Az év hírei

Az országgyűlési választások első fordulója után a vezető szocialista politikusok szerint már nem volt kérdés, hogy az MSZP és az SZDSZ alakíthat kormányt. Orbán Viktor ugyanakkor az MSZP és a Fidesz közötti különbségről szólva megjegyezte: kevesebb mint egy százalékkal vannak többen azok, akik a szocialista jövőt választották. „Sokan vagyunk, de még mindig nem elegen” – mondta. A Fidesz–MDF összefogás nyerte a választások második fordulóját: összesen 188 mandátumot szerzett, míg az MSZP 178, az SZDSZ 19, s a két párt közösen további egy képviselői helyet ért el. „Nem sokon múlott, mindössze hat mandátum kellett volna ahhoz, hogy a polgári Magyarország építése folytatódjék” – fogalmazott Orbán Viktor, akkori kormányfő. A választások második fordulóját megnyertük, de nem lehetünk felhőtlenül boldogok – értékelte az eredményeket. Mint mondta: Magyarország hetekig két világ határán állt, és április 21-én egy kicsiny többség úgy döntött, hogy a szocialista világ irányába induljon az ország. Orbán köszönetet mondott a rájuk szavazóknak, elsősorban a vidéki Magyarországnak, a kisgazdáknak, akiknek majdnem sikerült megfordítaniuk az első forduló eredményét. A választásokat a Magyar Szocialista Párt nyerte – jelentette be Kovács László pártelnök Medgyessyvel közösen tartott sajtótájékoztatóján a választási eredmények összesítése után a Köztársaság téren. A köztársasági elnök az MSZP jelöltjét, Medgyessy Pétert bízta meg kormányalakítással. Képünkön Orbán Viktor a Kossuth téri beszédét tartja a két országgyűlési választási forduló között.

Belföld

Nyolc párt volt versenyben
Az Új Baloldal végórás csatlakozásával nyolc párt tudott országos listát állítani az áprilisi választásokra a március 20-i határidőig, amikor is százötvenhat területi listát nyújtottak be a pártok . Az országos listával rendelkező pártok – a Fidesz–MDF, a MIÉP, az MSZP, az SZDSZ, a Munkáspárt, az FKGP és a Centrum – mind a tizenkilenc megyében és a fővárosban állítottak területi listát. A területi és országos listákon 4280, az egyéni választókerületekben 1246 képviselőjelöltet – köztük 41 függetlent – regisztráltak.

Baloldali önkormányzatok
A választásra jogosult több mint nyolcmillió polgár minden eddiginél magasabb arányban vett részt az önkormányzati választáson, amely baloldali győzelmet hozott. A fővárosban és a nagyobb városok többségében a kormánypártok jelöltjei végeztek az élen. Az MSZP és az SZDSZ, valamint szövetségeseik országosan összesítve a szavazatok 45 százalékát kapták, a polgári oldalra – a Fideszre, az MDF-re és szövetségeseikre – 27 százalékban voksoltak. Ugyanennyien szavaztak parlamenten kívüli pártok jelöltjeire vagy függetlenekre. A megyék nagy részében baloldali többségű közgyűlés alakult. A megyei jogú városok közül polgári jelölt nyert Hódmezővásárhelyen (Lázár Mózes), Kaposváron (Szita Károly), Debrecenben (Kósa Lajos), Zalaegerszegen (Gyimesi Endre) és Kecskeméten (Szécsi Gábor). A fővárosban a szavazatok 47 százalékával Demszky Gábor maradt a főpolgármester. Schmitt Pál független jelölt, akit a polgári pártok is támogattak, 36 százalékot kapott, a szocialisták által indított Gy. Németh Erzsébetre 13 százalékban voksoltak. A 66 tagú fővárosi közgyűlésben az MSZP 24 mandátumot mondhat a magáénak, a Fidesz–MDF koalíció 21-et, az SZDSZ 16-ot, a MIÉP ötöt. Az önkormányzati választás a bizalom szavazása volt, a kormány dolga, hogy bizonyítsa: rászolgált a bizalomra, jelentette ki a választást követően Medgyessy Péter miniszterelnök. Magyarországon a választópolgárok egyre nagyobb része van tisztában azzal, hogy a sorsa helyben dől el, értékelte a magas részvételi arányt Kovács László MSZP-elnök. A polgári oldalnak nem kell felállnia, nem fekszik ugyanis, a választási eredmények azt bizonyítják, hogy milliós szavazótáborral rendelkezik, jelentette ki a választást követően Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke. Semmilyen tragédiát nem kell emlegetni, mondta Rogán Antal Fidesz-alelnök. A tavaszi választási eredmények és az előzetes elemzések is jelezték, hogy néhány városban elveszíti a pozícióit a polgári oldal. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint győzelmét a város dinamikus fejlődésének köszönheti, ezt értékelték a polgárok, akik azt akarják, hogy a következő ciklus is ilyen legyen. Mindenképpen létre kell hozni a jobboldali pártok unióját, vonta le a választás eredményéből a következtetést Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke.

