December 20.: Magyar politikai élet

Másfél milliárdba kerülhet afgán misszió; az MDF szerint nem a nemzeti közép kormánya a mostani; veszélybe kerülhet a diákhitel; Pokorni szerint eladhatják a Nemzeti Tankönyvkiadót; ombudsmani jelentés a tömegtüntetésekről; januárban bezár a Terror Háza; kormánypárti reagálások.

„Ha jönnek is majd a Gripenek – de maradnak a jó öreg Migek is. Felújítva, rendberakva persze – csakúgy, mint a MI-24-es helikopterek, amelyeket szintén fel kell újítani – csak azt nem tudni még: nekünk egyedül, vagy találunk társat hozzá...” – mondta Juhász Ferenc a Magyar Rábióban.
A honvédelmi miniszter hozzátette, hogy vegyvédelmi eszközök is kellenek az azonnal bevethető csapatok tagjainak – beszerzésük, folyamatban van. „A térség első profi hadseregének kialakítása a nagy cél, és ez úgy érhető el leginkább, ha a katona lesz a legjobban fizetett állami alkalmazott.” A mostani helyzet az, hogy – a miniszter szerint – a katona alig tud kijönni a laktanyából.
Juhász közölte, hogy 20 százalékos növekedés után jövőre 314 milliárd forintból gazdálkodhat a magyar honvédelem és úgy tűnik, többlet pénzre szüksége is lesz, hiszen azután, hogy az új kormány kijelentette: az előző kabinet túlvállalta magát a NATO-val szemben, a jövő évi tervek kapcsán túlzott szerénységgel vagy bátortalansággal nem vádolható a jelenlegi honvédelmi vezetés. A gépjármű-beszerzés, a Gripen bérlet és a MIG-ek korszerűsítése, a rádió-kommunikációs eszközök vásárlása és a már most lekötött jövő működési költségek mellett, olyan képességek kialakítását vállalta a tárca 2007-ig, amelyeket javarészt az észak-atlanti szövetség fizet majd, de hazánknak is zsebbe kell nyúlnia.
Juhász Ferenc elmondta, hogy az előzetes számvetések szerint 1 milliárd és 1,5 milliárd forint közötti összeget tesz ki az afganisztáni misszió. A tényleges költségeket – mely bizonytalan, mert a vezető nemzetekkel, Hollandiával és Németországgal ezt követően egyeztet hazánk – csak később tudják pontosítani. A személyi állományon kívűl technikai berendezéseket is vinnie kell a kontingensnek.

Az MDF szerint azok az intézkedések, amelyeket a Medgyessy-kormány hozott az elmúlt fél évben nem azt jelzi, hogy a nemzet érdekeit képviselő kormány volna hatalmon. A parlamenti ellenzéki párt szerint nehéz évnek néz elébe az ország, s a szocialisták választási szlogenjével ellentétben ez a kormány nem a közembereknek akar több pénzt juttatni, hanem a tőkéseket akarja több profithoz segíteni. Az ellenzéki képviselőcsoport egyes kormánytagok viselkedése miatt az ügyrendi és a házbizottsághoz fog fordulni.
„A tavaszi költségvetési pozíciók mára drámaian leromlottak, s a kassza kiürítésével rossz helyzetbe került az ország. A felelőtlen választási ígéretek megvalósításának vált áldozatává a kormányprogram, amely azt jelenti, hogy a hosszú- és középtávú gazdasági célokat nem fogja tudni teljesíteni a koalíció, mert felélte az Orbán-kormány által megtakarított 360 milliárd forintos tartalékot” – jelentette ki Herényi Károly frakcióvezető a Magyar Demokrata Fórum év végi, a 2002-es esztendőt értékelő sajtótájékoztatóján. A képviselő ugyancsak drámainak nevezte a kormányváltást követő leváltási hullámot, amely még napjainkban is tart. Az MDF információi szerint a közeljövőben a megyei kht.-éknál készül a kormány újabb leváltásokra. Herényi Károly átláthatatlannak nevezte azt, hogy a tizennégyre duzzasztott államtitkári státuszokban ki mit végez, s miképp osztják fel egymás között a munkát.
A frakcióvezető szerint az elmúlt hónapokban kiderült, hogy több kérdésben is feszültség van a koalícióban. Példaként említette az ügynöktörvényt, amely valószínűleg nem fog megszületni. Ezt az MDF csak üdvözölni tudja, lévén hogy a tervezett formájában rossz törvény született volna, s információik szerint az SZDSZ sem szavazta volna meg. Az MSZP és az SZDSZ között a költségvetés kérdésében is sok nézeteltérést lát Herényi Károly. Mint mondta: egy, a választásokkor öt százalékot elért párt túlon-túl sok feltételt akar diktálni a kormányban. A Terror Háza és az egyházak támogatása ügyében szintén nézeteltérés van a két kormányzópárt között.

