Jean-Pierre Raffarin óvta a washingtoni kormányt, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül, csak az erőre támaszkodva indítson háborút a nemzetközi terrorizmus veszélyétől terhes jelenlegi időszakban. Hangsúlyozta, hogy most különösen nagy éberségre van szükség, ügyelni kell arra, hogy az erő alkalmazása a jogszerűség keretei között érvényesüljön, máskülönben beláthatatlan következményeket vonhat maga után.
A miniszterelnök elismeréssel méltatta Jacques Chirac köztársasági elnök etikai és morális alapon álló háborúellenes fellépését. Kijelentette, hogy Franciaország és az elnök álláspontjában a világszervezetben testet öltő nemzetközi jogrend tisztelete nyer kifejezést. Sajnálatosnak mondta, hogy még mindig lehet háborút üzenni az ENSZ hozzájárulása nélkül.
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök a nemzetközi jog szempontjából megalapozatlannak nevezte az Irak ellen meghirdetett háborút, amely megbénítással fenyegeti az ENSZ-et és annak Biztonsági Tanácsát.
Verhofstadt csalódását fejezte ki Anglia és az Egyesült Államok döntése miatt, mert szerinte volt mód békés eszközökkel is Irak leszerelésére, a Spanyolországgal együtt tartott azori csúcstalálkozójukat pedig fájdalmas eseménynek nevezte. A belga kormányfő azt reméli, hogy a háború rövid lefolyású lesz, és ha Belgium nem is vesz részt benne és nem is helyesli, az utána szükséges humanitárius segítségnyújtásból kiveszi a részét.
Verhofstadt azt a következtetést vonta le a fejleményekből, hogy a NATO-ban létre kell hozni a szövetség európai pillérét, s ezzel kiegyensúlyozottabbá tenni ott az erőviszonyokat, sőt új lendületet adni a szövetségnek.
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
