Göndör István (MSZP) az új önkormányzati testületek megalakulásának fontosságáról, míg Kósa Lajos (Fidesz) a helyhatóságok finanszírozási hiányosságairól beszélt az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.
Göndör István azt mondta: a jogállam a helyi önkormányzatokban találja meg tartópillérét, ami a közigazgatás számára is biztonságot ad. Rögzítette, a választási szervek közreműködésével törvényesen megalakultak az önkormányzatok.
A szocialista honatya szavai szerint a hosszú kampány nem volt mentes a tömegindulatok manipulálásától. Reményét fejezte ki, hogy a képviselő-testületekben már nem a „blokkpolitika” kap helyet. Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában elmondta: a kabinet az önkormányzati reform keretében azok önállóságának alkotmányos garanciáit kívánja megerősíteni. Hozzátette, ugyancsak a helyhatóságok működését segíti a kistérségi alap létrehozása, amellyel a kormány fejlesztési forrást biztosít a kistelepülések, kistérségek számára.
Kósa Lajos az önkormányzatok finanszírozásának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Kijelentette: a kormány nem biztosította az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés forrását. A fideszes képviselő hozzáfűzte, hogy az iskolák normatív támogatását a kabinet a jövő évi költségvetésben olyan mértékben emeli, amely az alapbérek emelésére sem elég, a dologi kiadásokra pedig nem nyújt fedezetet.
Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a kormány 5-ről 10 százalékra kívánja emelni a személyi jövedelemadó településeknél maradó hányadát. Kitért arra is, hogy 2003-ban mintegy 30 százalékkal emelkedik az önkormányzatok központi támogatása.
Font Sándor (MDF) arról szólt: a kormány 3-4 százalékos jövedelememelkedéssel számol 2003-ban, ugyanakkor a miniszteri fizetéseket 100 százalékkal emelné. Megjegyezte: a kabinet az 1994-98-as kormányzáshoz hasonlóan újra meghirdette „a maradék állami vagyon eladását”. Kitért arra, a kormány mintegy 8 milliárd forintért vásárol új autókat és 6,5 milliárd forintot költ mobiltelefonok vásárlására, a számlák fedezésére.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában elmondta: a kormány a miniszteri bérek emelésével átláthatóvá és arányossá kívánja tenni a miniszterek, államtitkárok fizetését.
A béremelésben nemcsak a kormánytagok részesülnek, hanem a legfontosabb állami tisztségeket betöltő személyek, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az alkotmánybírák, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is. A gépkocsi- és telefontenderrel kapcsolatban közölte: több mint ezer szervezet hároméves keretszerződéséről van szó, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal megbízás alapján bonyolított le.
Fodor Gábor (SZDSZ) felszólalásában a Foreign Affairs című amerikai szaklapban, Magyarország NATO-beli tevékenysége kapcsán megjelenteket ismertette.
– A korábbi magyar kormány antiszemitizmusa, a szomszéd országokkal kapcsolatos követelései, és a balkáni stabilitás megteremtésében játszható szerep elmulasztása miatt a tanulmány írója úgy ítélte meg, hogy Magyarország elnyerte a legkiábrándítóbb új NATO-tag címét – fogalmazott Fodor Gábor.
Hozzátette: az írás szerint azonban Magyarország Orbán Viktor „nacionalista kormányának veresége nyomán visszatérni látszik a helyes útra”. A politikus úgy vélte: meg kell vizsgálni, hogy jogos-e a kritika, hiszen az az előző kormányzat bel- és külpolitikájának lesújtó bírálatát fogalmazza meg.
– Kötelezettségünk az, hogy saját erőforrásainkhoz mérten biztosítsuk a békét, és részt vegyünk a NATO munkájában – szögezte le Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszában. Elmondta, az új kormány az elmúlt fél évben már megkezdte egy új, korszerű, önkéntes haderő kialakítását, amely 2006-ra valósulhat meg.
