Szebb a Csenge, mint a Dzsennifer

Négy esztendő alatt több mint nyolcnezer ősi magyar keresztnevet ngyűjtött össze Szegedi Csanád nhúszéves joghallgató. Gyűjteménye Magyar eredetű keresztnevek kincsestára címen nemrég jelent meg.
A miskolci fiatalember szeretetteljes családi közegben nőtt fel. Szülei saját vállalkozásukban dolgoznak. Édesapja fafaragó, bútorkészítő népi iparművész. Ritka keresztnevét születésekor összesen heten viselték az országban.
– Istenhívő református családom hazaszeretetre, a történelem, a hagyományok megismerésére és tiszteletére nevelt. Gyermekkorom rengeteg beszélgetéssel, múltidézéssel telt. Szüleimtől és nagymamáimtól megismertem erdélyi, hétfalusi csángó székely származásunk történetét, a családfát. Erdélyben 12 évesen jártam először, 16 évesen eljutottam a csíksomlyói búcsúba. Érdekelt a magyarok Mekkája, megéreztem, milyen hatalmas ereje van több százezer hívő embernek és a hagyománynak ebben a globalizált világban. Este a szállásunkon, Csíkvacsácsiban egy öreg bácsival elegyedtem szóba, s a nevekre terelődött a beszéd, amelyek már régebben érdekeltek. Mikor az ember fiatal, próbálja az önazonosságát, a helyét, a feladatát megtalálni a világban. Úgy gondoltam, ehhez a keresztnév valamilyen segítséget ad. Bár a saját nevem magyarázatát sokáig kerestem, s ezt akkor Márton bácsi sem tudta, de elkezdett sorolni sosem hallott neveket: Csekő, Hanzár, Izár, Oktár. Beírtam a mindenes füzetembe, és kerestem az alkalmat másokkal is hasonló beszélgetésre. Így kezdődött az immár négy esztendeje tartó gyűjtőmunkám. Ha megtudtam a névnap idejét és a jelentését, azt is följegyeztem. A Kárpát-medence szinte minden részéről sikerült gyűjtenem, bár a legtöbb név Székelyföldön, a tömbben élő magyarság közt maradt fenn. A könyvem magában foglalja a jász, a palóc, a matyó, a hun, a székely csángó neveket. Hatszáznak a jelentése, a magyarázata is szerepel. Javasolom gyermeket váró, fiatal házaspároknak, akik nem Szamantára, Lorenzóra, Eszmeraldára kívánják keresztelni kicsinyeiket, ebből válasszanak ősi magyar nevet. A Dzsennifernél szebb és hozzánk illőbb a Csenge.
Csanád saját megfogalmazása szerint a tiszta forráshoz nyúlt vissza, amikor olyan adatközlőkhöz jutott, akik a különös neveket ismerték és használták. A kötetet lapozva számos érdekes vagy furcsa hangzású nevet ízlelgethet az olvasó. Válaszhat a lányának Opálka, Nyestike, Jutalom, Fürge, Jella, Pirinyó nevet, a fia lehet Töttös, Somos, Miusztag, Laderhán, Dizsókus, Csödömér. Megtudható, hogy a Biri varázslót, az Anakó bájost, kedvest, a Torontál kis sólymot, az Ogmánd apafarkast jelent. S aki keres, az talál: a maga nevére is meglelte a magyarázatot.
– Az első szál Csanád vezér, Szent István tanácsadója és hadvezére volt. Egy nyelvésztől tudom, kínaiul azt jelenti: a legfőbb erő birtokosa. Erdélyben azt mondták: határozottan, vidáman, megfontoltan cselekvő embert jelent. Pozitív a kicsengése, megérte keresgetni utána, el is fogadom magamra. A gyűjtés során rájöttem számos összefüggésre. A név mindig jelző is egyben. Hajdan a neveket a táltosok alkották meg nagy odafigyeléssel. Olyan nevet kapott az újszülött, amilyenné a szülők szerették volna, hogy váljon. A férfiaknál a jelentés gyakran a harcos életmódot, a nőknél a család körüli feladatokat tükrözi, de utal tulajdonságokra is, és gyakran önmagyarázó, mondjuk Bátor vagy Cseles. A férfivá avatási szertartáson, 16–20 éves kora között kapott egy beavatási nevet, ez a kereszténység felvétele után egy szent, arkangyal neve lett. Például Géza fia, Kötöny – kun eredetű, jó lovaglót jelent – ha húszévesen gazdag emberré vált, Bojta lett, tehát Kötöny Bojta. A Dózsa ősi magyar keresztnév, a keresztelésnél a második név Szent Györgyöt idézi. Károly Róbert királyunk első neve karvaly jelentésű. A Kun is önálló keresztnév, konokot jelent, Kun László király második nevét Szent Lászlóról kapta. Mindezeket az ismereteket megőrizte az emlékezet, a szájhagyomány, ahogyan a meséket, régi történeteket sok száz vagy több mint ezer éven át, ha írásos emlékek nem is maradtak fenn. Az anyák énekelgettek, meséltek, őrizték a fészek melegét. Most hallottam Nagyváradon, a csángó fesztiválon egy idős embertől: A magyar nyelv addig fog megmaradni, amíg az anyák magyarul énekelnek.
– A Károli Gáspár Református Egyetem joghallgatójaként hogyan tervezi a pályáját, és ebben mekkora szerepet szán néprajzi gyűjtőmunkájának?
– Nem tervezem előre, ahogy majd az élet hozza. A lehetőségek egyrészt szűkülnek, másrészt kinyílnak. A jogi képzés komoly alapműveltséget ad. Nem vagyok asztal mögött ülő ember, nem a nyelvészkedés lesz a hivatásom, de az irányvonalat tudom. Nekem ez az országom, ez a népem, és meg akarom őrizni a jövőnek. Én a keresztnevek gyűjtésével teszem a dolgom, mások a viseletek vagy a népzene megőrzésével. Sok fiatal foglalkozik ilyesmivel, nem mindenki nézi a valóságshow-kat, van igény a táncházra, a hagyományok tovább éltetésére is. Az Európai Unióban is meg kell őriznünk sajátos arculatunkat, ahogy a többi népnek is, hiszen a múltunk és kultúránk a legnagyobb kincsünk. Optimistán látom a jövőt: hiszem, hogy nekünk kedvező csillagállás következik, amit okosan ki kell használnunk, s ennek részese szeretnék lenni.