korábban, ezúttal is lemond a listán megszerzett fővárosi képviselői mandátumáról, mivel főpolgármesterként tagja a közgyűlésnek. A helyére kerülő Szász Domokos korábban a III. kerületi képviselőtestületben tevékenykedett. Az SZDSZ létszáma így 17-re növekszik a 67 fős testületben. Az előző ciklusban ugyanilyen megoldás után 19-re nőtt az SZDSZ-es képviselők száma.
Lemond fővárosi képviselői mandátumáról a fideszes Juhos Katalin, aki Várhegyi Attila helyét foglalja el keddtől az Országgyűlésben. A fideszes politikus fővárosi képviselői megbízólevelét a múlt héten átvette, a közgyűlés hétfői alakuló ülésén azonban már nem tett esküt, miután a hét végén kiderült, hogy pártja a megüresedett országgyűlési képviselői mandátumra jelöli.
Az MTI ismeretei szerint a XI. kerület korábbi polgármesterének helyére a Fidelitas jelöltje, Kollarik Tamás kerülhet a közgyűlésbe.
A fideszes Bencze B. György már korábban lemondott fővárosi képviselői mandátumáról, s helyét Bagdy Gábor foglalta el a közgyűlésben.
Hasonlóképpen még a megbízólevelek átadása előtt lemondott a MIÉP-es Csurka István és Fenyvessy Zoltán is a mandátumáról. Helyükön Dancsecs György és Erkel Tibor került a Fővárosi Közgyűlésbe.

Integrációs nagybizottság – Szili, Kovács
A parlament a tervek szerint november 12-én kezdi meg az EU-csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítás általános vitáját, de még nem tudni, pontosan milyen szövegről – derült ki az Országgyűlés integrációs nagybizottságának hétfői ülése után.
A tanácskozáson a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson, valamint a koppenhágai „minicsúcson” történtekről adott tájékoztatást Kovács László külügyminiszter.
A testület mostani, második ülésen nem volt jelen Medgyessy Péter miniszterelnök, aki a fórum állandó résztvevője.
Szili Katalin házelnök, az integrációs nagybizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: december 3-ig be lehet fejezni az alkotmánymódosítási vitát.
Az egyeztetések a szövegről változatlanul folynak, és az elképzelések szerint a korábban benyújtott javaslatot kicserélik egy módosított előterjesztésre.
– A végső szövegjavaslatról a kormányülés fog dönteni – mondta a külügyi vezető.
Kovács László közölte: az ülésen nem vetődött fel az a kérdés, hogy ki írja alá Magyarország EU-csatlakozási szerződését.
– A kormány álláspontja egyértelmű: a magyar alkotmányos rend szerint ilyen súlyú kérdésekben a miniszterelnök ír alá, és ezt minden bizonnyal népszavazási felhatalmazással teheti majd meg – jelentette ki a külügyminiszter.
Hozzátette: az aláírást követően kezdődik meg a parlamenti ratifikáció itthon, a tagországokban, az Európai Parlamentben, valamint az újonnan csatlakozó államokban.
– A köztársasági elnök az alkotmányos rend, a hagyományok alapján a csatlakozási megállapodás kihirdetésére vonatkozó törvényeket írhatja majd alá, ez azonban nem nemzetközi jogi aktus – hangoztatta Kovács László.
Szili Katalin hangsúlyozta: az integrációs nagybizottságban kell kialakítani az egységes álláspontot a parlamenti pártok között annak érdekében, hogy Magyarország előnyös feltételeket alakíthasson ki a csatlakozási tárgyalásokon a pénzügyi csomag, valamint a védzáradék kérdésében.
Ennek érdekében többször is ülésezni fog az integrációs nagybizottság. Legközelebb várhatóan november 16-án vagy 17-én.
Ezt megelőzően, november 15-én Varsóban találkozik a tíz tagjelölt ország miniszterelnöke és külügyminisztere, november 18-án Brüsszelben pedig az Európai Parlament ülésezik a tagjelöltek parlamenti képviselőivel – köztük 22 magyarral – kiegészülve.
A házelnök ez utóbbi kapcsán megjegyezte: arra kérte a négy frakciót, hogy az EP-ülés idején, a külföldre utazó képviselők távolléte miatt a párhuzamosan ülésező Országgyűlés ne hozzon jelentős súlyú döntéseket.
Kovács László az ülésen az október 24-25-iki brüsszeli EU-csúcs kedvező fejleményei mellett – a csatlakozási tárgyalások várható befejezése az év végéig, agrárpolitikai reformok elhalasztása, kedvező költségvetési pozíció a csatlakozás után – szólt a kedvezőtlen eseményekről is.
Ezek között említette, hogy a csúcs jóváhagyta a korábbi szűkmarkú ajánlatot a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre, beleértve a tízéves átmeneti időszakot is.
A háromféle védzáradék kérdése kapcsán Kovács László hangsúlyozta, hogy közülük kettőre – a bel- és igazságügyi együttműködésre, valamint a belső piac védelmére kialakított és most szóba került záradékokra – korábban nem volt példa, de még nem ismeretes ezek szövegváltozata.
Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette: a jelek szerint kissé lazulni látszik az EU álláspontja az európai parlamenti helyek elosztását illetően, és az unió „hajlandó gondolkodni, esetleg tárgyalni is” arról, hogy a magyar EP-képviselői szám 20-ról 22-re emelkedjen.

