A megszűnt kuratórium hat tagja ellenáll
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) tegnapi döntése nyomán visszamenőleges hatállyal, december 6-án megszűnt az MTV Közalapítvány politikai pártok delegáltjai által alkotott kuratóriumi elnökség. Az eddigi testület tagjai a médiatörvény szerint újra nem jelölhetők, így le kell mondaniuk többek között az állam által nekik biztosított Peugeot szolgálati autójukról, a mobiltelefon-használatról. A három fideszes tag a napokban ezt megteszi, a grémium hat többi, MSZP-s, SZDSZ-es, MDF-es és kisgazda delegáltja felveszi a harcot az ügyészségi döntéssel.
– A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének az az álláspontja, hogy mindenben eleget tett a médiatörvényből rá háruló kötelezettségeknek, ennek keretében 2002. december 5-i határozatával a törvény által előírt határidőben, kétharmadnál nagyobb szavazati aránnyal döntött az új pályázat kiírásáról – áll annak a hat televíziós kurátornak (két-két MSZP-s, SZDSZ-es, egy-egy MDF-es és kisgazda) közleményében, akik megjelentek a ma délutánra összehívott rendkívüli kuratóriumi ülésen.
A három fideszes kurátor a Legfőbb Ügyészség (LÜ) határozatát tekinti mérvadónak, ezért nem vettek részt a megszűnt elnökség ülésén. A hat kuratóriumi tag viszont nem a LÜ tegnapi, az elnökség megszűntét kimondó határozatát, hanem az MTV Ellenőrző Testületének (ET) döntését tartják mérvadónak.
A kurátorok emlékeztetnek arra, hogy az új elnöki pályázat kiírásáról tartott voksoláson nyolc igen, illetve egy ellenszavazatot adtak le a kuratóriumi elnökség tagjai. Az ET kedden vizsgálja meg a kuratóriumi elnökség megszűntének ügyét.
Az LÜ a polgári törvénykönyv szerint biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálta meg az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnökségének 2002. december 5-i határozata törvényességét és megállapította: az elnökség megbízatása a médiatörvény alapján megszűnt.
Az LÜ döntését Ékes Ilona társadalmi küldött, a Magyar Nők Világfórumának elnöke beadványa után hozta meg. Ékes a Magyar Nemzet még tavaly december 19-i, Megszűnt a kuratóriumi elnökség című cikke után fordult az ügyészséghez.
Írásunk szerint csak elvi megállapodás született, konkrét pályázatot nem írt ki az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége december 5-én, miután Baló György pályázata másodszor is elvérzett a köztévé elnökválasztási procedúrája során. Akkori írásunkban szerepelt az ide vágó törvényi passzus is, miszerint „ha az elnökség nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik.”
Az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége a médiatörvény miatt szűnt meg 2002. december 6-án, a Legfőbb Ügyészség nem hozott határozatot – közölte Borbély Zoltán, az LÜ megbízott szóvivője. Hozzátette: a kuratóriumi elnökségnek a médiatörvény alapján december 6-ig ki kellett volna írnia az új tévéelnöki pályázatot, hiszen ez a testület jogkörébe tartozik.
Az ügyészség tegnap levélben figyelmeztette Bakó Lajost, MDF-es kuratóriumi elnököt, hogy a testület megszűnt, így nem jogosultak semmilyen döntésre, illetve decemberi megszűnésük után minden döntésük semmisnek tekintendő. A szervezet felszólalásban fordult a közalapítvány ellenőrző testületi elnökéhez, a szocialista Fehér Zsuzsához, mivel e grémiumnak kellett volna az elnökség mandátumának lejárta után, az új elnökség harminc napon belüli kinevezése miatt az Országgyűlés elnökéhez fordulnia.
Pénteken dől el a Gripenek sorsa
A kormány pénteki ülésén dönt a Gripen vadászrepülőgépek bérletéről még az előző kabinet által kötött szerződés sorsáról. Információink szerint három opció van Medgyessy Péter miniszterelnök asztalán, aki a honvédelmi tárca által lefolytatott tárgyalásokat követően végülis dönt a kérdésről.
