A közvélemény-kutató cég a felvételt 2002 végén készítette. – Ami a magyarországi kisebbségeink becsült számát illeti, a többségi társadalom – megkérdezett – tagjai sokkal többre saccolták arányukat, viszont sok esetben nem jártak messze a tudomány által is elfogadott becslésektől – közölte a kutatás gyorsjelentését bemutató mai sajtótájékoztatón Törzsök Erika, a közalapítvány kuratóriumának elnöke.
A válaszadók mintegy 600 ezerre taksálták a magyarországi cigányság létszámát, míg másik nyolc, a megkérdezettek által említett nemzetiség jelenlétét a statisztika által mértnél jóval nagyobbra tette.
Míg a Központi Statisztikai Hivatal által mért háromszorosára
becsülték a válaszadók a magyarországi németek létszámát, a
szlovákok esetében 7-szeres, a románoknál, a szlovéneknél 15-, a
görögöknél mintegy 17-, a szerbeknél 25-, a bolgároknál 30-, az
örményeknél pedig 50-szeres volt az eltérés a népszámlálási adatok és a kutatók által megkérdezettek becslései között.
Az 1200 megkérdezett 93 százaléka vallotta magát magyarnak, 5,1
százalék cigánynak, míg a többi népcsoporthoz tartozók egy
százaléknál kevesebben voltak.
A 60 év alatti budapesti megkérdezettek, valamint az összes többi középkorú kérdezett az átlag fölötti becslést adott, míg a fiatal falusiak, illetve az idős falusi és városi kérdezettek alacsonyabb számot említettek. A településnagyság szerint eltérés legmarkánsabban a zsidó népesség vélt lélekszámának megoszlásában mutatkozik: a fővárosi fiatalok 550 ezres átlagos becslésével szemben a 30 év alatti falusiak csak 100 ezer főt említettek.
A megkérdezettek 89 százaléka tudott arról, hogy Magyarországon kisebbségi önkormányzatok működnek. Ami ezen testületek hasznosságát illeti, a lakosság ebben a kérdésben két részre oszlik: az egyik vélemény szerint nincs szükség kisebbségi önkormányzatokra, mert azok magukban legitimálják az elkülönülést, míg a másik nézet szerint ez a fajta önkormányzatiság a politikai szocializáció megfelelő útja. A válaszadók 88 százaléka vélte úgy, hogy a jogvédelem a kisebbségi önkormányzatok legfőbb feladata, miközben nem volt mérhető a kisebbségi törvény által deklarált cél, az identitás megőrzésének említése.
- A lakosság álláspontja azt tükrözi vissza, amit a politika az elmúlt években belesulykolt – fogalmazott Törzsök Erika. Mint mondta: az elmúlt kilenc év alatt hazai nemzetiségeink önálló intézményrendszer hiányában érdekeiket nem tudták érvényesíteni, ami több alakalommal is konfliktushoz vezetett a kisebbségi a többségi társadalom tagjai között. A sajtótájékoztatón jelen lévő Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman kijelentette, hogy „alapvető, eredendő hazugság” a – szerinte már eleve
etnicizált – nemzetállam etnikai semlegességének hirdetése.
Hozzátette: az Országgyűlési Biztosok Hivatala tavaly két megyében – Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Beregben – végzett vizsgálatot, a kisebbségi jogok érvényesüléséről. Kiderült: a nemzetiségi vezetők nem kérdőjelezik meg a kisebbségi önkormányzatok rendszerének szükségességét, sőt annak továbbfejlesztését tartják kívánatosnak.
origo.hu
„Hasznos h*lyék” lettek Magyar Péterék?