„Miért nem szereti Medgyessy a postásokat”
A Magyar Posta Rt. helyzete, helyi beruházások ügye és a mezőgazdasági kistermelők támogatása is szóba került kedden a parlamentben, az interpellációk között. Őry Csaba (Fidesz) azt firtatta, hogy a szocialisták és személy szerint a miniszterelnök „miért nem szereti a postásokat”. A képviselő utalt arra, hogy a választási kampányban Medgyessy Péter a közalkalmazottak sorában a postásoknak is fizetésemelést ígért. Jelezte, ebben az ügyben a postások levelet küldtek Medgyessy Péternek, amelyre azonban nem a kormányfő, hanem a kabinetfőnöke küldött „egy semmitmondó választ”.
Burány Sándor, a pénzügyi tárca államtitkára leszögezte: nem a jelenlegi kabinet hozta a Magyar Postát olyan helyzetbe, hogy hiánya eléri a 6 milliárd forintot. A Fideszre utalva hozzátette, nem az MSZP és nem az SZDSZ az a párt, amely a választási kampány kapcsán még mindig százmilliókkal tartozik a postának. Közölte, mindenekelőtt a posta helyzetét kell konszolidálni, és csak azt követően lehet szót ejteni béremelésről. Őry Csaba a választ nem fogadta el, a Ház viszont igen.
Stipkovits Pál (MSZP) a mosonmagyaróvári biotechnológiai képző- és bemutatóközponttal kapcsolatban interpellált. Elmondta, hogy a PHARE-támogatással létesülő központ építését anyagi gondok miatt a mai napig sem fejezték be, és a beruházásban részt vevő építőipari cég is a csőd szélére került. Magyar Bálint oktatási miniszter jelezte, a kormányváltás idején ez volt az egyik megoldatlan probléma az általa vezetett tárcánál. Közölte, a minisztérium az adósságcsökkentésre már egyszer átutalt 100 millió forintot, és a legutóbbi kormányülésen is ilyen nagyságú összeg átutalásáról döntöttek.
Lezsák Sándor (MDF) a Tiszaalpáron áthaladó 4501-es út felújításáról érdeklődött. Elmondta, az út nagyon balesetveszélyes, mert egy szakaszon nagyon szűk és tele van kátyúkkal. A képviselő véleménye szerint az elkerülő út megépítése lenne a legjobb megoldás, de az út kiszélesítését, felújítását, illetve a nehézgépjárművek kitiltását is az alternatívák közé sorolta. Csillag István gazdasági miniszter elmondta, hogy a problémát a helyszínen vizsgálták. Az említett útszakaszon, az elkészült felmérés alapján, naponta 2000 gépjármű halad át, ezek közül 170 nehézgépjármű.
A szélesítéshez telkeket, ingatlanokat kellene kisajátítani. A miniszter jelezte, hogy a felújítás 200 millió forintos költséggel járna, az elkerülő út építése pedig ennél jóval többe kerülne. Azt tanácsolta: az önkormányzat az útfenntartóval közösen konzultáljon az út kiszélesítésének lehetőségéről. Lezsák Sándor a választ elfogadta.
Pető Iván (SZDSZ) a 200 éves jubileumát ünneplő Országos Széchényi Könyvtár rekonstrukciójával, bővítési lehetőségeivel kapcsolatban kérdezett. Emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban a könyvtár várban lévő épületének kisajátítására is készültek tervek. Tudakolta, hogy a jövő évi büdzséből mennyit fordítanak majd az intézményre. Kocsi László, a kulturális tárca politikai államtitkára utóbbi kérdés kapcsán közölte, hogy a könyvtár jövőre 2 milliárd 209 millió forintból gazdálkodhat, amelyből 711 millió forint a bérköltség. Elmondta, hogy a könyvtár bővítésére több terv is készült, amelyek között már van engedélyezett is. Az államtitkár elmondása szerint a rekonstrukcióra leghamarabb 2004-ben kerülhet sor. A felújítás összköltségét 2,5-3 milliárd forintra becsülte.