Eszerint lehetőség az ügylet törlése – az ezzel járó egyelőre csak pénzügyileg kalkulálható következményekkel együtt –, a módosított szerződéstervezet elfogadása, vagy az eredeti érintetlenül hagyása. A törlés információink szerint 60 százalékos kötbér kifizetését eredményezné, s ez a tény alighanem előre meghatározza a kormányfő döntését.
A módosítás nem tisztázott kölségnövekedéssel, ám egyben a gépek korlátozott képességeinek jelentős javulásával járna. Ha ezt részesítik előnyben, úgy a svéd gyártmányú vadászrepülők tankolhatóak lesznek a levegőben, illetve képesek lesznek földi célok elleni nagy pontosságú bombavetésre – egyszóval lehetővé válik, hogy a Gripenek a NATO kötelékében expedíciós feladatokat hajtsanak végre, mely az eredeti konstrukcióval csak rendkívül nehezen lett volna megoldható.
A honvédelmi tárca szerint ez mindössze 15,2 százalékos költségnövekedést eredményez, ám arról csak kevés információ került napvilágra, hogy ezzel együtt az eredeti szerződésben szereplő szolgáltatásokból jelentős tételeket lefaragtak, ami így hosszú távon a magyar felet terheli, vagy éppen sújtja. Míg például eddig arról volt szó, hogy a bérelt Gripenek 14 gépes flottája évente mintegy 2000 órát tölt majd a levegőben, addig ez az új szerződéstervezet szerint 16 százalékkal mérséklődik.
A következmény költségcsökkenés, ám az érem másik oldala, hogy a húsz Gripen pilóta az Orbán-kormány által tervezett 100 helyett évente csak 84 órát tölthet majd fejenként a levegőben. A csökentés már csak azért is veszélyes, mert a modernizált gépekkel több feladat ellátása válik lehetővé, melyek éppenséggel több gyakorlást igányelnének, nem kevesebbet.
Az eredeti szerződés érintetlenül hagyását Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mindenképpen elveti, mert szerinte ezzel lenne „tizennégy újabb, műrepülésre alkalmas gépünk”, melyek nem vethetőek be NATO-kötelékben.
Akármilyen döntés születik is azonban a Gripenekről, egy vadászrepülőgépekkel kapcsolatos meghatározó döntést a Medgyessy kormány már meghozott. Míg az Orbán-kabinet azt tervezte, hogy a Gripenek érkezését követően nemzetbiztonsági okoból nyomban kivonják a MiG-29-eseket, addig a szocialisták azt tervezik, hogy az orosz gépek szolgálatban maradnak 2010-15-ig. Ezt megkönnyíti a kecskeméti a MiG-flotta felén (14 gép) még az előző kormány által elvégeztetett üzemidő-hosszabbítás. A gépek ezzel ugyanis három újabb évet (háromszáz repült órát) kaptak 2005-ig, és ez alatt az idő alatt megtörténhet átállásuk egy olyan üzemeltetési módszerre, mely nem igényi a rendkívül költséges és időigényes ipari javításokat.
A Magyar Honvédség illetékes intézményei már évek óta készülnek a lépésre az orosz gyártóval és az Orosz Légierővel együttműködésben. Ha ez – egyes szakértők szkepticizmusa ellenére – beválik, a MIG-ek drága és bonyolult üzemben tartása lényegesen könnyebbé válhat. Az üzemidő-hosszabbítás mellett információink szerint nem kizárt az sem, hogy idővel modernizációnak is alávetik a MiG-29-eseket.
Közös egyeztetés agrárügyekben
Hazánk uniós agrárügyeit érintő kérdésekben egyeztetett tegnap a kormány és a két ellenzéki párt. A csatlakozással mindenki egyetért, de az ellenzéki képviselők szerint hathatósabb támogatásra van szüksége az ágazatnak.
