Február végéig szeretné a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a kormány elé terjeszteni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénytervezetét, a kormány Civil Stratégiájával együtt, miután mindkettő zökkenőmentesen átjutott az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságán. Civil oldalról azonban eddig is számtalan bírálat érkezett mindkettőre: a stratégiát részben átfogalmazták, az NCA még változatlan, annak ellenére, hogy több pontjával nem értenek egyet a szféra képviselői.
A Márkus Eszter (Nonprofit Szektor Analízis Program) által koordinált, nemrég alakult civil jogi munkacsoport legutóbbi ülésén a résztvevők felvetették, hogy a központi NCA-t regionális alapon kellene szétosztani, a már létező a civil házak (regionális civil együttműködések), vagy esetleg az önkormányzatok segítségével, hiszen minél „lejjebb” osztják el a pénzt, annál kisebb a korrupció – közölte Márkus Eszter. Kifogásolták, hogy a civil érdekképviselet jelöli a Nemzeti Civil Alapba szánt központi pénzekről rendelkező tanács nyolc tagját, viszont nincs rendelkezés arról, hogy mi legyen az átmeneti időben, amíg az országos civil érdekképviselet megalakul.
Az országos érdekképviseletet a civilek szerint nem szabad a állami pénzek elosztásába bevonni, a nekik szánt szerep az érdekek képviselete. Problémás továbbá, hogy az érdekképviselet definíciója alapján akár húsz szervezet is jelezheti delegálási szándékát a tanácsba. A delegálásra alkalmasak között a közhasznú szervezetek nincsenek nevesítve, ráadásul ezeknek a kiemelkedően közhasznúakkal azonos jogokat kellene kapniuk. Márkus szerint optimális lenne, ha létezne az NCA összegére egy konkrét minimum-határ arra az esetre, ha az 1%-ból „kivett” összeg a jelenleginél nagyobb arányú lesz. Azt is kívánatosnak tartaná, ha az NCA-t elsősorban a szervezetek működési költségére adnák, és nem különböző programokra, mivel azokra már vannak különböző – többek közt minisztériumi – támogatások.
A regionális alapon történő elosztásról szólva Márkus elmondta: az alap 70%-át így kellene szétosztani a hazánkban található hét régió között, így a kisebb vidék szervezetek is megfelelő mennyiségű pénzhez jutnának, valamint az egész rendszer jóval inkább EU-konform lenne. A jogi munkacsoport szerint a NCA-val kapcsolatban rögzíteni kellene, hogy átmeneti szabályozásnak készül, mivel a tapasztalatok nyomán úgyis célszerű lesz 1-3 éven belül felülvizsgálni. Bódi György, a MeH Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta: nyitottak minden megoldásra, és az átmeneti időszakra is van elképzelésük. 2003-ban még csak átmeneti megoldások mentén működne a civil alapprogram, és várhatóan csak jövőre véglegesítenék – tette hozzá. A civil házak vezetőit csak áprilisra jelöli ki a MeH és az önkormányzatok. A magánalapítványok feltőkésítését, ami szintén egy civil elképzelés volt a szféra hosszútávú, független fenntarthatósága érdekében, nem támogatja a kormányzat.
Régi ismerősök a civil szférában
A civil szektorban jelenleg tevékenykedő, és igen fontos szerepet betöltő személyek, múltjukat tekintve, régi „ismerősök”. Barabás Miklós a 1974-tol a KISZ Központi Bizottságának tagja volt, majd 1984-ben az Országos Béketanács fotitkára lett. Ma az Európa Ház nevű szervzet vezetőjeként a nonprofit szektor közismert tagja. Civil körökben az ő nevét emlegették, amikor még arról volt szó, hogy a szektornak egy „vezetőt” kell választani akivel majd a kormány tárgyalhat, valamint a budapesti civil ház lehetséges vezetőjének is mondták. Bányász Rezső a Lázár-, majd a Grósz-kormány szóvivője volt. Majd 1990-ben eltűnt a politikai életből. A rendszerváltozás után a Civil Parlament külügyi bizottságát irányította. 1996-ban pedig Schmuck Andort helyébe lépett a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács vzetője lett. Az 1998-as választáskor a Munkáspárt országos listáján is megtalálhatjuk a nevét. A Civil Fórum nevű gyűjtőszervezet, korábbi vezetője, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének első embere. Valamint az MSZP gyermektagozatát igazgatja, tavaly pedig az Otthont Magyarországból! mozgalom színeiben a szocialisták útját igazgatta. A Szabó Miklós vezette Társadalmi Unió, a tavalyi választások előtt együttműködési megállapodást kötött a szocialistákkal, és az unió több száz tagszervezetét az MSZP mögé sorakoztatta. A Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács vezetője néhány évig Újhelyi István szocialista politikus volt, szervezet mostani vezetője Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. A tavalyi választásokon Kordás az MSZP országos listáján szerepelt (a Magyar Úttöroszövetség irányítójával, Rácz Péterrel együtt).
