Elfogadható-e a Nemzeti Civil Alapprogram?

Egyre több kritika fogalmazódik meg a civil szervezetek részéről a Nemzeti Civil Alapprogram törvénytervezetével kapcsolatban. A MeH február végéig a kormány elé kívánja terjeszteni a tervezetet, ám a non-profit szervezetek és a tárca álláspontja több pontban eltér egymástól.

Csont Szandra
2003. 01. 13. 20:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Február végéig szeretné a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a kormány elé terjeszteni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénytervezetét, a kormány Civil Stratégiájával együtt, miután mindkettő zökkenőmentesen átjutott az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságán. Civil oldalról azonban eddig is számtalan bírálat érkezett mindkettőre: a stratégiát részben átfogalmazták, az NCA még változatlan, annak ellenére, hogy több pontjával nem értenek egyet a szféra képviselői.

A Márkus Eszter (Nonprofit Szektor Analízis Program) által koordinált, nemrég alakult civil jogi munkacsoport legutóbbi ülésén a résztvevők felvetették, hogy a központi NCA-t regionális alapon kellene szétosztani, a már létező a civil házak (regionális civil együttműködések), vagy esetleg az önkormányzatok segítségével, hiszen minél „lejjebb” osztják el a pénzt, annál kisebb a korrupció – közölte Márkus Eszter. Kifogásolták, hogy a civil érdekképviselet jelöli a Nemzeti Civil Alapba szánt központi pénzekről rendelkező tanács nyolc tagját, viszont nincs rendelkezés arról, hogy mi legyen az átmeneti időben, amíg az országos civil érdekképviselet megalakul.

Az országos érdekképviseletet a civilek szerint nem szabad a állami pénzek elosztásába bevonni, a nekik szánt szerep az érdekek képviselete. Problémás továbbá, hogy az érdekképviselet definíciója alapján akár húsz szervezet is jelezheti delegálási szándékát a tanácsba. A delegálásra alkalmasak között a közhasznú szervezetek nincsenek nevesítve, ráadásul ezeknek a kiemelkedően közhasznúakkal azonos jogokat kellene kapniuk. Márkus szerint optimális lenne, ha létezne az NCA összegére egy konkrét minimum-határ arra az esetre, ha az 1%-ból „kivett” összeg a jelenleginél nagyobb arányú lesz. Azt is kívánatosnak tartaná, ha az NCA-t elsősorban a szervezetek működési költségére adnák, és nem különböző programokra, mivel azokra már vannak különböző – többek közt minisztériumi – támogatások.

A regionális alapon történő elosztásról szólva Márkus elmondta: az alap 70%-át így kellene szétosztani a hazánkban található hét régió között, így a kisebb vidék szervezetek is megfelelő mennyiségű pénzhez jutnának, valamint az egész rendszer jóval inkább EU-konform lenne. A jogi munkacsoport szerint a NCA-val kapcsolatban rögzíteni kellene, hogy átmeneti szabályozásnak készül, mivel a tapasztalatok nyomán úgyis célszerű lesz 1-3 éven belül felülvizsgálni. Bódi György, a MeH Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta: nyitottak minden megoldásra, és az átmeneti időszakra is van elképzelésük. 2003-ban még csak átmeneti megoldások mentén működne a civil alapprogram, és várhatóan csak jövőre véglegesítenék – tette hozzá. A civil házak vezetőit csak áprilisra jelöli ki a MeH és az önkormányzatok. A magánalapítványok feltőkésítését, ami szintén egy civil elképzelés volt a szféra hosszútávú, független fenntarthatósága érdekében, nem támogatja a kormányzat.




Régi ismerősök a civil szférában

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.