Áttekintettük a koppenhágai csúcs utáni mezőgazdasági helyzetet – ismertette tegnap Szanyi Tibor, az agrártárca politika államtitkára, a tegnapi négy helyett három pártira sikeredett tanácskozást követően, az SZDSZ képviselője ugyanis „technikai okok“ miatt lemondta a részvételt.
Szanyi Tibor a koppenhágai megállapodás bővebb ismeretében – mivel annak részletes fordítását megkapták a parlamenti pártok – arra kérte a frakciókat, hogy az uniós csatlakozásról tartandó népszavazáson adandó válaszuknak megfelelően vezessék le további szereplésüket az EU-val kapcsolatban.
Ha például igennel szavaznak, akkor pozitívan álljanak a kérdéshez – mondta az államtitkár. Hozzátette, az egyeztetésen arra is megkérte a pártokat, hogy, ismerve az unió zöld gondolkodásmódját és annak társadalmi súlyát, lehetőség szerint ilyen témákban is otthonosan mozgó képviselőket delegáljanak az EU parlamentbe.
A Fidesz egyértelműen támogatja a csatlakozást – mondta az egyeztetésen részt vett Turi-Kovács Béla, kiemelve, hogy a lakosságnak teljes tájékoztatásra van szüksége, és a valóságot kell megismernie. A képviselő szerint komoly erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy az agrárium megfelelő módon csatlakozzon az unióhoz, de ez az idei támogatási rendszeren nem látszik. Ha viszont a támogatások mértéke elégtelennek bizonyul, akkor az egész vidék nehéz helyzetbe kerül – hangsúlyozta.
Az MDF minden meg szeretne tenni a teljes körű tájékoztatás érdekében, hogy az esetleges csatlakozásból eredő veszteségeket ki lehessen küszöbölni – mondta a párt képviseletében Font Sándor. A honatya elmondta azt is, hogy az MDF addig nem tud teljes szívvel a csatlakozás mellett kardoskodni, amíg a koppenhágai csúcsról készített jelentést alaposan át nem tanulmányozták.
A képviselők egyértelművé tették, hogy a további agrár-érdekegyeztetésre minden párt hajlandó, és készek a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó közös magyar álláspont kialakítására is.
A történelmi egyházak a valóságshow-k ellen
A katolikus, a református és az evangélikus egyház hazai vezetői megdöbbenéssel értesültek egyes kereskedelmi televíziók „lélekromboló és az emberi személyiséget erkölcsi értékeiben pusztító” műsorainak népszerűségéről és magas nézettségéről.
Mindezt Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke közös nyilatkozatban fejtette ki.
Szerintük a televíziós műsorok szerkesztőinek rendkívüli felelőssége, hogy a nézők lelki-szellemi igényeit jó irányba tereljék, és erkölcsi ítéletalkotásukat fejlesszék. Nem lehet egyedüli alapelv a nézettség kizárólagos növelése, és ezt az általuk önzőnek tekintett szempontot a hívő emberek nevében kifogásolják.
Mint az egyházi vezetők által írt közös nyilatkozatban olvasható, a Big Brother, a Való Világ, illetve más, beszélgetős show-műsorok „az erkölcsi jóérzés levetkőzése és a bűntudat teljes megszüntetése mellett, a jó értelemben vett szeméremérzet kiiktatására törekszenek”. Mindezt a fiatalok erkölcsi épülése szempontjából különösen is veszélyesnek tartják.
„Kérjük a szülőket és a velünk egyetértő pedagógusokat, kerüljék e műsorok nézését és tartsák távol ezektől gyermekeiket, diákjaikat is, és ajánlják inkább a szellemi-lelki épülést szolgáló programok megtekintését, ugyanakkor gondoskodjanak értékesebb családi és közösségi programokról”. Továbbá arra kérik az említett műsorok szerkesztőit, és az érintett televíziós csatornák vezetőit, hogy vagy teljesen szüntessék meg ezeket az adásokat, vagy legalább a káros hatásokat kiváltó műsorkészítői eszközöket szorítsák vissza.