Veszélyben a magyar termőföld
Kovács László, a külügyminiszteri poszt várományosa április végén a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az uniós csatlakozási tárgyalásokon összekötné a külföldiek magyarországi földvásárlásának kérdését a magyar gazdák közvetlen agrártámogatásával, megpróbálna óvatosan újra hozzányúlni néhány olyan fejezethez, amelyeket a leköszönő konzervatív kormány már lezárt. Kifejtette, ha az unió hajlandó az agrártámogatásokra vonatkozó átmeneti időszakot három évre csökkenteni, akkor Magyarország ugyanezt ajánlhatja a földvásárlásokra nézve. „Továbbra is informális tárgyalásokat folytat a kormány az Európai Bizottsággal arról, hogy védintézkedésként három évvel meghosszabbítható legyen a külföldiek magyarországi termőföldvásárlásának tilalma” – közölte Borókai Gábor akkori kormányszóvivő. Elmondta: ez azt jelenti, hogy meghatározott körülmények fennállásakor egyoldalú nyilatkozat formájában lépne hatályba az úgynevezett védzá-radék. Ilyen speciális körülmény lehet például az, ha a külföldi és a hazai termőföld ára között aránytalanul nagy lesz a különbség később is. „Kibújt a szög a zsákból” – így értékelte Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke Kovács kijelentését. Leszögezte: a szocialista külügyminiszter-jelölt nyilatkozatában foglaltak a Fidesz–MDF számára elfogadhatatlanok és ártalmasak. Pokorni úgy fogalmazott: a földvásárlási moratórium három évre való csökkentése tragikus következményekkel járna Magyarország és a magyar gazdák számára. Günter Verheugent, az unió bővítési biztosát meglepte, hogy a szocialisták újra akarják nyitni a külföldiek földtulajdonlását szabályozó csatlakozási fejezetet. A közvetlen mezőgazdasági támogatások és a költségvetési kompenzációk ügyének kivételével valamennyi fontosabb kérdés lezártnak tekinthető – közölte az év végén Brüsszelben Kovács László külügyminiszter. Kijelentette, hogy az uniós vezetőkkel folytatott megbeszélésen számszerűsítette a magyar igényeket, de az adatokat továbbra sem kívánja nyilvánosságra hozni.

Kormányválság Medgyessy miatt
„Soha nem voltam ügynök” – szögezte le Medgyessy Péter miniszterelnök június közepén a parlamentben napirend előtti felszólalásában. Egy képviselői keresztkérdésre pedig már ezt válaszolta: „Valóban igaz, hogy a szigorúan titkos állomány tisztjeként védtem a magyar érdekeket, ebben az esetben ez szigorúan titkos, ezért sajnos, kérdésére nem tudok válaszolni.” Az SZDSZ rendkívüli frakcióülésén felszólították Medgyessyt: vagy tisztázza magát, vagy mondjon le tisztségéről. A kormányfő a kereskedelmi televízióknak úgy nyilatkozott: amennyiben meginog a bizalom iránta, távozik posztjáról. Medgyessy a Belügyminisztérium szigorúan titkos állományú tisztje volt, akit 1978-ban a III/II–7 osztály kiemelt főoperatív beosztottjává nevezett ki főhadnagyi rangban Benkei András akkori belügyminiszter. Mint arról akkoriban beszámoltunk, a D–209-es számú szt-tiszt fedőmunkahelye a Pénzügyminisztérium volt, szolgálataiért 1978-ban tisztviselői fizetése mellett 5500 forintos javadalmazásban részesült a BM-től. Medgyessy végül a posztján maradt.

Rendkívüli tisztogatás
Bár a kormányszóvivő állítása szerint kormányváltás még nem járt ilyen kevés személycserével, május végén tovább folytatódtak az ellenzék által politikai tisztogatásnak minősített vezetőváltások. Kiss Elemér kancelláriaminiszter, élve alapítói jogával, azonnali hatállyal felmentette Baranyay Lászlót a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatói tisztségéből, leváltotta a bank igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Több száz ember kényszerült távozni posztjáról a kormányváltás utáni alig három hónapban. Kicserélődött az állami érdekeltségű vállalatok felső vezetése, leváltották vagy áthelyezték a helyettes államtitkárok többségét, visszarendeltek több nagykövetet. Lefejezték a Magyar Televíziót és a Nemzeti Színházat. Nem csak a felső vezetést érintette a tisztogatás, ügyintézőket, sőt kézbesítőket bocsátottak el. Az év végén a belügyminiszter felmentette tisztségéből Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét. A tájékoztatás szerint a főigazgató vezetői tevékenységét az elmúlt időszakban több bírálat érte. A testület költséggazdálkodása számottevő hiányt okozott, a martinsalakból épült házak újjáépítése kapcsán lezajlott Kehi-vizsgálat pedig a közbeszerzési eljárást mellőző kormánydöntés előkészítésében állapította meg a főigazgató felelősségét. Az adóhatóság elnöke azonnali hatállyal felmentette Tasnádi Lászlót, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezetőjét.

Száz napig tartott az osztogatás
Elkerülhetetlen volt az a jóléti lépéssorozat, amit a kormányzat a ciklus első száz napja alatt végrehajtott: a hosszabb távú célokért azonban vissza kell fogni a kiadásokat, mert azok rontják Magyarország versenyképességét – mondta Medgyessy Péter szeptember elején. A kormányfő szerint 2003 és 2004 a teljesítménynövelés éve lesz, ami nem teszi lehetővé újabb jelentős elosztási csomagok bevezetését, hiszen azzal rontanák a gazdaság és a társadalom felzárkózási esélyeit. A következő évek gazdaságpolitikájának középpontjában a beruházásösztönzés áll majd. A GDP növekedése lassan, fokozatosan gyorsulhat, úgy, hogy közben az infláció és az államháztartási hiány tartósan mérséklődik. A hiány visszaszorításáért Medgyessy szavai szerint szigorú bevétel-ellenőrzési politika szükséges. A kormányfő úgy vélekedett, a fenntartható gazdasági növekedést csak a reformok mellett lehet elérni, de rámutatott, hogy a kabinet egy kormányzati ciklus alatt csak egy-két ilyen nagy horderejű lépést vállalhat. A választási kampányban a kormánypártok komoly adótábla-könnyítéseket ígértek: tavasszal még arról volt szó, hogy széthúzzák a jövedelemsávokat, és mérséklődnek az szja-kulcsok. A terv hatszázezer és 2,4 millió forint éves jövedelem közé tette a középső sávot, úgy, hogy az adókulcs 13, 25 és 40 – később 35 – százalékos lett volna. Ezzel szemben 2003-tól a jelenlegi húsz-, harminc-, illetve negyvenszázalékos kulcsok mégsem változnak, és a jövedelemhatárok sem tolódnak ki jelentős mértékben. László Csaba pénzügyminiszter a vártnál szigorúbb adótáblát azzal indokolta, hogy a költségvetés helyzete nem tett lehetővé nagyobb változtatásokat. A magán-nyugdíjpénztári tagok járulékhányada jövőre az eddigi hatról nyolc százalékra nő, miközben az állami tb-rendszerbe az eddigi kettő helyett fél százalékot kell fizetni. Az egyéni egészségbiztosítási járulék három százalék marad, így az állampolgárok együttes tb-terhei tizenegy és fél százalékra nőnek az eddigi tizenegyről.

