Antiszemitizmus igen, őshonos kisebbségek nem: botrányos kezdeményezéseket támogat Brüsszel

Három témában tartott sajtótájékoztatót a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). Mint kiderült, megreformálnák az európai polgári kezdeményezés intézményét. De beszámoltak az országjárásuk eddigi eredményeiről, valamint arról is, hogy alaptalan a külföldi multicégek riogatása a különadók ellen.

Kocsis Máté szerint Magyar Péter mindent megszavazott, ami Ursula von der Leyennek fontos volt Fotó: AFP

A CÖF–CÖKA online kampányt indít az Európai Unióban jelenleg egyetlen közvetlen demokratikus eszköz, az európai polgári kezdeményezés megreformálására – tudatta ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet szóvivője sajtótájékoztatóján. Mint jelezte, áttekintették az elmúlt bő egy évtized statisztikáit, amiből kiderült, hogy az Európai Bizottság az összes kezdeményezés mindössze tíz százalékát fogadta be. Példaként említette az őshonos kisebbségek jogaiért küzdő Minority Safepack kezdeményezést, aminek a kálváriája mutatja meg igazán, hogy a bizottság számára nem fontos témákat milyen elfogadhatatlan módon söprik félre.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Aggályos kezdeményezéseknek adott zöld jelzést az Európai Bizottság

Ifj. Lomnici ismertetett három olyan kezdeményezést, amit a közelmúltban befogadott az Európai Bizottság, ám azokat a CÖF–CÖKA kifogásolja. Az első az abortusz megkönnyítéséért indított polgári kezdeményezés, amely a szervezet álláspontja szerint nemcsak embertelen és keresztényellenes, hanem a tagállami jogalkotással is szembemegy. Ugyanis célja egy föderális, könnyített abortuszhoz való hozzáférésről szóló szabályozás.

Egy másik kezdeményezés arról szól, hogy állítsák le Oroszország háborújának a finanszírozását. Ennek kapcsán a szóvivő elmondta, hogy az előző évben nyolcszáz európai uniós cég volt jelen az orosz piacon. Ezek összesen több mint 120 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítottak le.

Mennyire vehető komolyan egy olyan polgári kezdeményezés, amelyet a bizottság büszkén befogad, miközben hallgatólagosan támogatja azokat, akik titokban kereskednek Oroszországgal?

– tette fel a kérdést ifj. Lomnici. Megjegyezte, hogy eközben elnyomják azokat a kormányzatokat, amelyek felvállalják azt, hogy olcsó energiát kívánnak vásárolni az oroszoktól.

Majd bemutatta a Szabadítsuk fel Palesztinát elnevezésű kezdeményezést, ami véleménye szerint az EU antiszemita külpolitikáját tükröző polgári kezdeményezés. Szégyenteljesnek és kirekesztőnek nevezte, hogy a bizottság ezt befogadta.

Izrael népe és minden normális, józanul gondolkodó európai számára is sértő egy ilyen kezdeményezés befogadása

– tette hozzá.

Sikeres a CÖF országjárása

Heizler Norbert, a CÖF–CÖKA operatív igazgatója a sajtótájékoztatón beszámolt a szervezet Folyami Polgárnaszád elnevezésű országjárásának az eredményeiről. Mint mondta, több mint húsz helyszínen voltak jelen és több ezer emberrel sikerült találkozniuk. Fontos, hogy az emberek igényeit, bajait, javaslatait, ötleteit meghallgassák és összegyűjtsék, ami a döntéshozatalt is nagyban elősegíti.

Majd tudatta, hogy februárban a határon túl folytatódik az országjárás, aminek az első állomásaként a múlt héten Szatmárnémetiben vettek részt.

Nagyon fontos, hogy találkozzunk a határon túli magyarokkal, hiszen a nemzetet nem tudja kettévágni a határ

– tette hozzá.

Az operatív igazagtó a Demokratikus Koalíció elnökének, Dobrev Klárának a kezdeményezésére is reagált, miszerint elvennék a határon túli magyarok szavazati jogát.

Gyalázatos, hogy több mint száz évvel a trianoni békediktátum után van olyan párt, amelyik ki akar rekeszteni magyar embereket a nemzetből. Igenis ugyanolyan magyar állampolgár az is, aki a határon túl lakik, mint aki itt, a mai Magyarország területén, hiszen egy nemzet, egy a haza

– húzta alá.

A multik eltöröltetnék az árrésstopot

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón reagált arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok érdekképviselete közölte, hogy amennyiben az őket sújtó különadó nem szűnik meg, akkor megfontolják, hogy befejezik Magyarországon az értékesítést. 

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben az élelmiszerüzletek forgalmi volumene 3,2 százalékkal nőtt. Azonban míg a hazai boltok az árbevételük 11,2 százalékát, addig a külföldi multiláncok csak 7,2 százalékot fordítják bérekre. 

Bubenkó Csaba tudatta, hogy a KSH és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025-ben az élelmiszerpiac 2,2 százalékkal bővült. Tehát az árrésszabályozás kedvezően hatott a forgalmi volumenre, nélküle nem nőtt volna ilyen mértékben a fogyasztás. 

A szabályozás révén a pénza  családok zsebében maradt, amit éppen a multiláncoknál költöttek el nagyobb arányban, ám a kereskedők most az áremelés szándéka miatt akarják eltöröltetni az árrésstopot

– tette hozzá.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)