Meglepetést okozott az olimpiai tanulmány

A kormány felmentette tisztségéből a martinsalakos házak ügyével foglalkozó kormánybiztost, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett – hangzott el a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A kabinet tagjai ma a 2012-es olimpia megvalósíthatósíthatósági tanulmányát elemezték.

A kabinet mai ülésén a kormánytagok a kilenc év múlva rendezendő olimpia megvalósíthatósági tanulmányáról tárgyaltak. Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette: a kockázati tényezők rendkívül nagyok. – Meglepetést okozott, hogy Budapesten jelenleg egyetlen egy sportlétesítmény sem alkalmas olimpiai verseny megtartására – mondta a miniszter, utalva a tanulmányra: eszerint ugyanis egy olimpiai stadion, négy labdarúgó-pálya, 11 fedett csarnok és 16 egyéb kiegészítő aréna építésére, vagy korszerűsítésére volna szükség. Jánosi közölte: az előző kormány úgy kötött szerződést a Budapest Sportaréna üzemeltetőjével, hogy egy titkos záradék alapján 2013. január elsejéig nem épülhet Budapesten hétezer főnél több néző befogadására alkalmas stadion. – Ez alól kivételt jelenthet egy esetleges olimpia-rendezés, de a megállapodás értelmében csak az ötkarikás játékok céljait szolgálhatnák a létesítmények, így hosszú éveken át üresen állnának – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ez egy rendkívül pazarló beruházás volna. – Vagy nem tudta a jobb kéz, hogy mit csinál a bal, vagy kizárólag pártpolitikai kampánycélokat szolgált az olimpiai eszme – vélekedett, hozzátéve: joggal vetődik fel a kérdés, vajon tudott-e a záradékról a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezérkara, Schmitt Pál elnök és a fővárosi közgyűlés, amelynek döntő szava van az olimpiai pályázatban. Jánosi azt mondta, akkor értesült a szóban forgó záradékról, amikor a GYISM módosította a szerződést a beruházóval.

A miniszter a kockázati tényezők között említette, hogy mai árakon összesen 4600 milliárd forintba kerülne a 2012-es budapesti olimpia megrendezése, amelyből 3000 milliárd forintért a költségvetésnek kell garanciát vállalni. A megvalósíthatósági tanulmány szerint ennek előteremtésére több lehetőség áll fenn, ám ezek mindegyike – az adónövelés, a beruházások többségének Budapestre koncentrálása, az államháztartási hiány növelése, az egészségügyre, a kultúrára szánt pénzek átcsoportosítása – ellentétes volna a kormány szándékával. Jánosi közölte: a kormány felhívja a budapesti közgyűlés és a MOB figyelmét a kockázatokra, és azt követően, hogy a két testület kialakítja a maga álláspontját, vissza lehet térni arra, hogy a magyar főváros kandidáljon-e.

A kormány elfogadta az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló rendeletet. Gál J. Zoltán kormányszóvivő emlékeztetett rá: a kárpótlás összegét az előző kormány 30 ezer forintban állapította meg. – Ezt a Medgyessy-kabinet több mint tízszeresére emelte, így a politikai üldözöttek halála után járó kárpótlás összege 400 ezer forint készpénzben – jelentette ki. A jogosultságban nincs változás, kárpótlásra továbbra is a sérelmet elszenvedő özvegye, gyermeke, vagy szülője, illetve ezek hiányában a testvér jogosult – utóbbi csak az összeg felére.

A kormányszóvivő bejelentette: a kabinet a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a martinsalakos házak ügyében a kártalanításról szóló döntést. – A kormány felmentette tisztségéből az ezzel foglalkozó kormánybiztost, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett – tette hozzá. A kormány döntött az egységes munkaügyi nyilvántartás kialakításáról is, amely a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének azonnali bejelentési kötelezettségén alapul. Tárgyaltak az antidiszkriminációs törvény koncepciójáról is.

– A kormány nemzetbiztonsági kabinetje megállapította, hogy Magyarország biztonságban van, nincs szükség különleges intézkedésekre – jelentette ki az iraki válság kapcsán a kormányszóvivő. Mint mondta, a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok folyamatosan elemzik a kialakult helyzetet, európai társszervezeteikkel együttműködve. A kormányszóvivő szerint az alkotmány megfelelően szabályozza a Magyarország légtérhasználatával kapcsolatos döntéseket. Gál J. Zoltán ezzel Áder János (Fidesz) korábbi felvetésére reagált, mely szerint bizonyos esetekben az alkotmány módosításával a döntési jogosítványokat – a gyorsabb határozathozatal érdekében – a parlamenttől a kormányra kellene átruházni. A kormányszóvivő szerint az Országgyűlés viszonylag gyorsan tud döntéseket hozni, feltéve, hogy az ellenzék nem változtatja meg véleményét egyik hétről a másikra.

Gál J. Zoltán bejelentése szerint Medgyessy Péter kormányfő felhatalmazta Herman János NATO-nagykövetet, hogy írja alá a Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet az Észak-Atlanti Tanács ülésén. Ezzel Magyarország hozzájárul az új tagállamok csatlakozásához.