Németh Zsolt (Fidesz) felvetette, hogy a fejkvóta alapján támogatásban részesülő magyar általános és középiskolákban egyre több erdélyi diák tanul, akik később nem kívánnak szülőföldjükre visszatérni. A politikus jelezte, hogy egyes hírek alapján jövőre több erdélyi diák érettségizik Magyarországon, mint amennyi Erdélyben. Magyar Bálint oktatási miniszter rámutatott, hogy az említett jelenség évek óta tartó tendencia. Cáfolta azonban, hogy több erdélyi diák érettségizne Magyarországon, mint szülőföldjén. Közölte, a 2002-2003-as tanévben a nem szülővel Magyarországon tanuló diákok már kevesebb ellátást vehetnek igénybe, és az iskolák nem igényelhetnek utánuk normatívát. Németh Zsolt a szankciókat hiányolva a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen.
Kékkői Zoltán (Fidesz) kifogásoltra, hogy az idén lejáró agrárhitelek rendezésére elkülönített 45 milliárd forint szétosztásánál különbséget tesznek a gazdák között. Németh Imre agrárminiszter válaszában kijelentette, hogy senkit nem zárnak ki önkényesen az adósságrendezési eljárásból. Mint hozzátette, a megkülönböztető eljárások az előző kabinet leváltásával megszűntek. A képviselő a választ elutasította, a parlament többsége viszont igennel szavazott.
Tóth Imre (Fidesz) aziránt érdeklődött, hogy az uniós agrártámogatások elnyeréséhez és felhasználásához szükséges integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer készen fog-e állni 2004. január 1-jére. Németh Imre kijelentette, az előző kormány mulasztásai miatt késlekedik a rendszer felállítása. Elmondta, a jövő évi büdzsében erre a célra különítenek el forrásokat, és tárcája az informatikai minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal szoros együttműködésben kívánja a problémát megoldani. Hozzátette, hogy a földművelésügyi minisztériumban külön részleget hoztak létre a megvalósításra. Közölte, bajor, osztrák és olasz szakemberekkel is folytatnak tapasztalatcserét e kérdésben. Biztosította az interpelláló képviselőt, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdasági termelők 2004-ben hozzájussanak az uniós támogatásokhoz. Tóth Imre a választ elutasította, a többség azonban igennel voksolt.
A kérdések sorában kedden a parlamentben Parragh Dénes (Fidesz) azt firtatta, milyen segítséget kaphatnak a forráshiánnyal küszködő kistelepülések a hulladéklerakók kötelező környezetvédelmi felülvizsgálatához. Kis Zoltán környezetvédelmi államtitkár válaszában rámutatott arra, hogy számos pályázati lehetőség áll az önkormányzatok rendelkezésére. Kiemelte a regionális területfejlesztési és a környezetvédelmi céltámogatásokat.
Csillag: 2006-ra kész a körgyűrű
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) azt kérdezte, mikorra lesz kész a Budapest körüli M0-ás körgyűrű. Csillag István gazdasági miniszter elmondta, hogy jövőre megkezdődnek a tervezési és a területelőkészítési munkálatok. Hozzátette, hogy az út a tervek szerint 2006-ra lesz készen.
Németh Zsolt (MDF) a dunántúli Csörnöc-vidék természetvédelmi területté nyilvánítása felől érdeklődött. Kis Zoltán közölte, hogy szerepel a tervek között a térség természetvédelmi területté nyilvánítása. Mint mondta, ősszel újrakezdődtek az egyeztetések e kérdésben a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca között.
Szijjártó Péter (Fidesz) azt firtatta, folyt-e a 70-es, 80-as években magyar sportolók szervezett doppingoltatása. Csehák Judit egészségügyi miniszter leszögezte, hogy mindig a doppingellenes küzdelem híve volt, 1988-1989-ben átfogó vizsgálatot kezdeményezett a sportegészségügyi intézetben e kérdésben.
– Az eddigi hivatalos vizsgálatok nem tudták megerősíteni azt a feltételezést, hogy az egészségügyi tárca utasítására a sportolók szervezett doppingoltatása folyt volna bármikor is – jelentette ki a miniszter.
