Mai névnapok:
Keld, Kelemen, Klemencia, Kristóf, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Sudárka, Zakária, Zakáriás.
A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe: 1848.március15.
A modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1990-től hivatalos nemzeti ünnep és ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
A MAGYAR SAJTÓ NAPJA: 03.15.
A Magyar Sajtó Napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én annak
emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
1848-AS FORRADALOM – MÁRCIUS 15.: 1848.03.15., Pest
Pesten győzött a polgári forradalom. A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és az Irinyi József által megfogalmazott, a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen volt. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette, hogy Kossuth Lajos 1848. március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását.
MAGYARORSZÁG – GYÓGYSZERKÖNYV: 1872.03.15.
Ezen a napon lépett életbe az első magyar gyógyszerkönyv.
NEMZETI SPORT: 1903.03.15.
Első alkalommal jelent meg a Nemzeti Sport, amelyet 1923. május 7-től adnak ki napilapként. Az újságot, amely 1944 végén megszűnt, 1945. április 24-én Népsportra keresztelték. Az ideológusok arra is ügyeltek, hogy a névcsere és a tartalom egybefonódjon: így az úrinak bélyegzett sportágak háttérbe szorultak. 1990. március 1-től a lap neve Nemzeti (nép)Sport (az év augusztusától újra Nemzeti Sport), és 1990. június 5-től már az addigi szünnapon, kedden is, tehát minden nap megjelenik.
OROSZORSZÁG: 1917.03.15.
Lemondott II. Miklós cár, és Lvov herceg vezetésével megalakult
Oroszország első ideiglenes polgári kormánya.
MAGYARORSZÁG – RÁDIÓ: 1924.03.15.
Ezen a napon hangzott el az első magyar kísérleti rádióműsor.
A MÁRCIUSI FRONT MEGALAKULÁSA: 1937.03.15.
1937. március 15-én hozta nyilvánosságra programját a népi írók és a haladó szellemű egyetemi ifjúság antifasiszta, demokratikus
tömörülése, a Márciusi Front. A mozgalom programja követelte az
ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kataszteri holdon
felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának
megszüntetését, s harcot hirdetett a német fasizmus ellen.
MAGYARORSZÁG – BÉCSI DÖNTÉS: 1939.03.15.
Kárpát-Ukrajnát (az 1938. november 2-i ún. első bécsi döntés
értelmében) Magyarországhoz csatolták, s közös magyar-lengyel határ jött létre.
CSEHSZLOVÁKIA MEGSZÁLLÁSA: 1939.03.15.
A német fasiszta csapatok megszállták Prágát és elfoglalták
Csehszlovákiát. Ezzel két részre szakadt ország. A németek
megszállta cseh-morva országrészből Cseh Protektorátus lett.
Szlovákia Tiso bábkormányával önálló állami státuszt kapott.
MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKBIZOTTSÁG: 1942.03.15.
A Magyar Történelmi Emlékbizottság első akciójaként 1942. március 15-én nagyszabású antifasiszta tüntetést szerveztek a Petőfi szobornál. A téren több ezres tömeg tiltakozott a háború ellen, s éltette a független, szabad, demokratikus Magyarországot.
MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT: 1949.03.15.
Megtartották a Magyar Függetlenségi Népfront I. (alakuló) országos kongresszusát. (A Népfront február 1-jén alakult meg, és gyakorlatilag kommunista vezetés alá vetette az akkor márvegetáló polgári és paraszt pártokat.)
JUGOSZLÁVIA – MAGYAR KÉPES ÚJSÁG: 1952.03.15.
E napon jelent meg Eszéken a Horvátországi Magyarok Szövetségének kiadásában a Magyar Képes Újság. Napjainkban 4500 példányban, elsősorban a Szlavónia-Baranya térségben élő magyarság számára készül.
SZABAD MAGYARORSZÁG: 1957.03.15.
Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc eltiprása után kivándorolt magyar emigránsok 1957. március 15-én, Párizs-New York kettős székhellyel létrehozták a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét.
ÉLET ÉS IRODALOM: 1957.03.15.
Megjelent a Bölöni György által szerkesztett irodalmi és politikai
hetilap.
MAGYARORSZÁG – TÜNTETÉS: 1988.03.15.
Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogok érvényesülésért. (1956 óta ez volt a legnagyobb – nem a hatalom által szervezett – demonstráció.) A rendőrség nyolc ellenzéki politikust vett rövid időre őrizetbe.
EGYIPTOM – IZRAEL: 1989.03.15.
Az Egyiptom és Izrael között hosszas vita tárgyát képező
Taba-földsávot hivatalosan is újra Egyiptomhoz csatolták. Ezzel tíz
évvel a Camp David-i békeszerződés aláírása után a teljes
Sínai-félsziget visszakerült Egyiptom fennhatósága alá.
MAGYARORSZÁG – EGYESÜLT ÁLLAMOK: 1990.03.15., Washington
A Capitolium, az amerikai törvényhozás csarnokában leleplezték Kossuth Lajos mellszobrát, Kur Csaba amerikai magyar szobrászművész alkotását.
AFRIKA – ENSZ: 1996.03.15.
Az ENSZ addig példa nélkül álló, 25 milliárd dollárt megmozgató
tervet jelentett be a legelesettebb kontinens, Afrika támogatására.
A „Különleges Afrika-kezdeményezés” nevet viselő, tíz évre szóló
projekt fő célja az oktatás és az egészségügy fejlesztése.
BOSZNIA: 1997.03.15.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje ratifikálta a Jugoszláviával február 28-án kötött, „különleges kapcsolatokat” létrehozó egyezményt.
MAGYARORSZÁG: 2002.03.15., Budapest
A nemzeti ünnepen felavatták Budapesten az új Nemzeti Színházat. A megnyitó beszédet Mádl Ferenc köztársasági elnök és Törőcsik Mari színésznő, a Nemzet Színésze mondta. A díszelőadáson Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatták be Szikora János rendezésében.
Március 15-én született:
JACKSON, Andrew: 1767.03.15., Waxhaw (South Carolina)
MEGHALT : 1845.06.08., Nashville (Tennessee)
Politikus, az Egyesült Államok 7. elnöke.
HEYSE, Paul Johann
SZÜLETETT: 1830.03.15., Berlin
MEGHALT: 1914.04.02., München
Nobel-díjas német író, költő és műfordító. A német írók közül
elsőként kapta meg 1910-ben a Nobel-díjat.
FEJÉRVÁRY GÉZA, báró
SZÜLETETT : 1833.03.15., Josephstadt (Csehország)
MEGHALT: 1914.04.25., Bécs
Politikus, miniszterelnök. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1865-ben őrnaggyá léptették elő, és Ferenc József szárnysegédje lett. 1868-ban alezredes volt a közös hadseregben, majd átment a honvédség kötelékébe. Előbb honvédelmi államtitkár, később miniszter lett, utána a királyi testőrség parancsnoka volt. A király 1905 júniusában rábízta a kormány irányítását.
FEJÉRVÁRY GÉZA: Miniszterelnöksége idején Tisza
útmutatásait követve, a korona és az új parlamenti többség közötti ellentétek feloldására törekedett, közvetítő szerepet vállalt. A várt siker azonban elmaradt, ezért 1905 szeptemberében lemondott. A király azonban október 16-án másodszor is őt bízta meg a kormányalakítással. Fejérváry báró ún. „darabont kormánya” kategorikusan elvetette a koalíciónak a vámszövetség felmondására irányuló programját, s a parlamenti váltógazdálkodás helyett, saját párt megalakításával, a választójog kiszélesítésével, személyi hatalmának megerősítésével kísérletezett. A kormány és a koalíció „harca” végül is az utóbbi programjának feladásával végződött, létrejött a megegyezés, és 1906 áprilisában Fejérváry és kormánya lemondott.
BEHRING, Emil Adolf
SZÜLETETT: 1854.03.15., Hansdorf
MEGHALT: 1917.03.31., Marburg
Nobel-díjas német bakteriológus és szerológus. A diftéria és a tetanusz elleni oltáshoz használt szérum felfedezéséért ő kapta az első orvosi Nobel-díjat.