Nem a munkáltató vonja majd le a törlesztendő havi összeget januártól, hanem maga a diákhitel igénylőnek kell közvetlenül a Diákhitel Központnak fizetnie, a kormány közelmúltbeli döntése alapján – közölte Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Rt. vezérigazgatója. A Fidesz szerint komoly veszélyeket jelent mind a hitelt felvevő diákokra, mind a rendszer működőképességére a hitelezés szabályainak megváltoztatása.
A kormányrendelet szerint a pályakezdőknek a törlesztés első két évében a mindenkori minimálbér hat százalékát kell befizetniük, ezt követően a havi törlesztő részlet a két évvel azelőtt bevallott éves jövedelem átlagának hat százaléka lesz. A vezérigazgató elmondta: az eddigi elképzelésekkel ellentétben, a tanulmányaik befejezése után a munkanélküli friss diplomásoknak és a külföldön munkát vállalóknak is meg kell kezdeniük a hitel visszafizetését, nekik is a mindenkori minimálbér 6 százalékát kell törleszteniük, de előtörlesztésre továbbra is lesz lehetőség.
Csillag szerint, az új, januártól bevezetendő diákhitel-rendszer jobban átláthatóvá, egyszerübbé, a hitelfelvevők számára pedig előnyösebbé válik. Február elsejétől az igénylők az általuk szabadon választott pénzintézetnél vezetett folyószámlára kérhetik majd a diákhitel átutalását, eddig 6 bank és 120 takarékszövetkezet jelezte, hogy részt venne a hitelezésben. A változásokról írásban értesíti majd a központ a diákokat. Az új rendszer szerinti diákhitel havi maximum apanázsa valamint a kamat mértéke majd 30-án kerül nyilvánosságra. Bővül majd a hitelre jogosultak köre: a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők, és az olyan akkreditált felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók, akik tanulmányaikat szakközépiskolai keretek között végzik is igényelhetik. Eddig 117 000 diák vette fel a hitelt, és 24 milliárd forintot fizettek ki.

Fennáll a veszélye annak, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadót jövőre a szocialista-szabad demokrata kormány privatizálja – mondta Pokorni Zoltán pénteki sajtótájékoztatóján. A Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szólt arról is, hogy az ígéretek ellenére a 2003-as költségvetésben nem található meg a kollégiumfejlesztési program forrása.
Az Országgyűlés oktatási, és több másik szakbizottságában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők úgy foglaltak állást, hogy nem szükséges, sőt kifejezetten káros a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja, és annak az előkészítése – közölte a Fidesz oktatási kabinetjének a vezetője. Pokorni hozzátette: ezen a héten a Parlament plenáris ülésén a kormánypárti képviselők mégis privatizáció lehetőségét is biztosító, a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok elfogadása mellett döntöttek.
Ma ez a kiadó biztosítja a hazai tankönyvek felét, emellett eredményes, hasznot termelő állami vállalat, ennek ellenére a kormányváltást követően a vezérigazgató kivételével mind az igazgatóság, mind az ellenőrző testület tagjait lecserélték – emlékeztetett a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A szakemberek helyett olyan emberek jelentek meg, akik inkább kormánypártokhoz kötődnek. Pokorni kiemelte: Szvák Gyulát, az igazgatóság mostani elnökét már a Horn-kormány idején megpróbálták a tankönyvkiadó élére helyezni, azonban összeférhetetlenség miatt akkor ez nem sikerült. Mint mondta: a Szvák korábbi üzleti vállalkozásairól író lapok általában sajtóperekkel számolhattak.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint megérett a helyzet a gyülekezési törvény átgondolására, amely még a köztársasági alkotmány előtt született. Takács Albert pénteken azután beszélt erről, hogy nyilvánosságra hozta a tömegdemonstrációkkal kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatának eredményét.
Az ombudsman a tömegdemonstrációk tartásával kapcsolatban felmerült alkotmányos alapjogok értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával összefüggő jelentésében javaslatokat, illetve ajánlásokat fogalmazott meg a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány részére.
„Nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy a rendőrség milyen összetett szempontrendszert alkalmaz a gyülekezési jog megtiltásával kapcsolatban” – szögezte le az ombudsman a július 12-én – különösen a július 4-i Erzsébet hídi tüntetés kapcsán – indított vizsgálatát ismertetve.