Külföld

Egyezkedés a kedvezménytörvényről
A szomszédos országokban élő magyarok közül sokan már az év első munkanapján kitöltötték azt a nyomtatványt, amelynek alapján magyarigazolványt vagy magyar hozzátartozói igazolványt igényelhettek. A kedvezménytörvény alapján negyvenegy közreműködő iroda nyílt meg, ahol státusigazolvány igényelhető. A kérelmeket az irodák a magyar konzulátusokon keresztül juttatják el a Belügyminisztériumhoz. A tárca Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala havonta mintegy százhúszezer fényképes okmány kiállítására kötelezte el magát. Igen szigorúan korlátozott és szabályozott marad a magyar munkaerőpiac a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után is – jelentette ki akkor Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette: az államnak minden eszköze megvan rá, hogy ezt fönntartsa. Ha egy romániai állampolgár munkát akar vállalni Ma-gyarországon, tartózkodási vízumot kell beszereznie, melynek kiadásáról a magyar állam dönt. Az okmány megszerzése után többek között munkavállalási engedélyt és adószámot kell beszerezni. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke úgy vélte: „a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket” a ma-gyar–román megállapodás ügyében.
Pozsony november végén megkapta és tanulmányozni kezdte a magyar kedvezménytörvény tizenöt pontos szlovák észrevételezésére érkezett budapesti választ. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő egy korábbi megbeszélés alkalmával Budapesten eleve elvetette a magyar jogszabály szlovákiai alkalmazásának lehetőségét, ugyanakkor a magyar miniszterelnöknek írásos jegyzéket adott át, tizenöt pontban sorakoztatva fel a szlovák félnek a kedvezménytörvényt érintő ellenvetéseit. A szlovák külügyminiszter szerint Pozsony számára a magyar kedvezménytörvény módosított formájában sem lesz elfogadható, de Eduard Kukan nem tart attól, hogy a kedvezménytörvény ügyében kialakult ma-gyar–szlovák nézetkülönbségek jelentősen megnehezítenék Szlovákia uniós csatlakozását. Kukan elmondta, hogy a szlovákiai magyar kisebbség anyaországi támogatásának egyéb módozatai is vannak, mint az e célra született kedvezménytörvény. A magyar Országgyűlés hajlik a bölcs álláspontra, és a román kormány továbbra is várja a törvény ígért módosítását – jelentette ki Valeriu Stoica, a román képviselőház jogi bizottságának tagja. Elmondta, Románia olyan módosításokat vár, amelyek megoldják a területen kívüliség és a szociális jogok, valamint a román alkotmánnyal meg a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel való öszszeilleszthetőség problémáját. Ha a magyar kedvezménytörvény végleges formája a nemzetközi normáktól eltérően területen kívüli hatásokkal járna, Románia megtalálja módját megakadályozásuknak – jelentette ki Gyulafehérváron Adrian Nastase román miniszterelnök. Bízom Medgyessy Péter magyar miniszterelnökben, akit jó szándékok vezérelnek – mondta, hozzátéve, hogy nagyon hasznos megbeszéléseket folytatott már a magyar külügyminiszterrel is. Med-gyessy jelenlétében, a budapesti Kempinski Szállóban ünnepelte november végén Nastase a román nemzeti ünnepet, amely az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlésnek állít emléket. Ez mondta ki Erdély csatlakozását Romániához. A szálló előtt két-háromszáz főnyi tömeg gyűlt össze, és a politikusokat „Erdélyt vissza!”, „Vesszen Trianon!” felkiáltásokkal fogadta. Az ünnepségen Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Habsburg György is részt vett. Medgyessy részvételével azt kívánta jelezni, a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. Simicskó István, a Fidesz nemzetbiztonsági kabinetjének vezetője úgy minősítette az eseményt: szégyen és a magyar nemzet megalázása, hogy Erdély elcsatolását Budapesten együtt ünnepelte a magyar miniszterelnök román kollégájával.

Nobel-díj Kertész Imrének
Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat a svéd királytól. Az író, aki Sorstalanság című regényéért kapta meg a díjat, az első magyar, aki a rangos irodalmi kitüntetésben részesült. A díjat a stockholmi hangversenyteremben, Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen adta át XVI. Károly Gusztáv király, aki a fizikai, orvosi, kémiai és irodalmi Nobel-díjjal, illetve közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett tizenkét személynek nyújtotta át az arany emlékérmet és az oklevelet. Svéd és német nyelven elmondott laudációjában Torgny Lindgren író, a díj odaítéléséről döntő Svéd Akadémia tagja Kertész Imre munkásságát egy szimfonikus műhöz hasonlította, amely arról szól, hogy az egyén nem hajlandó feladni személyes akaratát és beleolvadni egy kollektív identitásba. A Nobel-díjasok közül elsőként Kertész Imre emelkedhetett szólásra a stockholmi díjkiosztó ünnepség után megrendezett banketten, amelynek első része, a díszvacsora a díjkategóriák egy-egy képviselőjének rövid köszönőbeszédével zárult. Száműzött nyelv című eszszéjéből olvasott fel egy részletet németül. „Azt gondolom, hogy a holokauszt az európai civilizáció traumája, s e civilizáció létkérdése lesz, hogy ez a trauma a kultúra vagy a neurózis, az alkotás vagy a rombolás formájában él tovább az európai társadalmakban” – hangzottak szavai.

