Folyamatos közlekedési dugók Budán és Pesten

Nap mint nap megbénul a főváros közlekedése a reggeli csúcs idején. A tömegközlekedési morál is tragikus az egyre ritkábban és terheltebben járó BKV járatokon. Budapest főpolgármestere a minapi Európa-vonat indítása alkalmából viszont úgy nyilatkozott: a főváros felkészült az uniós csatlakozásra.

Jellemző a város útjainak túlterheltségére, hogy hétfőn egyetlen föld alatti kábel meghibásodása miatt bevezetett félpályás útlezárás is megbénította Budán a közlekedést.

Hétfőn késő este a Fővárosi Vízművek Rt. a Margit körút Pest felé vezető szakaszán, a Tölgyfa utcánál úgynevezett vízbekötést javított, úgy időzítve, hogy még a reggeli csúcs előtt végezzenek. Azonban ez a félpályás útlezárás is elég volt ahhoz, hogy láncreakciót elindítva megbénítsa Budán a közlekedést – írta a Népszabadság Budapest melléklete. Szerdán – szintén a budai oldalon – az Alagútban egy méteres kiásott gödör okozott hatalmas torlódásokat; a BKV járatai pedig mozdulatlanul álltak a kocsisorban.

Az elmúlt tizenhárom év során a főváros jelenlegi vezetése semmit nem javított a budai oldal kötöttpályás tömegközlekedési eszközök nyomvonalának minőségén – jelentette ki Endrédy István, a Fidesz-MKDSZ fővárosi frakcióvezető-helyettese, a fővárosi környezetvédelmi bizottság alelnöke. Hozzátette: Budán az utóbbi időkben végrehajtott útfelújítások szintén nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Példaként a néhány éve felújított Szilágyi Erzsébet fasort és a nemrégiben megújult Bartók Béla utat említette meg az ellenzéki frakcióvezető-helyettes. Véleménye szerint az előbbi napjainkban egy római korból származó hadiút szinvonalán áll, míg a XI. kerület sugárútjának aszfaltcsíkja több helyen beszakadt a Móricz Zsigmond körtérnél található 7-es busz megállójánál.

A BKV fődiszpécsere szerint a budai buszjáratok átlagosan 20-25 percet késtek, de a Moszkva térre vezető útvonalakon esetenként 40 perccel is hosszabb volt a menetidő a szokásosnál.

Nincsenek rendszeres útfelújítások, az esetlegesen és minden koncepció nélküli aszfaltcsík-rehabilitációt megfelelő ütemezés nélkül többnyire nem megfelelő színvonalon végzik el – mondta Endrédy, aki szerint a főváros vezetés elsősorban azt a nyilvánvaló tendenciát nem veszi figyelmbe, amely értelmében a rendszerváltás után megnövekedett a városból az agglomerációs zöld övezetbe kiköltöző, elsősorban budai lakosok száma.

Ezzel párhuzamosan kellett volna – többek között – a Hév vagy a budai villamosok nyomvonalának állagán, illetve a megnövekedett és új irányú forgalom szinvonalán javítani. – Azonnali és dinamikus változásokra lenne szükség e tekintetben, ám a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció a kellő szándékot sem látja a döntéshozóknál – fűzte hozzá a frakcióvezető-helyettes.

Endrédy elmondta: a főváros területén hatalmas kiterjedésű „halott„ részeket szintén képtelen a fővárosi vezetés hasznosítani. Funkciójuk alapján két részre oszthatóak: egyrészt léteznek olyan ipari rozsdaövezetek, amelyek száz-százötven évvel ezelőtt alakultak ki, de mára kiüresedtek, romvárosként, raktárként „üzemelnek”. Példaként a X. kerületi Soroksári út mentén elhelyezkdő nagyobb területet és a ferencvárosi MÁV-pályaudvart hozta fel a frakcióvezető-helyettes.

Másrészt, az úgynevezett „barna övezetekbe” olyan épülettegyüttesek tartoznak, amelyek állagában megállíthatatlan leromlási folyamat kezdődött el, és tekintettel a benne lakók szociális helyzetére, ez a tendenciát igen nehéz kezelni. Endrédy kijelentette: egyes tanulmányok szerint a VI., VII., VIII., IX. kerületekben legalább hatezer közvetlen vészélynek kitett lakást találhatunk.

– Szomorú példa, hogy még a Városháza udvara mind a mai napig tragikus állapotban található. Az 1996-ban elvégzett bontások törmelékét, különböző bútordarabokat máig felfedezheti a gyanútlanul arra sétáló fővárosi lakos. Aki pedig a saját otthonában, munkahelyén képtelen a rendre, tisztaságra, attól nem várhatjuk el azt sem, hogy a tágabb környezetének otthonoságára tekintettel legyen – tette hozzá Endrédy.