Vincze László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkanttá vált őstermelők nem kaphatnak rokkantsági nyugdíjat. Csehák Judit ígéretet tett arra, hogy tárcája megvizsgálja, miként köthetnének az őstermelők a mainál kedvezőbb társadalombiztosítási szerződést, vagy vásárolhatnák meg a nyugdíjhoz hiányzó szolgálati időt.
Burány markatingfelmérése nevek nélkül
Homa János (Fidesz) az állami cégek laphirdetés-vásárlásával kapcsolatosan azt kérdezte, miért éri meg jobban az ÁPV Rt. szerint a 30 ezres példányszámú Magyar Hírlapban hirdetni, mint a 100 ezres példányszámú Magyar Nemzetben. Burány Sándor pénzügyminisztériumi politikai államtitkár közölte, hogy az ÁPV Rt. a hatékony hirdetésről készíttetett egy marketingtanulmányt, amelyet az állami cégek figyelmébe ajánlott. Leszögezte, ebben nem tettek említést semmilyen sajtóorgánumról, ezért ez nem sértette a sajtószabadságot.
Hogyan lehet polgármester az elsőfokon elítélt?
Szalai Annamária (Fidesz) azt firtatta, hogyan lehetett Keszthely polgármestere az a Mohácsi József, akit önbíráskodás és súlyos testi sértés miatt első fokon 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bárándy Péter igazságügy-miniszter hangsúlyozta: az ítélet nem jogerős, ezért jogi szempont nem zárja ki, hogy az említett politikus polgármester lehessen.
Simicskó: Bush esete a titkosrendőrrel
A miniszterelnök amerikai látogatásáról, a mezőgazdasági támogatásokról, valamint az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem önállóságáról szóltak a többi közt a képviselők kedden az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Simicskó István (Fidesz) jelezte: Medgyessy Péter novemberben látogatást tesz az amerikai elnöknél. A politikus a külügyminiszter júliusi tengerentúli látogatásával kapcsolatban feltette a kérdést, mit ígért Kovács László annak érdekében, hogy elérje: „a világ vezető hatalmának első embere magához engedjen egy, a kommunista diktatúra éveiben tevékenykedő titkosrendőrt”. Szavai szerint Bush elnök számára jelenleg a terrorizmus elleni harc a legfontosabb, amelyhez az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége. Megkérdezte: mit kínált Kovács László még júliusban, milyen magyar csapatokat ajánlott fel Afganisztánba, és egy esetleges Irak elleni háborúba azért, hogy Medgyessy Pétert fogadják. Kovács László válaszában leszögezte, semmilyen ígéretet nem kellett tennie azért, hogy új fejezet kezdődjön a magyar-amerikai kapcsolatokban.
Mint mondta, júliusi látogatásakor négy kérdésre kellett válaszolnia: mivel járul hozzá az új magyar kormány a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz és a NATO védelmi képességeinek növekedéséhez, milyen szerepet szán Magyarország magának Közép- és Kelet-Európában, és hogyan viszonyul az új magyar kormány a szélsőséges nézetekhez. Közölte, hogy egy esetleges Irak elleni háborúról még nem született döntés; annak megvalósulása esetén sem fog Magyarország katonákat küldeni a térségbe, hiszen nem rendelkezik arra alkalmas csapattal.
Glattfelder Béla (Fidesz) az előző kormány által elindított, de a kormányváltás óta leállított mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban elmondta: az uniós csatlakozás után a kormánynak már nem lesz lehetősége arra, hogy támogassa a gazdák beruházásait, ezért még az integráció előtt biztosítani kell azt, hogy a gazdák is felkészülten lépjenek be az unióba. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában kijelentette: a kormány nem állította le a gazdák beruházásainak támogatását. Hozzátette, az Orbán-kormány 18,6 milliárd forintot irányzott elő, ugyanakkor 25 milliárd forintos támogatásra adott ki ígérvényt a gazdák számára, a jelenlegi kormánynak ezért nem áll módjában az idén további támogatásokat adni.
Bárány Donát
Nem Marco Rossinak üzent, magát ostorozza a válogatott támadó + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!