Képünkön: A tavaly márciusban elkezdett munkálatokkal az év végéig felújították az M7-es sztráda Érd és Balatonaliga közötti jobb pályáját. Székesfehérvár és Érd között ezután a bal pályán kiépítettek egy harmadik sávot Budapest felé. Erre mintegy 32 milliárd forintot költöttek. Ezután megkezdôdött a Zamárditól Budapest felé haladó bal pálya felújítása is. Az M7-es részmunkálatai mintegy 27 milliárdba kerültek. Kicseréltek 450 ezer köbméter földet, csaknem 700 ezer köbméter humuszt fektettek le, beépítettek 100 ezer köbméter betont. December elején átadták az M3-as sztráda Füzesabony és Polgár közötti hatvan kilométeres új pályaszakaszát. Ezzel átlépte a Tiszát az M3-as. Az északkeleti régiót a fôvárossal összekötô sztráda immár 174 kilométerre nőtt. A tervek szerint az elkövetkezô évek feladatai az M3-as, M30-as és az M35-ös, vagyis a Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen felé vezető autópályák és a kapcsolódó autó-, illetve elkerülôutak kiépítései lesznek. Képünkön Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter Fónagy János, volt miniszter segítségével átvágja a díszszalagot a M3-as Füzesabony és Polgár közötti új pályaszakaszának avatóján.

Készülődés Irak ellen
Ez év decembere és a jövő év február között átfogó Irak elleni támadás indulhat amerikai szakértői források szerint, amelyek a kiszivárgott információk és elemzések alapján részletezik a háború lehetséges forgatókönyvét. Az időpontot úgy választották ki, hogy megelőzze a térségben szokásos igen forró nyarat, amelyben a vegyivédelmi öltözék viselése lehetetlen. Az amerikai hadvezetés tehát számol azzal, hogy Irak nem hagyományos, hanem elsősorban vegyi és biológiai fegyvereket vet be. Ennek megelőzése nagy hangsúlyt kap a tervekben, és ehhez újszerű, úgynevezett nem halálos eszközök felhasználását is elképzelhetőnek tartják. A hadművelet előjeleként értelmezik, hogy Észak-Irakban, kurd ellenőrzésű területeken amerikai pénzen újjáépítettek és szállítógépek fogadására alkalmassá tettek három repülőteret. Ezek az afgán háborúban tapasztalatokat szerzett különleges erők bázisául szolgálhatnak. Nagy szerepet szánnak a pszichológiai hadviselésnek is, amellyel tömeges, alakulat szintű dezertálást kívánnak elérni a reguláris erők körében: a háború utáni helyzet stabilizálásában fontossá válhatnak az átálló iraki csapatok. A tömegpusztító fegyverekért felelős tisztekkel tudatják, hogy ha bevetik eszközeiket, háborús bűnösként bánnak majd velük. A háborút megnyitó első (éjszakai) légi-csapások másnapján már szárazföldi csapatok bevetésére készül Washington, hogy a védekező iraki erőket (elsősorban a Szaddám Huszeinhez hű köztársasági gárda hat hadosztályát) mozgásra késztesse, és így kiszolgáltassa a teljes légi fölény miatt szabadon tevékenykedő légierőnek. A Pentagon mindazonáltal fontosnak tartja, hogy a megoldást nem lehet kizárólag katonai eszközökkel elérni, s a szeptember 12-én Bush elé terjesztett tervek intenzív politikai támogatással számolnak, ami az új iraki vezetés hatalomra segítését illeti. Az ENSZ fegyverzetellenőrei lapzártánkig semmit sem találtak Irakban, ami bizonyítaná a tömegpusztító fegyverek meglétét.

Izrael–palesztin küzdelem
Az izraeli hadsereg március közepén százötven harckocsival és páncélozott szállító járművel megszállta Ciszjordánia fővárosát, és több száz palesztint letartóztatott. A menekülttáborok és Rámalláh, a Jordán folyó nyugati partján fekvő politikai és kereskedelmi központ, illetve egyéb célpontok elleni támadásokban 28 palesztin vesztette életét az AP amerikai hírügynökség összesítése szerint. A francia AFP hírügynökség úgy értesült, hogy a rámalláhi bevonulás alatt öt palesztin halt meg: két rendőr, a parlament két fegyvertelen őre és egy taxisofőr. Az intifáda kezdete, 2000. szeptember vége óta összesen 1503 személy (1166 palesztin és 333 izraeli) életét oltották ki összecsapásokban és merényletekben – írta az AFP. Tűzharcban négy palesztint lőttek agyon az övezetben fekvő Necarim zsidó település határában. A Palesztin Hatóság a korábbi megállapodások értelmében ellenőrzése alatt álló területeket ért támadások miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, és az izraeli kormányt tette felelőssé a helyzet elmérgesedéséért, az erőszakcselekmények terjedéséért. Április 23-án délelőtt az izraeli hadsereg lehetővé tette, hogy az ostromgyűrűbe zárt betlehemi Születés templomból eltávozhasson három örmény szerzetes. Eközben Betlehemben izraeli és palesztin megbízottak igyekeztek megoldást találni a templom körül kialakult válságra. A palesztin küldöttséget izraeli katonák kísérték el a templom előtti Jászol térre. A konfliktus végül megoldódott.

