Brüsszel tétlenséggel védi a Muszlim Testvériséget

Az Európai Parlamentben a néppárti többség elutasította azt a javaslatot, amely a Muszlim Testvériség uniós terrorszervezeti listára vételének formális vizsgálatát kezdeményezte volna. A határozat újra felszínre hozta a kettős mérce vádját az uniós terrorellenes fellépésben, hiszen az Iszlám Forradalmi Gárdát gond nélkül listára vették, míg a Muszlim Testvériség esetében bürokratikus akadályokra hivatkozva kerülik a kérdést.

2026. 02. 07. 22:31
Illusztráció: Muszlim tüntető
Illusztráció: Muszlim tüntető Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2026 elején az Európai Parlament ismét kikerülte annak kérdését, hogy a Muszlim Testvériséget fel kell-e venni az Európai Unió terrorszervezeti listájára. A Patrióták Európáért frakció által benyújtott javaslatot csütörtökön elutasította az Európai Néppárt, a szocialisták és a radikális baloldal alkotta többség – tájékoztatott cikkében a The European Conservative.

Hírszerző szolgálatok évek óta figyelmeztetnek a Muszlim Testvériség ideológiai és politikai befolyására Európában
Hírszerző szolgálatok évek óta figyelmeztetnek a Muszlim Testvériség ideológiai és politikai befolyására Európában Fotó: AFP

Még az uniós intézmények óvatosságához régóta hozzászokott megfigyelők körében is értetlenséget váltott ki az elutasítás, különös tekintettel arra, hogy több tagállam, nemzetközi szövetséges és hírszerző szolgálat évek óta figyelmeztet az iszlamista hálózat ideológiai és politikai befolyására Európában.

Franciaországban hivatalos jelentések hívták fel a figyelmet arra, hogy a Muszlim Testvériséghez köthető hálózatok képesek befolyást gyakorolni az állam egyes területeire – az oktatástól a vallási képviseletig –, miközben formálisan a jog keretein belül maradnak. Az elutasított kezdeményezés nem automatikus elítélést szorgalmazott, hanem egy formális értékelési folyamat elindítását a tanács és a bizottság részéről. A parlamenti többség ennek ellenére azzal érvelt, hogy uniós szinten nincs megfelelő jogalap, és egy ilyen lépés nem kívánt következményekkel járhat a külpolitikára vagy a „belső társadalmi kohézióra” nézve.

Az Európai Néppárt szigorú jogi kritériumok és meggyőző bizonyítékok szükségességére hivatkozva védte álláspontját. Papíron ez koherens megközelítés – ám nehezen magyarázható más, közelmúltbeli terrorellenes döntések fényében, mint például az iráni Iszlám Forradalmi Gárda uniós listára vétele.

Ez az ellentét azt a benyomást erősíti, hogy az EU kettős mércét alkalmaz: határozott olyankor, amikor a döntés kis politikai kockázattal jár, de rendkívül óvatos, amikor az Európán belüli politikai iszlám érzékeny kérdése kerül terítékre.

A probléma részben magában a Muszlim Testvériség természetében rejlik. A hagyományos dzsihadista szervezetekkel ellentétben tevékenysége nem elsősorban közvetlen erőszakon alapul, hanem egy hosszú távú stratégián. Célja nem a nyílt konfrontáció, hanem a fokozatos, alattomos befolyásszerzés és ellenőrzés.

Parlamenti vizsgálatok és szakértői elemzések egy visszatérő működési mintát tárnak fel több európai országban: látszólag civil egyesületek létrehozása, vallási központok ellenőrzése, részvétel konzultatív testületekben, valamint a jogok és a diszkriminációmentesség nyelvezetének állandó használata a hálózat ellenőrzéstől való megóvására.

Ez a csendes, ám kitartó megközelítés megnehezíti a politikai választ. Tudatosan kerüli a nyílt támadásokat, amelyek sokkolnák a közvéleményt, viszont folyamatos kulturális, oktatási és társadalmi nyomásgyakorlás zajlik, amely végső soron formálja az intézményeket.

Több ország lépett a Muszlim Testvériség megfékezése érdekében

Miközben az EU habozik, más országok léptek. 2026 januárjában az Egyesült Államok több nemzeti Testvériség-ágazatot terrorszervezetként jelölt meg. Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek évekkel korábban hasonló döntéseket hoztak. Legutóbb a francia nemzetgyűlés fogadott el egy határozatot, amely Brüsszelt hasonló irányú lépésre szólítja fel.

Az elutasított javaslat egyértelmű üzenetet hordoz, ami jól láthatóan rámutat a tényre, hogy a brüsszeli elit a belső politikai konfliktusoktól való félelem és a demokratikus önvédelem saját képességeinek egyre szűkebb értelmezése között rekedt.

A Patrióták Európáért szégyenletesnek nevezte a parlament döntését. Az Európai Parlament többsége ezzel szemben továbbra is jogi megfontolás kérdésének tekinti az ügyet.

A francia lakosság támogatná a lépést

Korábban egy cikkünkben számoltunk be arról, hogy közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a franciák többsége támogatja a Muszlim Testvériséghez kapcsolható szervezetek betiltását. A felmérés rámutat arra is, hogy a kérdés már árnyaltabb képet festett a francia muszlimok körében. Egy részük hátrányos megkülönböztetéstől tart, viszont érdekesség, hogy csaknem felük nem aggódott emiatt. A statisztikát készítő intézet korábbi felmérése nagy vihart kavart, mivel a megkérdezett fiatal francia muszlimok 33 százalékánál mértek a vallás szigorúbb formái iránti erősebb vonzalmat.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.