Válságban az európai külpolitika?

Közös európai állásponttal valószínűleg elkerülhető lett volna a háború – jelentette ki magyar újságírók előtt Fraser Cameron, a brüsszeli Európai Politikai Központ tanulmányi igazgatója. Az EU-ban azonban a válság kapcsán nem alakult ki igazi vita, és a kérdés sem a spanyol, sem a dán elnökség alatt nem került napirendre.

Gerhard Schröder német kancellár és Tony Blair brit miniszterelnök politikája nem segítette az európai konszenzus kialakítását – vélte Fraser Cameron. Hozzátette: szükségtelen volt a nyolcak levelének aláírása is. – Ostoba lépés volt. Maga az ötlet is ostoba volt, és azt hiszem, ma már mindenki bánja – tette hozzá. A szakértő szerint a levél azt demonstrálta, mintha az aláírók nem értették volna meg, miről is szól az EU. Arról nem is beszélve, hogy sokan ezután azt gondolhatják: „Ha Észtország, Magyarország vagy Bulgária ilyen könnyen megadta magát az amerikai lobbinak, mi lesz a jövőben?” Cameron egyébként úgy vélte, ez a lépés nagy valószínűséggel meghatározza majd a későbbi kapcsolatok alakulását is a kibővített unióban.

A szakértő szerint a bővítés után sokkal nehezebb lesz a közös érdekek összehangolása és így a közös külpolitika kialakítása egy olyan Európai Unióban, amely Írországtól Észtországig húzódik, s amely nagyon különböző hagyományokkal, tapasztalatokkal bír. Újra hallani olyan hangokat, melyek egy – a francia–német együttműködésre épülő – úgynevezett kemény mag kialakítását szorgalmazzák az EU-n belül. Ennek a csoportnak része lehetne Spanyolország vagy Olaszország is, s persze mindazok a tagállamok, melyek „készek és képesek” előre haladni.

– A közös kül- és biztonságpolitika kialakítása lassú folyamat lesz, de el kell gondolkoznunk azon, hogy milyen Európát akarunk építeni, milyen célokat tekintünk elsődlegesnek és miként akarjuk képviselni Európát a világ többi részével szemben – vélte Fraser Cameron. A közös kül- és biztonságpolitika kialakítását illetően egyébként már eleddig is számtalan javaslat vált ismeretessé: a minősített többségi szavazás gyakoribbá tételétől az európai diplomáciai hálózat kiépítésén keresztül egészen az európai külügyminiszteri poszt létrehozásáig. Ez utóbbi kapcsán Cameron utalt arra, hogy Európa már több területen „egy hangon szól”, s például a kereskedelempolitikában Pascal Lamy képviseli „Mr. Európát”.

Cameron utalt rá, hogy sok elemző az iraki válságot és a háború kirobbanását követően egyszerűen „leírta” a közös európai kül- és biztonságpolitikát, ő viszont amellett érvel, hogy nem szabad letenni róla. Mint kifejtette: időre van szükség, míg mindenki megemészti a történteket, begyógyulnak a sebek, helyreáll a bizalom. – Nincs azonban más alternatíva. Egy országtól, még Franciaországtól és Nagy-Britanniától sem lehet elvárni, hogy egymaga cselekedjék a jövőben – hangsúlyozta a szakértő.

Ruff Orsolya