Antiszemitizmus igen, őshonos kisebbségek nem: botrányos kezdeményezéseket támogat Brüsszel

Három témában tartott sajtótájékoztatót a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). Mint kiderült, megreformálnák az európai polgári kezdeményezés intézményét. De beszámoltak az országjárásuk eddigi eredményeiről, valamint arról is, hogy alaptalan a külföldi multicégek riogatása a különadók ellen.

2026. 02. 10. 12:10
Amikor Magyarországot fenyegetik, Brüsszel nem reagál Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sikeres a CÖF országjárása

Heizler Norbert, a CÖF–CÖKA operatív igazgatója a sajtótájékoztatón beszámolt a szervezet Folyami Polgárnaszád elnevezésű országjárásának az eredményeiről. Mint mondta, több mint húsz helyszínen voltak jelen és több ezer emberrel sikerült találkozniuk. Fontos, hogy az emberek igényeit, bajait, javaslatait, ötleteit meghallgassák és összegyűjtsék, ami a döntéshozatalt is nagyban elősegíti.

Majd tudatta, hogy februárban a határon túl folytatódik az országjárás, aminek az első állomásaként a múlt héten Szatmárnémetiben vettek részt.

Nagyon fontos, hogy találkozzunk a határon túli magyarokkal, hiszen a nemzetet nem tudja kettévágni a határ

– tette hozzá.

Az operatív igazagtó a Demokratikus Koalíció elnökének, Dobrev Klárának a kezdeményezésére is reagált, miszerint elvennék a határon túli magyarok szavazati jogát.

Gyalázatos, hogy több mint száz évvel a trianoni békediktátum után van olyan párt, amelyik ki akar rekeszteni magyar embereket a nemzetből. Igenis ugyanolyan magyar állampolgár az is, aki a határon túl lakik, mint aki itt, a mai Magyarország területén, hiszen egy nemzet, egy a haza

– húzta alá.

 

A multik eltöröltetnék az árrésstopot

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón reagált arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok érdekképviselete közölte, hogy amennyiben az őket sújtó különadó nem szűnik meg, akkor megfontolják, hogy befejezik Magyarországon az értékesítést. 

A szakszervezeti vezető megjegyezte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben az élelmiszerüzletek forgalmi volumene 3,2 százalékkal nőtt. Azonban míg a hazai boltok az árbevételük 11,2 százalékát, addig a külföldi multiláncok csak 7,2 százalékot fordítják bérekre. 

Bubenkó Csaba tudatta, hogy a KSH és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025-ben az élelmiszerpiac 2,2 százalékkal bővült. Tehát az árrésszabályozás kedvezően hatott a forgalmi volumenre, nélküle nem nőtt volna ilyen mértékben a fogyasztás. 

A szabályozás révén a pénza  családok zsebében maradt, amit éppen a multiláncoknál költöttek el nagyobb arányban, ám a kereskedők most az áremelés szándéka miatt akarják eltöröltetni az árrésstopot

– tette hozzá.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.