Diadalívet állítottak a császári pár látogatására

Szabadkígyós lakossága méltán büszke az elődeik által megteremtett értékekre Békés megyében. Az ország délkeleti szegletében elszaporodó kígyókról vagy tán a kanyargó vízfolyásokról elnevezett falu első írásos emlékei a XIV. század végéről valók. Máig ható változásokat az idők során jobbára a Wenckheim família hozott a térség életébe.

A polgári származású család bárói és grófi ága 1776 és 1802 között jutott el Magyarországra. Politikusként, illetve kultúrmérnökként (a vizek lecsapolásának munkálataiban) jeleskedtek. Gróf Wenckheim József a gyulai ráta kígyósi részét választotta lakhelyül. A XVIII. század végére igencsak elnéptelenedett és elhanyagolttá vált a terület. Az idősebb fiúnak, gróf Wenckheim József Antalnak sikerült jó irányba fordítania az ottaniak sorsát, és új életet teremtenie a pusztán. A majorságban beindult az építkezés, egymás után emelkedtek a gazdasági épületetek, az intézői és cselédlakások, melyek még ma is állnak. A faluszélén épített templom több mint százötven éve jelképe e vidéknek. A gazdaságszervezőnek és politikusnak egyaránt kiváló Wenckheim József Antal elképzeléseit Czigler Antal építész valósította meg. A szabadkígyósiak mindkettőjük előtt tisztelegtek, amikor néhány éve felavatták a két nagy organizátor közös emlékművét. A birtokos szoborba öntött portréja távolba néző bölcs embert mutat, miközben huncut mosoly figyelhető meg a bajsza alatt. Ez nem véletlen, hiszen Jókai Mór róla mintázta a magyar nábob alakját.
A gróf 1852-ben halt meg. Vagyonát a harmadik házasságából született gyermeke, a korán árván maradt Wenckheim Krisztina örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta őt a császári házaspár, Ferencz József és Sissi. Tiszteletükre impozáns diadalívet építettek „Isten hozott” felirattal. Sajnos, az ötvenes években ledöntötték, ám a múlt mai tisztelői szeretnék újjáépíteni. A jótékonyságáról, értékteremtéséről híressé vált Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, gróf Wenckheim Frigyessel. Hatalmas kastélyt és csodálatos parkot létesítettek. A délnémet, a francia és az olasz reneszánsz minden szépségét megjelenítő palota Ybl Miklós építész tervei alapján épült 1875 és 1879 között. Az erősen tagolt homlokzatú, két toronnyal ellátott épületegyüttesen keverednek a stílusok. Az összhatás inkább látványos, mint harmonikus. A kastély szökőkutas előkertjét a francia barokkra jellemző nyírott bukszusok és tiszafák díszítik, az angolkertet pedig őshonos fákkal és különleges növényekkel ültették be. A család Budapesten is gyökeret eresztett. A Reviczky utca sarkán álló palotájuk ma a Szabó Ervin Könyvtár épületeként szolgál.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély parkjában itt-ott még felfedezhetők a hajdani mozgásterek. A tavacska körüli ösvények, a fahíddal összekötött sziget. Sokáig állt a gyerekek szabadtéri babaháza, a felnőtteknek épített úszómedence, lovarda és teniszpálya. Nincs már meg a sportrepülő hangárja, a hintófeljáró gázlámpasora. Átalakították a kocsiszínt, az istállót, a gázházat. Amint Magyarországon lefejezték az arisztokráciát, a szebbnél szebb épületek is egymás után mentek veszendőbe. Különös csoda folytán a kígyósi „ékszerdoboz” megmenekült a pusztulástól. Életben maradását annak köszönheti, hogy nem hagyták üresen. Lassan hatvan éve ad otthont az országos beiskolázású, tanműhelyekkel, kollégiummal rendelkező, hatszáz diákot befogadó Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolának. A Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság gondot fordít az állagmegőrzésre, a működéshez pedig a megyei önkormányzat nyújt segítséget. Nemrég fejeződött be a tető teljes rekonstrukciója, most a tornyok felújítása következik. A műemlék jellegű épületet bárki felkeresheti. A Wenckheim család históriáját bemutató tárlat mellett iskolatörténeti kiállítás is várja az érdeklődőket. Kétévenként a világ minden tájáról eljönnek az ősi fészekbe a leszármazottak is. A természetvédelmi oltalom alatt álló, Körös–Maros Nemzeti Park részeként nyilvántartott kastélyparkot az iskola diákjai gondozzák.
A sors felbecsülhetetlen ajándéka, hogy közel kétszáz évvel ezelőtt Szabadkígyóson is voltak bátor álmodók, akik hittek a vidék felvirágoztatásában. Hatalmas örökséget hagytak ránk.