Iintegrációs nagybizottság – Áder, Szájer
A Fidesz véleménye szerint sajnálatos módon az utóbbi időben romlottak Magyarország pozíciói az EU-csatlakozással összefüggő védzáradék ügyében, amelyet az unió meghatározott időre kíván érvényesíteni a belépő államokkal szemben.
Erről Áder János, a Fidesz frakcióvezetője beszélt hétfőn az integrációs nagybizottság ülését követő budapesti sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki politikus a kabinettől a jelenleginél keményebb, következetesebb, határozottabb fellépést követelt a csatlakozási tárgyalások záró szakaszában. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az unió a védzáradékot három évre kívánja kiterjeszteni.
Közlése szerint a tanácskozáson a védzáradék ügyében a Fidesz és az MDF véleménye egybeesett Szent-Iványi István szabad demokrata politikus álláspontjával, aki diszkriminatívnak és egyoldalúnak minősítette az eljárást.
Áder János úgy vélekedett, hogy a kormány tehetetlenül figyeli, miként romlik a magyar tárgyalási pozíció. Azt is sajnálatosnak ítélte, hogy a bizottsági ülésen a kabinet részéről a védzáradék ügyében a brüsszeli indokokat lehetett hallani.
A politikus hiányolta a kormányzati stratégiát és rossz előjelnek ítélte a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban elhangzottakat. Fontosnak minősítette ugyanakkor, hogy a kabinet a tárgyalásokon határozott álláspontot képvisel a Magyarországon befektető külföldi nagyvállalatok adókedvezményeinek meghagyását illetően.
Áder János azt mondta, hogy a Fidesz érdeklődéssel várja, a kormány mit kezd azzal a lengyel javaslattal, amely szerint a csatlakozásra váró 10 országnak közös álláspontot kell kialakítania, hogy tárgyalási pozíciói erősödjenek.
A Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte, hogy az integrációs nagybizottságban gyakrabban, hetente tájékoztassa a kormány a pártokat a tárgyalások alakulásáról. Sürgette, hogy a bizottság fogadja el ügyrendjét.
Elmondása szerint a Fidesz azt is várja, hogy az integrációval kapcsolatban szeptember 19-én megkötött politikai megállapodásból fakadó kötelezettségeinek mikor és milyen formában tesz eleget a kabinet.
Az alkotmánymódosítással összefüggésben elmondta, az eddigi két egyeztetésen a frakciók nem jutottak tovább a koncepcionális kérdések megvitatásánál.
Azzal kapcsolatban, hogy a kabinet november 12-én a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítás új szövegét, Áder János azt mondta: ha egyeztetés nélkül kezdi azt tárgyalni a Ház, akkor tulajdonképpen egy olyan javaslaton vitáznak majd, amely nem élvezi előzetesen az ellenzék támogatását.
Elhangzott: a Fidesz nem tett formális javaslatot arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnök, a nemzet egységét kifejezve, az integrációs folyamat mely szakaszában lássa el kézjegyével a csatlakozási dokumentumot.
Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője utalt arra, hogy a Brüsszelből érkező hírek alapján a csatlakozási forgatókönyv még nem végleges, az is lehet, hogy nem kerül sor a szerződés parafálására.
Leszögezte: a Fidesz a köztársasági elnök szerepvállalásával kapcsolatban a végleges csatlakozási forgatókönyv ismeretében tesz formális javaslatot.

56-os megemlékezés a Terror Házában
Az 56-os forradalom hőseiről, áldozatairól és a túlélőkről emlékezett meg Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke hétfőn a Terror Házában, Budapesten.
A politikus a köszönet, a tisztelet és a hála nevében helyezett el mécsest a múzeum előterében lévő emlékhelynél.
Beszédében kiemelte, hogy míg október 23. a szabadság ünnepe, az igazság napja, november 4-e a hazugság, a hazaárulás dátuma.
Deutsch Tamás a helyszín jelentőségét is hangsúlyozó megemlékezésében kitért arra, hogy a XX. század legnagyobb hazugsága a szocializmus, ugyanakkor ennek „ikertestvére” a nemzetiszocializmus. Mint mondta az „ikerhazugságok” sok magyar ember vesztét, bánatát, illetve életének gyötrelmét jelentették.
A politikus rámutatott mind a szocializmus, mind pedig a nemzetiszocializmus elutasításának jelentőségére.
Felvetette egy civil hagyomány megteremtődésének gondolatát, amely szerint minden év november 4-én megemlékeznének azokról, akik ugyan nem születtek hősöknek, de azzá lettek.