Fidesz: „aczélos” idők a kultúrában
Elfogadhatatlan egy demokráciában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által folytatott politikai tisztogatás, amelynek újabb áldozata lehet a Károlyi-palota Kulturális Központ és a mellette működő Hamvas Intézet, amelyek jogutód nélküli megszüntetését tervezi a tárca – fogalmazott Halász János.
A Fidesz-frakció kulturális kabinetjének vezetője a Magyar Nemzet mai számában megjelent interjúra utalva elmondta: az NKÖM egyik helyettes államtitkára azt közölte Hankiss Ágnessel a Hamvas Intézet főigazgatójával: „magasabb politikai akarat, hogy ne közintézményben folytassa munkáját.”
Halász, utalva Aczél Györgyre a Kádár-korszak meghatározó kultúrpolitikusára, hangsúlyozta: ez a kijelentés és a kultusztárca korábbi intézkedései az „aczélos” időket idézik, amikor voltak támogatott, tűrt és tiltott művészek, illetve intézmények. Mostanában inkább a tiltás eszközével élnek – tette hozzá a politikus, emlékeztetve arra, hogy menesztették az Operaház vezetését, bezárták az Álmok álmodói kiállítást és „durván támadják a Terror Háza Múzeumot.”
Szerinte a Károlyi-palota Kulturális Központ és a Hamvas Intézet a látogatók által is elismerten magas színvonalon működő intézmény, a tárca eddig nem is fogalmazott meg semmilyen szakmai kifogást. Az ellenzéki politikus közölte: írásbeli kérdést intéz Görgey Gábor kulturális miniszterhez azzal kapcsolatban, hogy ki testesíthet meg ma Magyarországon „magasabb politikai akaratot”.
Folytatódó leépítés a Vértesi Erőműnél
Újabb ezerháromszáz fő elbocsátásával tovább folytatódik a Vértesi Erőműnél a bánya és erőmű bezárások miatt 2000-ben elkezdődőtt leépítéssorozat – értesült csütörtökön az MNO.
Mint ismeretes, a ráfizetésesé váló bánhidai erőmű december 31-én, az erőművet kiszolgáló mányi bányaüzem pedig október végétől végleleg leáll. Az eddig közel ezer fős elbocsátást ezzel újabb ezerháromszáz munkahely megszünése követi az idei év végéig. Az elbocsátások ütemezéséről és a létszámleépítéssel kapcsolatos intézkedésekről tárgyaltak a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ és a Vértesi Erőmű Rt. vezetői csütörtökön. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint megkezdődtek az egyeztetések a leépítések előkészítéséről.
Tekintettel arra, hogy – a középtávú tervben meghatározottaknak megfelelően – a korábbi éveknél jelentősebb létszámot érint az évi leépítés, ezért a Munkaügyi Tanács mindhárom oldalának ügyvivője is részt vett a megbeszélésen. A feladatok szokásos ütemezésén túl, három új kezdeményezésben történt megállapodás. Elfogadásra került az a komplex program-tervezet, mely bánya és erőmű bezárásokkal összefüggő létszámleépítések kezelését, a leépítésre kerülők munkaerőpiacra történő visszajuttatásának elősegítését szolgálja.
Annak érdekében, hogy ezeket a kényszerű intézkedéseket törvényesen és humánusan lehessen megtenni az ez évi létszámleépítés négy ütemben bonyolódik majd le – áll a megállapodásban. Megalakításra kerül a MEB (Munkába-helyezést Elősegítő Bizottság) is. A bizottság mind a munkáltató, mind a Munkaügyi Központ által biztosítható valamennyi szolgáltatást, támogatást nyújtani fogja az érintettek számára.
Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a az elbocsátásra kerülők egy csoportja, (az előzetes számítások szerint 150-200 fő) tovább foglalkoztatását egy kísérleti program keretében próbáljuk elősegíteni. A munkaerőpiaci kísérleti programot a VÉRT Rt és a Munkaügyi Központ munkatársai közösen dolgozzák ki február végéig – közölte a munkaügyi központ szóvivője.
Gázos a helyzet Bicskén?
Bicskéről és környékéről több, weboldalunkon rendszeresen böngésző olvasónk jelezte: úgy tudják, csökkent a gáz fűtőértéke, s nem tudják, a számlázás is tükrözni fogja-e ezt a változást. A szolgáltató Mol biztos benne, hogy nem történt változás, a gáz fűtőértéke szigorúan szabályozott.
Lehet, hogy csökkent a gáz fűtőértéke Bicskén – jelezték többen olvasóink telefonon szerkesztőségünknek. Hosszas nyomozás után sikerült csak kideríteni, hogy melyik szolgáltatóhoz tartozik Bicske: a Fővárosi Gázműveknél úgy tudták, az Égáz, a dunántúli szolgáltató illetékességi körébe tartozik Bicske.
Kiderült: egészen ez év elejéig valóban az Égáz, közelebbről a Zsámbék Gáz illetékességi körébe tartozott Bicske, ám ez év elejétől a Mol vette át ezt a területet, s gondoskodik a gázellátásról. A helyi szolgáltatóktól megtudtuk: jelenleg is, és a múlt évben is a Mol által szigorúan ellenőrzött gáz kerülhetett a lakossági fogyasztást biztosító vezetékrendszerbe.
A társaság kizárólag 33 900 – 34 ezer megajoul/köbméter fűtőértékű gázzal kereskedik, tudtuk meg a Főgáznál, ahol azt is jelezték: ha egy-egy vidéki szolgáltató ettől eltérő minőségű, gyengébb fűtőértékű gázt szolgáltat, azt az alacsonyabb számlázás is jelzi. Egyébként a kistelepüléseken a helyi önkormányzatok mindegyikénél érdeklődni lehet a gáz fűtőértékéről – tették hozzá.
A fővárosi, a dunántúli szolgáltató és a Mol részéről is úgy tájékoztattak, hogy telente a föld és a falak áthűlése miatt, különösen kemény fagyok idején nem csoda, ha sokaknak úgy tűnik: nem fűt olyan intenzitással a fűtőtest, nem ad olyan meleg vizet a gázüzemű vízmelegítő. Az erőteljes lehűlés ugyanis némileg gyengítheti a gázüzemű készülékek hatékonyságát.
MÁV-vonalak tucatjain állt le a közlekedés
A MÁV Rt. azonnali hatállyal kivonta a forgalomból a BZ motorkocsikat meghibásodás miatt. Így most 520 településen kell megoldania az utazóközönség szállítását a vasúti társaságnak.
A váratlanul, tegnap éjjeli órákra előállt helyzetben a Honvédelmi Minisztérium, a Határőrség, néhány településen pedig a helyi Volán-társaságok nyújtanak segítséget.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tiszafüred és Karcag közötti vasútvonalon teljes forgalomleállítást rendelt el a MÁV a motorkocsik közlekedését felfüggesztő döntése miatt. A szolnoki állomásfőnök tájékoztatása szerint a forgalomkorlátozás miatt nem közlekedik 2-2 vonat Szolnok és Szentes valamint Szolnok és Kiskunfélegyháza között. Hiányzott egy-egy vonat az Újszász és Vámosgyörk közötti szakaszon. Ezért a diákok, valamint a bejáró munkavállalók több órás késéssel érkeztek meg az iskolába, illetve munkahelyükre.
Somogy megyében a Somogyszob-Balatonszentgyörgy illetve a Nagyatád-Somogyszob vonalat érinti a motorvonatok leállítása. A Kapos Volán itt saját hatáskörében intézkedve állított be autóbuszokat, ezért ezeken a szakaszokon a buszvezetők nem fogadják el a MÁV-bérleteket. Egyébként a vasúti havi és félhavi jegyek a Volán-járatokra is érvényesek azokon a szakaszokon, ahol a busztársaság segíti a közlekedést.
