Több mint ötven kilométer hosszú az 1928-ban épült, keskeny nyomközű vasútvonal. Az egykori kecskeméti gazdasági vasút vonala a Halasi út mentén húzódik Jakabszállásig, majd elkanyarodik a bugaci puszta felé, és onnan egyenesen vezet Szankon át Kiskunmajsáig.
A MÁV Rt. leghosszabb kisvasútja nemcsak turisztikai szempontból meghatározó. A tanyasi emberek közül még ma is sokaknak ez jelenti az egyetlen közlekedési kapcsolatot a környező világgal.
A Kispöfögő sorsa azonban néhány éve veszélybe került Bugacon. A MÁV Rt. gazdasági okokra hivatkozva meg akarta szüntetni. A pusztát átszelő kisvonat üzemeltetése a részvénytársaság szerint veszteséges.
A népszerű kisvonat megmentésére öszszefogtak a térség településeinek polgármesterei, vállalkozói, Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a MÁV Rt., valamint a Vasúttörténeti Alapítvány, és közösen létrehozták a Bugaci Kisvasút Szolgáltató Társaságot – tudtuk meg Csitári Tibortól, Bugac polgármesterétől. Elmondta, céljuk a vasútvonal további üzemeltetése.
A kisvasutat egyelőre a MÁV Rt. üzemelteti. A törvényi szabályozás még nem teszi lehetővé, hogy ezt közhasznú társaság csinálja – tájékoztatta lapunkat Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi tagja. Hozzátette: a törvény módosítására várnak.
Lezsák Sándor szerint igenis van létjogosultsága a bugaci Kispöfögőnek. Olyan településeket fűz össze gyöngyszemekként, mint Kecskemét, Bugac és Kiskunmajsa. A honatya úgy véli, a turizmus fellendítésével gazdaságossá tehető a kisvasút.
Lezsák elmondta, a Kispöfögő megmentésében jó partner lehet a köztudottan vasútbarát Szörényi Szabolcs. A vasútmodellező beatzenészt ezért kérte fel Csitári Tibor, a közhasznú társaság ügyvezetője a bugaci Kispöfögő védnöki szerepére. Remélik, hogy ez a szerepkör modellépítői hobbijával jól összefér.
Szörényi Szabolcs örömmel tett eleget a felkérésnek. Soha nem volt még védnöke semminek, és nem is vállalna szívesen védnökséget semmi másért. A bugaci Kispöfögő azonban közel áll szívéhez. Mindig is vonzódott a vonatokhoz.
– Édesanyám mélyen vallásos volt. Minden vasárnap együtt mentünk misére. Ha jól viselkedtünk, mise után megnézhettük a vonatokat. Minden vasárnapom nagy élmény volt, amit sokáig dédelgettem magamban. Csak felnőttként, 1965-ben tudtam az első kisvasutamat megvenni. Az első terepasztalomat pedig, amely a Nyugati pályaudvart ábrázolja, 1994-ben kezdtem el készíteni – emlékezett.
Szörényi Szabolcs nemcsak a vonatokat, a vasútállomásokat is imádja. Olyannyira, hogy saját házát is azok stílusában terveztette és építtette meg.
– Emiatt sokan le is bakteroznak, de engem ez egyáltalán nem zavar – hangsúlyozta.
A népszerű Illés-zenekar két alapító tagja: Szörényi Levente és fivére, Szabolcs a közelmúltban együtt jártak Bugacon, ahol a polgármester és az országgyűlési képviselő társaságában megnézték a ma már muzeális értékű bugaci Kispöfögőt.
Szörényi Szabolcs lapunknak elmondta, mindent megtesz a kisvonat népszerűsítéséért. Számára nincs annál szomorúbb látvány, mint amikor egy vágányon nem jár a vonat, és mindent benő a gaz.
Így született meg a középkor démonoktól rettegő világa















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!