Harrach Péter a drogtörvény módosításáról elmondta, hogy az a KDNP számára különösen hangsúlyos elvi és gyakorlati kérdés. Elvi kérdés, lévén, hogy a kereszténydemokraták mindig olyan megoldásokat igyekeztek javasolni, amelyek a két szélsőség között található – ez esetben a teljes liberalizáció és a teljes szigor között. Másrészt szükségesnek tartják a határozott törvényi szigorban is megmutatkozó fellépést. Harrach Péter szerint az igazi megelőzést a jól működő családok és a jó iskolák jelentik.
A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a polgári kormány alatt hozott törvény elsősorban dealerellenes törvény volt, a mostani törvénytervezet viszont dealerbarát. Harrach Péter kijelentette: nem igazak azok a vádak, hogy a szigorú törvény miatt olyan fiatalok kerültek volna börtönbe, akik csak kipróbálták a kábítószert. Ugyanígy nem tartja igaznak azt sem, hogy ne lett volna a törvény hatékony, hiszen csökkent a fogyasztás növekedésének az üteme. „A módosításokkal többek között a kereskedők büntetését szándékoznak enyhíteni, és olyan kiskapukat nyitnak, amelyen keresztül nemcsak a fogyasztók, de a beetetők, a dealerek is be fognak jutni, s olyan enyhe feltételeket szabnak a büntetlenség feltételeként, amelyet könnyű megvalósítani” – jelentette ki Harrach Péter.
A KDNP a törvény módosítása ellen van, és nem akar alkudozni. „Úgy látjuk, hogy néhány szocialista képviselő is megelégelte azt, hogy az SZDSZ programját kell végrehajtani. Négy módosító javaslat érkezett a szocialistáktól, amelyből kettő lényegi kérdést érint és megfelel a mi véleményünknek. Az egyik kivenné az iskolák területén terjesztőkre vonatkozó mentességet, a másik pedig megtartaná az életfogytig tartó büntetést a nagykereskedők számára. Ez két lényeges kérdés. Mi ennél is többet szeretnénk: Azt a könnyítést, kiskapunyitást, ami elkezdődött a törvénymódosításban, úgy ahogy van el kell vetni. Kár lenne a polgári kormány által elindított jól működő rendszert megbolygatni” – mondta a kereszténydemokrata képviselő.
„Példátlan egyház elleni támadássorozatnak vagyunk a tanúi. Olyan sorozatnak, amelyre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa, beleértve a Horn-kormányt, vagy akár a reformkommunista időszakot” – jelentette ki Semjén Zsolt, a KDNP egyházi ügyeket képviselő szakértője. Mint mondta: a támadássorozat a szociális és költségvetési törvény módosításával kezdődött, a tegnapi nap folyamán pedig azzal folytatódott, hogy az ORTT kormánypárti képviselői megakadályozták azt, hogy az egyház megkapja az országos adó sugárzásának lehetőségét.
A szociális tárgyú törvény kapcsán elmondta: nem pénzről, hanem elvi kérdésről van szó. A három történelmi egyház levélben fordult Csehák Judithoz és Bárándy Péterhez – mely levél tartalmával a Mazsihisz is egyetért – nehezményezvén, hogy az egyházaknak törvényben biztosított alapjogai, bizonyos területeken pedig az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények kikerültek a törvénymódosításból. Semjén Zsolt elmondta: ez azt jelenti, hogy az egyház csak akkor tarthat fenn, illetve alapíthat szociális intézményt, ha ahhoz a területileg illetékes önkormányzat hozzájárul. Így az egyházi szociális intézményeket a fenntartás tekintetében kiszolgáltatják az adott önkormányzatok pillanatnyi politikai hangulatának.
A volt egyházügyi államtitkár szerint filozófiatörténetileg elemezve még mélyebbre nyúlik vissza a törvénymódosítás. „Mind a klasszikus kommunista, mind a libertiniális, szabadkőműves tradíciók tükröződnek benne, tehát az MSZP-SZDSZ-koalíció történelmi gyökerei vannak reprezentálva ebben a törvénymódosításban. A kommunista tradíciók lényege az volt, hogy az állam megsérti az egyház autonómiáját, és az állam a maga embereivel korlátozza az egyház szabadságát és autonómiáját. Ezeket az embereket hívták a ’bajszos püspököknek’. A másik fele a libertiniális tradíciók érvényesülése, amelynek lényege, hogy megszünteti az egyház sajátos emberijogi aspektusát azzal, hogy egynek veszi a különböző alapítványokkal és egyesületekkel” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzáfűzte: mindez egyébként tételesen sérti a vatikáni, a Mazsihisszel és a protestáns egyházakkal kötött szerződést, amely szerint az egyházaknak alanyi joga az, hogy szociális intézményeket alapítsanak és tartsanak fenn.