Képünkön: Augusztusban az árhullám miatt Csehországban kétszázezer, Drezda környékén és Szlovákiában húszezer embert telepítettek ki. A Duna Pozsonynál elérte a 850 centimétert, harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Bezárt a pályaudvar és a Staropramen sörgyár. Az árvíz tizenhét emberéletet követelt, mintegy nyolcvanmilliárd korona (643 milliárd forint) kárt okozott. Prágában megbénult a közlekedés. Néhány vonal külvárosi részét leszámítva a metró nagyrészt nem működött. A teljes hálózat rendbetétele eltart tavaszig. Addig metrópótló villamosok, autóbuszok közlekednek. Hazánkban több száz millió forintos kár keletkezett a Csereháton és a Hegyközben a lakóházakban és a földeken. Augusztus első tíz napja alatt 176 milliméter eső esett, ez szokásosan négy-öt hónapi csapadék. A Medgyessy-kormány azt ígérte, az év végére mindazoknak fedél lesz a fejük fölött, akiknek a háza megrongálódott a dunai árvízben. A statisztikák szerint 4088 ház állt vízben, de egy sem omlott össze. A vízügyi védekezés költsége 3,2 milliárd forint, a vízügyi helyreállításét 2,5 milliárdra becsülik.

Békefenntartók Afganisztánban
Az afganisztáni biztonság elősegítésére hivatott nemzetközi erő első katonái, egy húsz-harminc fős felderítőcsoport, 2002. január 2-án hajnalban megérkeztek Kabulba, miközben a már ott lévő amerikai csapatok folytatták a tálib rendszer és az al-Kaida terrorszervezet vezetőinek felkutatását. Az év elején közel ötezer afgán menekült érkezett Csaman határvároshoz, és további ezrek készültek elmenekülni Kandahárból, ahol még mindig jelentős a bukott tálibok befolyása. Nyilvánosságra hozták, hogy amerikai bombák megölték a bukott tálib rendszer felderítésének vezetőjét. Folytatódott a hajsza Omar molla után is. Mintegy kétszáz amerikai tengerészgyalogos az év elején a tálib milicisták és az al-Kaida terrorszervezet egy korábbi tábora után kutatott. Az akcióban részt vettek tálibellenes afgán erők is. Magyarország is felkérést kapott a részvételre a békefenntartásban. Veszélyesebb volna a negyven magyar katona afganisztáni missziója az eddig vállalt katonai akcióknál, de csak objektumokat kellene őrizniük, és a résztvevőket felkészítenék a feladatokra – mondta a parlament honvédelmi bizottsága előtt Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter szerint az esetleges magyar szerepvállalás a terrorizmus elleni küzdelem egyik láncszeme. A bizottság fideszes képviselői úgy vélekednek, ehhez nem feltétlenül egy katonai akcióban való részvétellel kell hozzájárulni. Juhász közlése szerint mintegy 1,2 milliárd forintba kerülne a negyvenfős magyar alakulat február 15-én kezdődő, féléves küldetése. Az ellenzék egészségügyi al-egység kiküdését javasolta.

Határvillongások Kasmírban
Az év elején India befejezte katonai alakulatainak felvonultatását pakisztán határán, habár a csapatok nincsenek készenléti állapotban – jelentette be az indiai védelmi miniszter, George Fernandes sietett leszögezni, hogy Újdelhi diplomáciai úton szeretné megoldani a konfliktust, és hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a kasmíri tűzszüneti zóna demilitarizálásáról, ha Pakisztán felhagy a szeparatista szervezetek támogatásával. Aziz Ahmed Hán, a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője megismételte: bár katonailag nem, de „morálisan és politikailag” támogatják a kasmíri függetlenségért küzdők harcát. Sajtóértesülések szerint a pakisztáni elnök utasította a titkosszolgálatot, szüntesse meg a Kasmírban tevékenykedő összes nem kasmíri militáns csoport támogatását. Vélhetően muszlim szélsőségesek felrobbantottak két kézigránátot a kasmíri Szrinagar törvényhozásának épülete előtt, legalább tizennyolcan megsebesültek. Kasmír déli részén, a tűzszüneti vonalnál a szemben álló csapatok aknavetőkkel és gépfegyverekkel lőtték egymást. A tűzpárbajban életét vesztette négy pakisztáni katona. Tony Blair brit miniszterelnök a térségbe utazott, találkozott Atal Behari Vadzspaji indiai és Pervez Musarraf pakisztáni vezetővel. India és Pakisztán viszálya az újdelhi parlament elleni decemberi támadás óta éleződött ki.