A kormányfő találkozója Marián István egykori 56-os elítélttel
Medgyessy Péter személyes beszélgetésre hétfőn hivatalában fogadta Marián István egykori 56-os elítéltet, nyugalmazott vezérőrnagyot és feleségét; a miniszterelnök a találkozón tisztelgett Marián István tisztes és becsületes életútja előtt – tájékoztatta a kormányszóvivő közleményben az MTI-t.
Marián István 1956. október 23-án egyik fő szervezője volt a budapesti műegyetemi tüntetésnek. A forradalom idején a Műegyetem nemzetőrségének parancsnoka volt, ő adta ki november 1-jéről 2-ára virradó éjszaka a 001-es számú díszparancsot, amely agresszornak nevezi a beavatkozó szovjet hadsereget.
Marián Istvánt 1957-ben tartóztatták le és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a börtönből amnesztiával 1963-ban szabadult. Egyik alapítója volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, a köztársasági elnök tartalékos vezérőrnaggyá léptette elő.
– A találkozón jelen volt két egykori 56-os műegyetemi diák is, akik talán az életüket köszönhetik Marián István jellemes kiállásának: Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő és Kósa Levente, akit elkísért felesége, Kósáné Kovács Magda MSZP-s képviselő is – olvasható a közleményben.

Befejeződött az '56-os Magyarok Világtanácsának Kossuth téri őrállása
Az '56-os Magyarok Világtanácsa és az időközben csatlakozó szervezetek hétfőn befejezték a május 27-én kezdett őrállás elnevezésű tiltakozó akciójuk a Parlament előtti Kossuth téren.
A szervezet azért kezdte el demonstrációját, mert veszélyeztetve érezte a „demokratikus államélet” tisztaságát, és az 1956-os forradalom szellemiségének fennmaradását.
Ábrahám Dezső, az '56-os Magyarok Világtanácsának főtitkára a mintegy két tucatnyi emlékező előtt közölte: jóllehet az őrállást 162 nap után felfüggesztik, de bármikor újrakezdhetik.
A főtitkár beszédében felelevenítette a 46 évvel ezelőtt történt eseményeket, visszaemlékezett azokra az órákra, amikor 1956. november 4-én szovjet tankok bejöttek az országba.
Ábrahám Dezső többször felszólította a Medgyessy Pétert miniszterelnököt és „udvartartását”, hogy távozzanak a hatalomból.
A megemlékezésen jelent volt Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, aki Ábrahám Dezsőtől Forradalomért Emlékplakettet vett át.
A főtitkár beszéde után az emlékezők mécseseket és gyertyákat helyeztek el a Kossuth téren lévő '56-os emlékműnél.

A portugál külügyminiszter Budapesten – Orbán Viktor
Orbán Viktor hétfőn dolgozószobájában fogadta a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó Antonio Martins da Cruz portugál külügyminisztert – tájékoztatta a volt miniszterelnök titkársága közleményben az MTI-t.
– Orbán Viktor, akit október 18-án az Európai Néppárt alelnökévé választottak és Antonio Martins da Cruz eszmét cseréltek Magyarország uniós csatlakozásának aktuális kérdéseiről. Orbán Viktor ismertette a polgári kormány erőfeszítéseit Magyarország uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében – áll a közleményben.
A közlés szerint a volt miniszterelnök elmondta: kormánya hivatali ideje alatt Magyarország 24 tárgyalási fejezetet zárt le, a zökkenőmentes csatlakozás érdekében támogatási programot dolgozott ki a magyar vállalkozások és a magyar gazdák megsegítésére, továbbá jelentős lépéseket tett a magyarországi bérek felzárkóztatása érdekében.
– Orbán Viktor szót ejtett az uniós népszavazással kapcsolatos négypárti tárgyalásokról, egyben reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi kormány is folytatni fogja a magyar vállalkozók és a magyar gazdák támogatását, és terveivel ellentétben továbbra is figyelemre méltó mértékben emelni fogja a béreket, hogy az uniós csatlakozásból ne csalatkozás legyen – olvasható a közleményben.

Szabó Imre (MSZP) a Pest Megyei Közgyűlés új elnöke
Megtartotta alakuló ülését hétfőn az új Pest Megyei Közgyűlés, amely elnökének Szabó Imrét, az MSZP Pest megyei elnökét, országgyűlési képviselőt választotta meg.
A 80 tagú testületnek 38 MSZP-s tagja van, amíg a Fidesz – Magyar Polgári Párt-MKDSZ-Kisgazda Polgári Egyesület alkotta választási szövetség 27 képviselővel rendelkezik, 6-an az SZDSZ, 5-en pedig az MDF tagjai, a Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint a Pest Megyei Független Polgármesterek Szövetségének két-két képviselője kapott mandátumot a testületben.
A 49 éves, szakmáját tekintve tanári diplomát szerzett Szabó Imre megyei elnök mellé három alelnököt választott a testület: Fábry Béla 49 éves pedagógust, az MSZP eddigi közgyűlési frakcióvezetőjét, Gulyás József 38 éves tanárt, népművelőt, országgyűlési képviselőt, az SZDSZ Pest megyei elnökét, valamint Végh Tibor 46 éves jogász, okleveles igazgatásszervezőt, az MSZP Pest megyei alelnökét, aki pályafutása során több nagyvállalatnál is volt vezető.