Az 1997-ben Soldano bíboros és Horn Gyula által aláírt magyar-vatikáni szerződés kimondta, hogy a felek négyévente áttekintik a megállapodásban foglaltakat, és a szükséges pontosításokat, finomításokat konszenzus esetén elvégzik. A 2001-es szerződés végrehajtásáról Orbán Viktor akkori miniszterelnök és a püspöki kar álláspontja szerint a kiegészítő szerződés részévé vált a magyar-vatikáni megállapodásnak. „Ezzel ellentétes módosító javaslatot terjesztett elő Donáth képviselő úr Fodor Gáborral karöltve, mely szerint például az 1 százalék tekintetében nem a népszámlálást, hanem pusztán az szja-val rendelkezőket veszik figyelembe, amellyel a társadalom 5 százaléka rendelkezik. Tehát a társadalom 95 százalékának véleményét nem veszik figyelembe. Ez ellentétes a magyar-vatikáni megállapodással és a magyar alkotmányos szabályokkal is” – fűzte hozzá a képviselő.
Semjén Zsolt elmondta, hogy kedden Donáth László példa nélküli módon megtévesztve a parlament emberi jogi bizottságát, a következőket állította: „…informálni kényszerülök arról, hogy a Külügyminisztérium a közelmúltban az igazságügy-miniszter felkérésére e tárgyban megkereste a pápai nunciust, személyesen tárgyalt vele, és a nuncius e kérdésben semmiféle aggályt sem a maga, sem a Vatikán nevében nem emelt.” Kósáné Kovács Magda pedig hozzáfűzte: „…a katolikus egyház vezető klerikus képviselőinek (…) a vatikáni megállapodáshoz jogi értelemben nincs közük, mert a vatikáni megállapodásán csak a magyar állam felhatalmazott képviselője és Vatikán állam változtathat. Mindenki tudja, hogy a Ház elnöke találkozott Soldano bíborossal, nem különben a jelenlévő Szalay István államtitkár úr találkozott a pápai nunciussa,l és ők – mint Vatikán állam első számú hivatott képviselője, illetve Magyarországra akkreditált képviselője – nem emeltek kifogást, és nem utaltak arra, hogy a vatikáni megállapodást tévesen, de jóhiszeműen módosítottnak tekintenék.”
A KDNP képviselője elmondta: mára már köztudott, hogy ezen állítások után a nuncius úr levelet írt Medgyessy Péternek, amelyben leszögezte, hogy semmilyen megállapodás nem történt közte és Szalay István között, aki valóban felkereste őt, de a találkozón szóba sem került a kiegészítő jegyzőkönyv, s a Vatikán Szerződésben foglaltak végrehajtásáról a nuncius nem mondott le. Semjén Zsolt a történteket úgy kommentálta: ehhez hasonló példátlan félrevezetés, az, hogy a pápai nunciusra teljesen hamis módon hivatkozva megtévesszenek egy parlamenti bizottságot, még nem fordult elő a diplomácia történetében.
Szalay István sok helyütt hangoztatott nyilatkozatával – mely szerint nőtt az egyházak támogatása – sem ért egyet Semjén Zsolt. „Amiben növekedés van, az a korábbi, tehát nem a jelenlegi kormány ideje alatt létrehozott törvények végrehajtásából következik. Ahol pedig a jelenlegi kormánynak volt joga dönteni abban, hogy ad vagy nem ad pénzt, ott mindenütt megszüntették vagy csökkentették a támogatásokat” – jelentette ki a képviselő.
Semjén Zsolt az elmúlt napokban a kormánypártiak részéről tapasztalható magatartást ámokfutásnak nevezte, az egymásnak ellentmondó nyilatkozataik pedig – véleménye szerint – annak a jele, hogy a kormánynak mind a mai napig nincs egyházpolitikai elképzelése. „A Medgyessy-kormány egyházpolitikájának a lényege, hogy a konok hozzá nem értést – az előbb elmondottak alapján – a teljes morális ellehetelenülés követi. A Medgyessy-kormány olyan nemzetközi konfliktusba keveredik, aminek a hatása az ország morális hitelvesztése lehet nemzetközi viszonylatban” – szögezte le Semjén Zsolt.
Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen katonai szövetségként pozícionálta az Európai Uniót
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!