Képünkön: Április 9-én, a Westminster apátságban helyezték végső nyugalomra Erzsébet anyakirálynét. Az angol királyi család legnépszerűbb tagját, II. Erzsébet királynő anyját álmában érte a halál. Sir Winston Churchill 1965-ben bekövetkezett halála óta először szóltak elfojtott hangon négy órán át a londoni Szent Pál-székesegyház harangjai. Lady Elizabeth 1900. augusztus 4-én született, élete összefonódott Nagy-Britannia XX. századi történetével. Tizennégy éves volt, amikor kitört az első világháború, amelyben egyik bátyja is elesett. Férjével, V. György király második fiával a háború után ismerkedett meg. Az újdonsült yorki hercegnő hamarosan a királyi család egyik kedvence lett közvetlenségével, érdeklődő természetével. Az angol királyi család talán sosem volt olyan népszerű, mint a második világháború alatt és után. A királyi pár és két gyermeke soha, a legkíméletlenebb bombatámadá-sok idején sem hagyta el a fővárost. Népszerűsége töretlen volt, valahányszor megjelent a nyilvánosság előtt, szeretet övezte. Több műtét után, 101 éves korában is újra meg újra a nyilvánosság elé állt, hogy kedves mosollyal, keresetlen szavakkal nyugtázza a szeretetet. Erzsébet anyakirályné halála, alig egy hónappal fiatalabbik leánya elhunyta után nagy csapás a királyi családra. Távozásával valószínűleg gyengül az uralkodói család kapcsolata nemcsak az elmúlt évszázaddal, hanem a többségükben még mindig monarchikus szemléletű britekkel is.

Gazdaság

Ötvenezer forint a minimálbér
2002. január 1-jétől ötvenezer forint lett a minimálbér, a munkavállalóknak bruttó 25, nettó 22,5 százalékkal nőtt a keresete. A 2000-es minimálbér megállapításakor még igen éles vita folyt a szociális partnerek között arról, hogy huszonötezerről huszonöt és fél ezer forintra emelkedjen a legkisebb bér összege. 2000 októberében Orbán Viktor az Országos Munkaügyi Tanács plenáris ülésén hangsúlyozta: történelmi jelentőségű esemény, hogy az elmúlt tíz év gazdasági sikereiben jelentős szerepet játszó magyar munkavállalók végre méltó elismerésben részesültek. „Érezhető különbségnek kell lennie a segélyek és a bérek között. Az ország gazdasági helyzete lehetővé tette, hogy 2001-ben negyvenezer, 2002-ben pedig ötvenezer forint lehetett a minimálbér” – fogalmazott. Szakértők szerint közel félmillió alkalmazottat érintett a minimálbér felemelése. A társadalombiztosítási járulékok újabb két százalékpontos csökkentésével és számos ösztönző programmal összekapcsolt minimálbér-emelés a versenyszféra egészének megtakarítást hozott annak ellenére, hogy az egészségügyi hozzájárulás emelkedett.