A MÁV debreceni igazgatóságához tartozó több vasútállomáson elégedetlenkedtek az utasok csütörtökön reggel, mert későn értesültek a vasúti járatok kimaradásáról. Tiszalök és Nyíregyháza illetve Debrecen és Nyíradony között egyaránt 80-80 utas nem tudott elindulni, Mátészalka körzetében is sokan késtek el munkahelyükről. A MÁV debreceni igazgatósága területén naponta 78 motorkocsi kiesését jelenti a BZ-k visszahívása.
A Határőrség szóvivője az InfoRádiónak elmondta: hajnalban 8 településen már 13 autóbusszal segítették az utasforgalmat. A Határőrség addig vesz részt az utasok szállításában, amíg a Belügyminisztérium védelmi hivatala erre igényt tart. A Magyar Honvédség reggel 20 autóbuszt állított forgalomba, hogy enyhítse a MÁV szállítási gondjait.
Az összesen 520 települést érintő intézkedést az indokolja, hogy a MÁV szakértői megállapították: egyes BZ motorkocsik tengelyeinél repedések keletkeztek. A vasúttársaság a 259, több mint 20 éves motorkocsit átvizsgálja és a biztonságosnak tartott járműveket folyamatosan visszaállítja a forgalomba.
Az utasokat hangosbemondókon tájékoztatják a közlekedési rendben beállt változásokról. Telefonon a 06-80-203-733 illetve a 06-80-204-280-as, illetve a 06-80-204-281-es zöld számokon lehet érdeklődni az utazási lehetőségekről.
A Fidesz Csillag István felelősségéről
A Fidesz közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter mulasztása miatt emberek tízezrei nem tudtak ma közlekedni Magyarországon.
A párt dokumentuma emlékeztet arra, hogy Manninger Jenő, a Fidesz képviselőjének 2002. decemberében jelezte egy zalai megyei mozdonyvezető, hogy a kocsikra újonnan felszerelt műanyag féktuskók nem biztonságosak. A mozdonyvezetők levelet küldtek az illetékes MÁV-igazgatóság vezetőjéhez, de nem kaptak választ. Akkor a Fidesz írásbeli képviselői kérdés intézett Csillag Istvánhoz, aki közölte: ezzel a vonattal a mozdonyvezetők problémamentesen dolgoznak, sőt, a helyi műszaki vezetés többször is megerősítette, hogy a fékezés biztonságos.
Március 1-én választanak a romák
Március 1-én 11 órára tűzte ki az Országos Cigány Önkormányzat választásának megismétlését az Országos Választási Bizottság. Ficzere Lajos, az OVB elnöke közölte: a megismételt országos cigányelektori gyűlés színhelye Budapesten a Hungexpo Rt. B pavilonja lesz – adta hírül az Info Rádió.
Rytkó Emília, az OVI vezetője elmondta: az OVB ülése előtt konzultált a cigányszervezetek vezetőivel a választás megismétlésének technikai részleteiről, amelyek jelentős részében a tanácskozás résztvevői egyetértettek. A többi pontban pedig további egyeztetésre van szükség.
Háromszáz kilométer gyorsforgalmi út épül
A tizenöt éves gyorsforgalmi úthálózat program célja: mindenki 30 percen belül autópályára juthasson ki, ám ekkor sem haladjuk majd meg az uniós átlagot, tehát nem lesz akkora gyorsforgalmi úthálózatunk – hangzott el Csillag István gazdasági miniszter tájékoztatójáról a Magyar Rádióban.