Január 1-től határozatlan időre bezár a Terror Háza Múzeum – jelentette be pénteken Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója, miután az Országgyűlés elfogadta azt a költségvetési javaslatot, amely szerint a kiállítás jövő évi állami támogatása 330 millió forintról 180 millióra csökken. A múzeumot működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány kuratóriuma pénteken úgy döntött: kéri a miniszterelnököt, hogy „a költségvetési tartalék terhére adja vissza a múzeumnak az elvett összeget, s ezáltal biztosítsa az intézmény működését, az itt folyó tudományos munkát, amely elősegíti a múlt feltárását”.
„A kuratórium kéri a miniszterelnököt, hogy a költségvetési tartalék terhére adja vissza a múzeumnak az elvett összeget, s ezáltal biztosítsa az intézmény működését, az itt folyó tudományos munkát, amely elősegíti a múlt feltárását” – kezdte mai tájékoztatóját Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
És így végződik az a közlemény is, amelyben az intézményt működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány kuratóriuma köszönetet mond azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik nem szavazták meg a múzeum költségvetési támogatását korlátozó, az SZDSZ-es Pető Iván által benyújtott indítványt. A kuratórium tagjai kijelentik: „a magyar országgyűlés kormánypárti képviselőinek nagy része ezúttal is kizárólag pártpolitikai döntést hozott, amellyel nyíltan semmibe vette a magyar társadalomnak azt a részét, amelynek ez a múzeum fontos szimbólum”.
Schmidt Mária szintén köszönetet mondott Medgyessy Péter miniszterelnöknek, aki nemmel szavazott a múzeum „ellehetetlenítésére” irányuló javaslatra.
A főigazgatónő ezek után bejelentette: január 1-től határozatlan időre bezárják a Terror Háza Múzeumot, majd azt követően döntenek arról, hogyan működtessék tovább az intézményt.

Nehezen magyarázható, hogy egy múzeum, amelynek 2003. évi működéséhez 180 millió forinttal járulnak hozzá az adófizetők, január 1-jétől bezárja kapuit előttük – nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője pénteken.
A szóvivő Schmidt Máriának, az intézmény főigazgatójának arra a pénteki bejelentésére reagált, hogy a Terror Háza múzeum január 1-jétől bizonytalan időre bezár, mert az Országgyűlés 330 millióról 180 millió forintra csökkentette az intézmény jövő évi működési támogatását.
Az intézmény főigazgatója szerint a működési támogatás lefaragása miatt nem tudnak a jövőben tudományos munkát végezni, nem tudnak tárlatot vezetni és nem tudják a munkatársak bérét kifizetni.
Nyakó István szerint viszont a bebocsátásra váró emberek joggal kérdezhetik majd, hová lett a pénzük, ha a múzeum bezárt. „Kérdésük megalapozott lesz, hiszen a múzeum vezetőitől azt hallották, a működtetésre 180 millió forint elegendő” – tette hozzá a szóvivő.

A Terror Háza múzeum nem zárhat be, ha januárban nem nyitják ki, kénytelen leszek felszólítani a főigazgatót és az intézményt működtető kuratóriumot, mondjanak le – jelentette ki Görgey Gábor kulturális miniszter Schmidt Máriával, a múzeum főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján, pénteken este.
A kulturális tárca vezetője pénteken a minisztériumba kérette Schmidt Máriát, aki kora délután bejelentette, a múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-Európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány kuratóriuma úgy döntött: január 1-jétől bizonytalan időre bezárják az intézményt.
„Engem a kuratórium nevezett ki és válthat le, nem mondok le” – jelentette ki a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva Schmidt Mária. A főigazgató leszögezte: a kuratórium döntése kötelez, várják a miniszterelnök válaszát azon kérésükre, hogy a költségvetési tartalék terhére adja vissza a múzeumnak az eredeti állami támogatásból elvett összeget.