Tízmilliárdok lakásprogramra
Az állami támogatású bérlakásprogramot 2000. július 1-jével indította el a kormány azzal a céllal, hogy az önkormányzatok és az egyházak pályázati támogatást kaphassanak lakásállományuk növelésére. A programot a Széchenyi terv keretében 2001. február 1-jétől kibővítette a kormány, ekkortól már négy jogcímen (szociális elhelyezést biztosító, illetve költségelven megállapított lakbérű bérlakások, fiatalok részére készülő garzonházak és nyugdíjasházak, valamint idősotthonok létesítése) lehetett pályázni a Gazdasági Minisztériumnál. Mind a négy jogcímen új lakás építése, használt lakás vásárlása (felújítása, korszerűsítése és bővítése), valamint nem lakáscélú ingatlan lakássá alakítása egyaránt támogatható lett. A tárca összesítése szerint az eltelt másfél év alatt 7027 lakás felépítéséhez, megvásárlásához vagy kialakításához a gazdasági miniszter összesen 32,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást hagyott jóvá. Felhasználásával 3530 szociális és 1938 költségelvű bérlakással, fiatalok részére épült 347 garzonlakással, idősek otthonában létrehozott 755 lakóegységgel és nyugdíjasok részére épült 427 lakással gyarapodtak az önkormányzatok és egyházak. A kormány otthonteremtési programjához kapcsolódik a panelprogram, amelynek keretében 138,4 millió forint állami támogatással mintegy kétezer lakás energiatakarékos felújítása, korszerűsítése vált lehetővé. A tömb-rehabilitációs programban odaítélt 245 millió forint állami támogatás igénybevételével öszszesen 147 lakást újíthattak fel. A lakáspolitikai intézkedések folytán tovább nőtt az építőipar és az építőanyag-ipar teljesítménye. A tavalyi év első tíz hónapjában az építőipari termelés 10,8 százalékos termelésbővülést regisztrált. Az építőanyag-iparban a termelés az év első tíz hónapjában 8,4 százalékkal, az öszszes értékesítés 6,4 százalékkal, a belföldi 10,7 százalékkal nőtt. Az építőipar az egyik leglendületesebben fejlődő ágazat. Az elmúlt év egészére ezek alapján mintegy tíz-tizenkét százalékos termelésbővülés valószínűsíthető, amelyben oroszlánrésze van a kormány lakáspolitikai intézkedései hatására fellendülő lakásépítési kedvnek.

Egyszerűsített vállalkozói adó
November 12-én az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 ellenszavazat mellett elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Ezek szerint 2003-ban az átlagos jövedelmet továbbra is a legmagasabb, negyvenszázalékos adókulcs terheli majd. Húszszázalékos lesz az adókulcs évi 650 ezer forint jövedelemig, 650 ezer és 1,350 millió forint között harminc, e felett negyven százalék. Azt, hogy az átlagos jövedelem is a legmagasabb kulcs alatt adózik, azzal is elismeri a jövő évi adótörvény, hogy az adójóváírást részlegesen a legmagasabb, 1,350 millió forint és 1,950 millió forint között is igénybe lehet venni. Az átlagos szja-terhelés csökkenése is jobbára az adójóváírásból adódik. A személyi jövedelemadó-törvény módosítása rendelkezik a 2004-es kulcsokról is: e szerint az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosulhatna nyolcszázezer és másfél millió forintos jövedelemhatárokkal 2004-ben. A vállalkozók egy része választhatja az egyszerűsített vállalkozói adózási módot. Nekik a bruttó bevételük 15 százaléka után kell adózniuk.

Megjelent az euró készpénz
Tizenkét uniós tagállamban január 1-je óta készpénzként is forgalomba került a számlatételként már három éve bevezetett euró. Bevezetését bizakodva fogadták. Az átmeneti időszak, mialatt a nemzeti valuta is forgalomban volt még, legfeljebb két hónapig tartott. Az euróövezet bank- és kereskedelmi szektorában (Ausztria kivételével, ahol leállt minden bankautomata) nem tapasztaltak problémákat az új készpénz forgalomba hozatalakor. Már az átállás első napján összesen százhatvanezer pénzkiadó automatából lehetett hozzájutni az új bankjegyekhez, bár néhol még nem minden címlethez. Az Európai Központi Bank elégedett volt az euróstarttal.

2004-ben EU-tagok leszünk
Az év utolsó nagy jelentőségű híre, hogy Magyarország másik kilenc állammal együtt megállapodott Koppenhágában az uniós felvétel feltételeiről. A csatlakozás 2004. május 1-jén következik be. A magyar gazdáknak járó közvetlen agrártámogatás az első évben 55 százalékos lesz a régi uniós tagországok mértékéhez képest. A támogatás nagyobbik részét viszont a magyar költségvetés állja. 2004 és 2006 között hazánk 5,1 milliárd euró támogatásban részesül. Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter jelentős sikerként értékelte a tárgyalások lezárását. Orbán Viktor volt miniszterelnök ezzel szemben nehezményezte, hogy a magyar küldöttség nem volt képes kiharcolni az egyedi elbírálást, míg ugyanezt a lengyelek és a csehek elérték. Kijelentette: újra kell alkotni a 2003-as költségvetést, mégpedig úgy, hogy az alkalmas legyen a csatlakozási tárgyalások sikertelenségéből fakadó következtetések levonására. Az exkormányfő szerint a legrosszabbul járó négy csoport, a családi gazdálkodók, a nagyobb agrárvállalkozások, a kisvállalkozások és a magyar nagyvállalatok számára pénzügyi csomagot kell kidolgozni.