BRÓDY SÁNDOR
SZÜLETETT: 1863.03.15., Eger
MEGHALT: 1924.08.12., Budapest
Író, drámaíró, publicista. Több lap és folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője, a századforduló jelentős polgári írója volt. Szókimondó bátorsága és újszerű modern prózai stílusa révén az új magyar irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartották. Művészetében tulajdonképpen a naturalizmust és a romantikát kívánta egybeötvözni. Drámáiban feltárta a nincstelenséget és a nyomort, leleplezte a falu hatalmasainak hazug életét, valamint a fiatal értelmiség nyomorát és kiszolgáltatottságát. Így a magyar irodalomban korábban nem ábrázolt szociális konfliktusokat, a polgári életforma bírálatát fogalmazta meg. Írásaiban újszerűnek számított a nagyvárosi téma. Ismert színműveiben a prózájából ismert társadalmi konfliktusokat élezte ki (A dada, A tanítónő, A medikus). Számos novellája a magyar próza klasszikus alkotásainak része, valójában e műfajban alkotta a legkiemelkedőbbet. Utolsó alkotása, a Rembrandtról szóló filozofikus novellaciklusa remekmű lett.
WODETZKY JÓZSEF
SZÜLETETT: 1872.03.15., Versec
MEGHALT : 1956.03.21., Budapest
Csillagász, egyetemi tanár. A debreceni, majd a budapesti egyetem fizika, illetve csillagászati tanára volt. Kutatásainak fő területe az elméleti csillagászat volt. A csillagászatot népszerűsítő Stella egyesület egyik alapítója, az azonos nevű folyóirat és almanach szerkesztője volt. Ő kezdeményezte, majd hozta létre a debreceni egyetemi csillagvizsgálót.
EGRY JÓZSEF
SZÜLETETT : 1883.03.15., Újlak
MEGHALT : 1951.06.19., Badacsonytomaj
Kossuth-díjas festő és grafikus, „a Balaton festője”. 1906-1908 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta. 1918-tól rövid megszakításokkal a Balatonnál élt, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajban, és számtalan aspektusban és napszakban festette meg a Balatont (Felkelő nap 1919, Vihar a Balatonon 1921). Művészetének fő problémája volt az ember és a természet örök viszonya, együvé tartozása. Az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is festett (Keresztelő Szent János, Szent Kristóf). A modern magyar festészet egyik legeredetibb hangvételű, drámai erejű képviselője volt. Művészetére jellemző az impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszionizmus drámája. Munkáiban együtt élt a grafikus és a
festői elem. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. Emlékmúzeumát egykori műtermének helyén, a Badacsonyban 1973-ban nyitották meg. Fő művei itt, valamint a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.
KOMJÁDI BÉLA
SZÜLETETT: 1892.03.15., Budapest
MEGHALT: 1933.03.05., Budapest
Sportújságíró, a magyar vízilabdasport fellendítője. A Magyar Úszó Szövetség vízilabda-kapitánya, majd haláláig ügyvezető alelnöke volt. Vezetésével vízilabdacsapatunk 1932-ben olimpiai bajnokságot, majd háromszor Európa-bajnokságot nyert.
ABA NOVÁK VILMOS
SZÜLETET : 1894.03.15., Budapest
MEGHALT : 1941.09.29., Budapest
Festő és grafikus. A modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti egyénisége volt.
VARSÁNYI PÁL
SZÜLETETT: 1902.03.15., Budapest
MEGHALT: 1990.10.20., Budapest
Grafikus. Főleg fa- és linómetszéssel foglalkozott, érvényesítve a
fekete és fehér kontrasztjában rejlő erős hatást.
DOMJÁN JÓZSEF
SZÜLETETT: 1907.03.15., Budapest
MEGHALT: 1992.11. vége., New York állam
Festő és grafikus. Neve színes fametszetei révén vált ismertté.
RASZPUTYIN, Valentyin Grigorjevics
SZÜLETET: 1927.03.15., Uszty Uda (irkutszki terület)
Orosz író, elbeszélő. Írásművészetének jellemző vonása: végsőkig
feszült, elhatározásra kényszerítő helyzetekben tárja fel hőseinek
eltérő reakcióit. Legjelentősebb műve a publicisztikáiból
összeállított Szibéria, Szibéria című kötet.
SZÉNÁSI IMRE
SZÜLETETT: 1932.03.15., Budapest
MEGHALT: 1994.08.20., Budapest
Sportoló, hosszútávúszó. Sportpályafutásának 40 éve alatt összesen hat világcsúcsot állított fel. Eredményeit gyermekkori paralízise miatt lábtempó nélkül érte el.
