A hazai ipari termelés gyakorlatilag a tavaly októberi szintnek felelt meg. A tíz hónap együttes ipari termelése 1,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A dinamikus termelésnövekedés beindulását sem a külföldi, sem a belföldi kereslet nem segítette elő. Az ipari export növekedett ugyan, de a növekedés üteme sokkal szerényebb volt a tavalyinál. Az ipar belföldi eladásai továbbra is stagnáltak vagy csökkentek. A fogyasztói kereslet felfutása csak kevéssé hatott a belföldi gyártású fogyasztási javak értékesítésére. Az import összetételében bekövetkező változások arra utalnak, hogy a megnövekedett lakossági jövedelem inkább a külföldi eredetű fogyasztási cikkek eladását segítette elő. Ehhez hozzájárult a forint felértékelődése is, az importtermékek ára a fogyasztók számára kedvezőbbé vált – ily módon a megfelelő magyar termékek versenyképessége a hazai piacon is romlott.
Az építőipar konjunkturális helyzete továbbra is kedvező. Az ágazat teljesítménye az első tíz hónapban és októberben egyaránt jóval meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet, és a többi ágazathoz viszonyítva is kedvező. Mezőgazdasági termékekből a tízhavi felvásárlás számottevően nőtt, de a növekedés üteme kissé alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt.
A külkereskedelemben a lassuló kiviteli dinamika és az erősödő import a második félévben – de különösen az utóbbi hónapokban – jelentős egyenlegromlást idézett elő. Részint ezzel összefüggésben októberben folytatódott a külső pénzügyi egyensúly romlása. A folyó fizetési mérleg január–októberi hiánya több mint háromszorosa a tavaly ilyenkorinak. A deficit közel 2 milliárd eurót kitevő növekményének több mint fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. Az áruforgalom negatív egyenlege – a fizetési mérleg szerint – másfélszerese a tavalyinak.
Az államháztartás 11 havi deficitje az idén ugyancsak közel háromszorosára nőtt. Az év folyamán számottevően mérséklődött az infláció. A fogyasztóiár-szint január–novemberben 5,3 százalékkal volt nagyobb mint egy évvel korábban. Ez a folyamat hozzájárult a keresetek és a nyugdíjak reálértékének növekedéséhez is.
A foglalkoztatottak száma – augusztus–októberben – érdemben nem változott, a munkanélkülieké számottevően emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az év első tíz hónapjában a keresetek reálértéke a tavalyinál lényegesen gyorsabban (13 százalékkal) emelkedett.
A folyó fizetési mérleg hiánya – a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint – január-októberben a tavalyinak 3,4-szerese, 2,7 milliárd euró (2,6 milliárd dollár) volt. Októberben a deficit 264 millió euróval emelkedett, míg a múlt év azonos hónapjában 72 millióval. Az egy évvel korábbihoz mért tízhavi deficitnövekedésben a viszonzatlan folyó átutalások kivételével valamennyi főbb összetevő egyenlegromlása közrejátszott. Ezen belül a legnagyobb mértékben, 1,1 milliárd euróval a szolgáltatások aktívuma csökkent, aminek háromnegyede az idegenforgalomból – meghatározó mértékben a bevételek visszaeséséből – míg a többi a turizmuson kívüli szolgáltatásimport emelkedéséből származott. Az árudevizaforgalomban az egy évvel korábbinál közel 850 millió euróval nagyobb, 2,6 milliárdos behozatali többlet keletkezett. Az 1,5 milliárd eurós nettó jövedelemkiáramlás mintegy 2 százalékkal haladta meg a tavaly január-októberit. A viszonzatlan folyó átutalások 308 millió eurós aktívuma 72 millióval nőtt az egy évvel azelőttihez képest.
A tavalyi növekedéssel szemben január-októberben az ipari és a mezőgazdasági termelői árak színvonala az egy évvel azelőtti szint alatt maradt. Az iparban ennek fő tényezője az exportértékesítési árak csökkenése volt, de a belföldi értékesítési árak emelkedésének üteme is az egy évvel korábbi töredékére esett vissza. Októberről-novemberre a fogyasztói árak összességükben nem változtak. Az előző év azonos hónapjához viszonyított áremelkedés novemberben 4,8 százalék volt, szemben a tavaly novemberi 7,1 százalékkal. Míg 2001. január-novemberben az előző év azonos időszakához viszonyított árnövekedés 9,4 százalékot ért el, addig 2002. január–novemberben 5,3 százalékot.
A háztartások bruttó pénzvagyona október végén – a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint – 8,3 billió forint volt, folyó áron 14,1 százalékkal, összehasonlító áron 8,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tartozásállomány folyó áron 63 százalékkal, volumenben körülbelül 55 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. E két tényező együttes hatására a 6,8 billió forintos nettó pénzvagyon összehasonlító áron 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint 2001 október végén.
A megtakarítási tranzakciók összege tavaly január-októberben – 2001. évi áron számolva – 146 milliárd forinttal növelte a háztartások megtakarításállományát, míg az idén az első tíz hónapban a lakosság 186 milliárd forintot használt fel korábbi megtakarításaiból.
ukrajna
Brussels Convenes Oil Coordination Meeting
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!