Szeged, Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen autópályán lesz elérhető 2006-ig, Pécs környékén beindul az M6-os autóút, Dunaújvárosban pedig a híd építése – ígéri a gazdasági és közlekedési miniszter. Csillag István szerint 2007. januárjáig 300 kilométer gyorsforgalmi út épül meg és 570 kilométernyi szakasz építése kezdődik el.
A látványos nagy volumenű építkezések azonban csak 2004-től indulhatnak el, ekkortól juthatunk ugyanis az évi mintegy 40-60 milliárd forintos uniós támogatáshoz, másrészt egy autópálya szakasz megépítése 44-48 hónapba telik, melynek első kétharmada tervezés és előkészítés – mondta a miniszter, aki szerint a gyorsforgalmi úthálózat mellett a közutak felújítása is felgyorsul 2005-től.
Idén 79 és fél milliárd forintból 38 beruházás folytatódik, illetve kezdődik el köztük az M3-as Polgár és Görbeháza közötti, illetve az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi közötti szakaszán. A Krónika kérdésére Csillag István elmondta, hogy folynak a tárgyalások az M5-ösről a díjfizetés módjáról, ám az országhatárig már vélhetően állami beruházásból épül tovább a Szeged felé tartó autópálya, hogy az AKA Rt.-vel folytatott egyezkedés mibe kerülhet az államnak, arról a miniszter nem kívánt részleteket elárulni.
Évértékelőt tartott Bárándy Péter
Várhatóan két év múlva, 2005 tavaszán vagy nyarán kerülhet a parlament elé az új büntető törvénykönyv javaslata – hangzott el Bárándy Péter igazságyügy-miniszter csütörtöki évértékelőjét idézve az Info Rádióban.
A jogszabály előkészítésén már dolgoznak az Igazságügyi Minisztérium szakemberei – közölte a miniszter. Egyebek közt ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen Bárándy Péter igazságyügy-miniszter a tárca elmúlt évét értékelte, és beszélt az idei tervekről is. Hankó Faragó Miklós, a minisztérium politikai államtitkára a legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy idén az ország európai uniós csatlakozásával összefüggésben minden jogharmonizációs feladatának eleget tegyen a tárca.
Pert nyert az Ezüsthajó Kft.
Pert vesztett az Ezüsthajó Kft.-vel szemben a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter – tudósított az Info Rádió. Tóth András az MSZP parlamenti képviselőjeként tavalyelőtt áprilisban azt állította: két költségvetése van a Bánk Bán című filmnek, melyet az Ezüsthajó Kft. készített a NKÖM megrendelésére. Állította: a nyilvánosságra hozott 766 millió forintos költségvetés mellett létezik egy eltitkolt változat is, amely 610 millió forintos. Tóth András szerint a különbözetet az Ezüsthajó Kft. másra akarta költeni. A cég személyiségi jog megsértése miatt beperelte a poltikust.
Az elsőfokú ítéletet, amely szerint Tóth András állításai megalapozatlanok voltak, és sértették a felperes Ezüsthajó Kft. jó hírnevét, a fővárosi bíróság ma helybenhagyta. A jogerős ítélet szerint Tóth Andrásnak a média több fórumán kell elégtételt adnia.
Németh Zsolt az EU-csatlakozásról
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke tegnap a londoni Magyar Kulturális Központ vendége volt. A politikus a rendezvényen az EU-csatlakozás kapcsán arról beszélt, hogy a közép-európai tagjelölt országok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb a csatlakozás lakossági támogatottsága – adta hírül az InfoRádió. Németh Zsolt a rendezvényen elmondta: a támogatottság annak köszönhető, hogy a baloldal és a jobbközép egyaránt pártolja a belépést.
A politikus tárgyalt a londoni parlament alsóházának külügyi bizottsági elnökével, és a felsőház konzervatív frakciójának vezetőjével is.
Németh Zsolt a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: Nagy-Britannia nem kért logisztikai segítséget vagy áthaladási engedélyt az irak elleni katonai készülődés miatt.
külügyminiszter
Kelet és Nyugat szinte egyszerre Budapesten
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!