Március 15-én halt meg:
CAESAR, Julius
MEGHALT: 44.03.15. Kr.e., Róma
SZÜLETETT: 100.07.13. Kr.e., Róma
Római politikus, hadvezér. Az ókori történelem egyik legnagyobb
politikusa és hadvezére, a római birodalom diktátora, a római
monarchia előkészítője, kiváló történetíró.
ROSA, Salvator
MEGHALT: 1673.03.15., Róma
SZÜLETETT : 1605.06.20., Aranella
Olasz festő, rézkarcoló, zeneszerző, korának egyik legjobb olasz tájképfestője. Nápolyban, Rómában és Firenzében élt, az utóbbi helyen otthona a művészeti és irodalmi élet központja volt. Festett nagyalakos, antik témájú képeket, táj- és csataképeket, monumentális kompozíciókat, sőt oltárképeket is. Tájképeit gyakran allegorikus és történeti alakokkal népesítette be, kedvelte a romantikus motívumokat. Hatására jellemző, hogy számos utánzója akadt. Mintegy 100 rézkarca is fennmaradt. Színészként és költőként is fellépett.
CHERUBINI, Maria Luigi
MEGHALT : 1842.03.15., Párizs
SZÜLETETT : 1760.09.14., Firenze
Olasz származású francia zeneszerző. A XVIII. század végi francia polgári forradalom korszakának egyik legjelentősebb operaszerzője. Erősen dramatikus beállítottságú operái közül több, különösen a Vízhordó című, a zsarnokság elleni harc eszméit tükrözte; eleinte csak egyházi zenét írt, később kamarazenét is komponált. 1822-ben a párizsi Conservatoire igazgatója lett.
SYLVESTER, James Joseph
MEGHALT : 1897.03.15., London
SZÜLETETT : 1814.09.03., London
Angol matematikus. Ő volt a geometria egy fejezetének, az integrál-geometriának a megalapozója.
BUHARIN, Nyikolaj Ivanovics
MEGHALT: 1938.03.15., Moszkva
SZÜLETETT : 1888.10.09., Moszkva
Szovjet-orosz forradalmár, szociáldemokrata, majd kommunista politikus. Részt vett a szociáldemokrata mozgalomban, s emiatt összetűzésbe került a cári hatalommal, emigrálnia kellett. 1917-ben tért haza, s az októberi forradalomban a fegyveres felkelés egyik vezetője lett. 1926-29 között ő volt a Komintern VB elnöke, a nemzetközi kommunista mozgalom egyik vezető ideológusa. 1933-37 között az Izvesztyija főszerkesztője volt. 1938-ban koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték; 1988-ban rehabilitálták.
SÁNDOR MÓRIC
MEGHALT : 1952.03.15., Budapest
SZÜLETETT: 1885.01.10., Felsőalap
Építész. Magyarországon egyik úttörője volt a puritán, dekorációmentes építkezésnek.
ONASSZISZ, Arisztotélisz
MEGHALT : 1975.03.15., Párizs
SZÜLETETT: 1906.01.15., Szmirna (Izmir)Görög hajótulajdonos, milliárdos.
CLAIR, René
MEGHALT : 1981.03.15.,Párizs
SZÜLETETT: 1898.11.11.,Párizs
Francia filmrendező. Népszerű művei a Florentin kalap, a Boszorkányt vettem feleségül, Az ördög szépsége, Az éjszaka szépei, A nagy hadgyakorlat és a Finom kis háború.
VASARELY, Victor / VÁSÁRHELYI GYŐZŐ
MEGHALT : 1997.03.15., Párizs
SZÜLETETT: 1908.04.09., Pécs (1906. ?)
Magyar származású francia festő, az op art irányzat nagyhatású képviselője.
LATABÁR KÁLMÁN
MEGHALT : 2000.03.15., Budapest
SZÜLETET : 1938.12.07., Budapest
Jászai Mari-díjas színész.
OBERSOVSZKY GYULA
MEGHALT: 2001.03.15., Budapest
SZÜLETETT : 1927.01.01., Pécs
Író, Táncsics Mihály-díjas és Aranytollas újságíró.
Sziget fesztivál
A Sziget Fesztivált nem érdekli, hogy ki a hamászos
