Egy mosolygós arcú harmincéves fiatalember, akit talán csak bajusza tesz férfiassá, igyekezett a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilapnak elmagyarázni, milyen motivációkkal rendelkeznek azok a palesztinok, akik Szaddám Huszein iraki elnököt egyöntetű támogatásukról biztosították demonstrációik idején. Az interjút Martin Vanìk a Hospodárske noviny szerkesztője készítette Ammanban.
– A legjelentősebb és legviharosabb demonstrációk éppen a fő imák elhangzása után, éppen itt következnek be. A radikalizmus fő elterjesztői tehát az imámok, és elsősorban Ön?
– Prédikációmban muszáj az iszlám világot érintő aktuális dolgokról is beszélnem, és ebben a pillanatban a legfontosabb dolgok Irakban történnek. Irakról beszélek tehát. Ugyanis nekem nem az az érdekem, hogy az emberek kimenjenek az utcára. Azonban ezek az emberek már nagyon megbánott lelkülettel érkeznek imám meghallgatására. A televízióban sebesült vagy halott iraki gyermekeket látnak, és ezen a képsorok borzalmai igen mélyen megérintik őket.
– Nem lenne jobb tehát lelkiállapotukat a prédikációk során megnyugtatni, lecsillapítani?
– Léteznek olyan helyszetek, amikor igenis fel kell emelnünk a szavunkat. A palesztinoknak nagyon nehéz életük van. Legrosszabb és legnehezebb sorsuk azonban mégis azoknak az embereknek adatott, akik az Izrael állam által megszállt területeken élnek. De még itt Jordániában semm könnyű az élet, ugyanis az embereknek nem lehet egyszerűen megfelelő munkát találni.
– Ön tehát az iraki és a palesztin nép szoros kapcsolatáról beszél, hogy tekint azonban Ön Szaddám Husszeinre? Nyugaton ezt az embert közönséges diktátornak tartják, aki több százezer embert küldött a másvilágra, főleg muszlimokat.
– Az arab vezetők sokat beszélnek a demokráciáról, de a valóságban saját népükkel szemben nagyon rosszul viselkednek. Azok, akik Szaddámot diktátornak nevezik még soha nem jártak Irakban. Mi, palesztinok azonban beszélünk az irakiakkal, gyakran érintkezünk mindennapi életünk folyamán egymással és sokkal jobban ismerjük problémáikat, mint a Nyugat. Éppen ezért mondom: az irakiaknak nincs szükségük az Egyesült Államokra vagy más nyugati országra, hogy Szaddám Huszeint megdöntsék. Ha az irakiak nem akarják többé Huszeint a hatalomba látni, majd ők maguk egyedül megdöntik hatalmát.
– Tehát a palesztinok támogatása nem csak az iraki népet, hanem magára Szaddám Huszeinre is kiterjed?
– Minden muszlim számára világos, hogy Amerika tulajdonképpen nem azért jött Irakba, hogy megdöntse Szaddám Huszein hatalmát, hanem, hogy megszerezze az iraki kőolajat. Ez ellen minden muszlimnak kötelssége felkelni. Az amerikaiak, az amerikai támogatással rendelkező Izrael segítségével, a palesztin népet és az összes muszlimot likvidálni akarja. Őket kell diktátornak nevezni, nem Szaddám Huszeint, aki a palesztin nép támogatásával rendelkezik.
– A palesztinok ellenállása az egész nyugati világ ellen vagy csak az Egyesült Államok ellen irányul?
– Nem érzünk az európaiaik ellen ellenségességet. A bennünket érintő problémákat az amerikaiak és a nagyhatalmak csinálják, amelyek az arab világ megsemmisítésére törekednek.
– Ön szerint létezik valamilyen módszer, amely alapján az Egyesült Államok és a muszlim világ közötti elmérgesült viszonyt jobbá lehetne tenni? Az Egyesült Államokban a második legnagyobb közösség a muszlim.
– Az USA muszlim közössége nem olyan nagy, hogy befolyással tudna lenni annak politikájára. Csak remélni tudjuk, hogy az amerikai muszlimok egyre többen lesznek, és ezzel az ország egy befolyásos csoportjává válnak. Ha minket Amerika törvényekkel akar igazgatni, azzal nekünk semmilyen problémánk nem lenne. Most azonban az ENSZ, az egész világ, és minden létező törvény ellenére lépnek fel ellenünk.
– Jeles muszlim vallási vezetők már felhívást intéztek a világ muszlimjaihoz, hogy a szent háború, a dzsihád keretében lépjenek fel az USA és szövetségesei ellen. Elérkezett tehát a dzsihád ideje?
– Remélem, hogy elérkezett. Némely arab vezető ugyanis saját népe ellenében cselekszik, és segítséget nyújtanak Amerikának.
– Nem fél, hogy a dzsihád meghirdetése sokkal nagyobb katasztrófához is vezethet – háborúhoz az Egyesült Államok, és talán a Nyugat, illetve az egész arab világ között?
– Amerika azt állítja, hogy nem támad civil célpontokat, nos a végeredményt mindenki láthatja a televízióban. Szent könyvünk a Korán megtiltja, hogy háborúban civileket öljünk meg, és mi, mint jó muszlimok ezt be is fogjuk tartani. A Korán a jóra és nem a rosszra való törekvést mutatja meg. A dzsihád fel tudja azokat az embereket szabadítani, akiket kormányuk nem hallgat meg.
– Ön szerint hogyan kellene a dzsihádnak végződni?
– A dzsihádnak egyesítenie kellene az arabokat egy vezér irányításával. Ebben az esetben egységesen tudnánk fellépni Amerika politikája ellen. Az egész világnak szüksége van az arabokra. Ha komolyabb problémát akarnánk okozni Európának, vagy Amerikának elég lenne a kőolaj-szállítást felfüggeszteni. Ha ezt most megtennénk, Amerika képtelen lenne háborút viselni az arabok és Irak ellen.
– Az arabok bizonyos támogatását elnyerheti-e az a Bush-féle törekvés, miszerint esély látszik egy önálló palesztin állam létrehozására?
– Ennek megalakulása most egyáltalán nem lehetséges. A palesztinok nem fogadhatják el az amerikai terveket, amely értelmében földünkből néhány százalékhoz hozzájuthatnánk. Egész Palesztina hozzánk tartozik, ez a mi hazánk. A zsidók a múlt században jöttek ide a világ minden pontjáról. Az arabok vendégszerető emberek, de a zsidók nem szívesen látott vendégeink. Oda kell visszatérniük, ahonann jöttek.
(forrás: hospodarskenoviny.sk)
A közösségi (Dzsamaa) imák
A közösségi imákat Imám vezeti több imádkozó részvételével. Az Imám kiválasztott személy vallásossága, tudása és tisztessége révén.
Az Imám maga a közösség előtt áll, míg az imádkozók mögötte állnak egyenes sorokban, mindannyian arccal a Qibla felé. A közösség akár két emberből is állhat: az Imám és az imádkozó már közösséget alkot.
