A környezetpolitikus elmondta: nem érzi magát pártkomisszárnak, sokkal inkább olyan szakmapolitikusnak, akinek a tapasztalatait jól lehetne hasznosítani az Országgyűlésben.
A kormánybiztosként végzett munkájáról szólva Nemcsók elmondta: legfontosabbnak a Vásárhelyi-terv megvalósítását tartja, annál is inkább, mert ezt az előző kormányzat megfelelő szinten előkészítette, s így csak a finanszírozási forrásokat kell a programhoz hozzárendelni. A gyors megvalósítást látszik alátámasztani, hogy a tervet Kóródi Mária még január folyamán a kormány elé terjeszti, azzal a javaslattal, hogy öt év alatt 97 milliárd forintot fordítsanak az árvízi tározók kialakítására. A terv szerint a Tisza mentén 16-18 olyan tározó épülne, amelyben állandóan van víz, árvíz esetén a többletvíz megfogását, aszály esetén pedig az öntözést szolgálva. E vizeket a Tisza-tó mintájára idegenforgalmi célra is hasznosíthatónak ítéli a kormánybiztos, ami azért lehet szimpatikus az önkormányzatok és helyi vállalkozók számára, mert többletforrásokat juttat az adott térségbe.
A terv idei megvalósításának esélyeiről szólva Nemcsók elmondta: a gátmagasítási program 2003-ban is folytatódik, és kezdetét veszi a tározók kialakításának társadalmi vitája. A kormánybiztos reményei szerint 2004-ben a 97 milliárd forintos megvalósítási, illetve a 10 milliárd forintos kisajátítási költség időarányos része is bekerül majd a költségvetési törvénybe.
Hasonlóan optimistán nyilatkozott Nemcsók a Duna–Tisza-közi Homokhátság, illetve Hajdú-Bihar megye vízpótlásának megoldásáról. Mindkét területen belvízi csatornák kiépítését illetve újra használatba vételét tervezik, megoldva ezzel a többletvíz illetve az öntözés problémáját. A Duna–Tisza-közi programot egyébként már az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is elfogadta, így minden esély megvan arra, hogy az ennek megvalósításához szükséges mintegy nyolcmilliárd forint a 2004-es költségvetésben szerepeljen – mondta Nemcsók János.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat