Az asztma világnapja
Az európai asztma és allergia nap célja a figyelemfelhívás, mert a
világszerte rohamosan növekvő számban előforduló betegség
visszaszorításához a korszerű orvostudomány mellett az igen alapos tudatformálás is nélkülözhetetlen.
Május 7-én történt
Ludwig van Beethoven egyetlen budai koncertjét tartotta a
Várszínházban 1800-ban, a mai napon.
1848-ban Kossuth kormányzóelnök Görgey Artúr
tábornokot hadügyminiszterré nevezte ki.
1891-ben a Városligetben megnyílt az első állandó jellegű budapesti cirkusz.
1915-ben, a New Yorkból Liverpoolba tartó brit Lusitania személyszállító hajót megtorpedózta egy német tengeralattjáró. A katasztrófában 1195 ember vesztette életét, a halottak között volt 128 amerikai is. A német álláspont szerint a Lusitania lőszert és egyéb hadianyagot szállított fedélzetén, tehát hadihajó volt. A támadás is hozzájárult ahhoz, hogy az addig semleges Egyesült Államok 1917-ben a szövetségesek oldalán belépett az első világháborúba.
1950-ben felavatták a ferihegyi repülőteret, amelyet akkor a Maszovlet, majd 1954-től az újonnan alakult Magyar Légiforgalmi Vállalat üzemeltetett.
A magyar kormány úgy döntött, hogy 1992. május 25-i hatállyal
megszünteti a bős-nagymarosi vízerőmű építéséről szóló 1977-es
magyar-csehszlovák államközi szerződést.
Az FKGP parlamenti frakciója 200-ben döntött Torgyán József kizárásáról.
A Fidesz 2002-ben politikai nagygyűlést rendezett Budapest, a Várban. Orbán Viktor leköszönő kormányfő arra kérte híveit, hogy a következő három hónapban hozzanak létre kisebb polgári köröket.
Május 7-én született
Berzsenyi Dániel (1776., Egyházashetye – +1836.) Költő, akadémikus, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak
jelentős költője, a klasszikus verselés páratlan mestere.
Páckh János (1796., Kismarton – +1839.) építész. 1824-ben átvette az esztergomi bazilika építését, de ő sem fejezhette be, mert meghalt mielőtt munkájával kész lett. Ő tervezte és építette viszont az esztergomi kerek templomot és a kanonoki házakat, a pannonhalmi könyvtárat pedig – amelyet szintén
„félkészen” kapott – sikerült befejeznie.
Vajda János (1827., – +1897.) Költő, író, publicista, a XIX. század második felének egyik legnagyobb lírikusa, Ady költészetének előfutára.
Johannes Brahms (1833., Hamburg – +1897.) Német zongoraművész, zeneszerző, karmester. Munkásságára Clara és
Robert Schumann ismeretsége valamint a kor híres karmesterével, Hans von Bülow-val való találkozása volt ösztönző hatással. Művészetében egyesíteni igyekezett a klasszikus és a romantikus zenei stílust, ezáltal a romantikus formaművészet egyik legsokoldalúbb összefoglalója lett. Zenekari művei, kamarazenei alkotásai, orgonára írott kompozíciói, kórusművei napjainkban is gyakran szerepelnek műsoron.
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840., Votkinszk – 1893.) Orosz zeneszerző, az orosz zeneművészet világszerte máig is egyik
legnépszerűbb képviselője.
Erdős Renée (1879., Érseklél – +1956.) Író, költő. Elbeszéléseiben a női lélek felületes, de merész ábrázolójaként tűnt fel.
Szemes Mari (1932., Sasvár – 1988.) Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész. Tragédiákban és vígjátékokban is jól érvényesült színes egyénisége, tehetsége.
Május 7-én halt meg
III. László (1199 k.– +1205.) Árpád-házi magyar király. 1204 szeptemberében lépett trónra, 1204. augusztus 26-án koronázták meg és nyolc hónapig uralkodott.
Beöthy László (1873.Budapest, – +1931.) Író és színigazgató. 1903-ban ő alapította meg a Király Színházat, s a János vitéz bemutatásával, amelyet azután 689-szer játszottak, nemcsak a színházat, hanem a magyar operettet is felvirágoztatta.
1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt.
Kármán Tódor (1881., Budapest – +1963.) Magyar születésű amerikai gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika világhírű művelője. Az I. világháború alatt Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal elkészítette a világ első katonai helikopterét. Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a
Junkers művek szaktanácsadója volt. 1929-ben Amerikába hívták, ott folytatott aerodinamikai kutatásai nyomán a hangsebességen felüli repülés atyjának kiáltották ki. Ő volt az életre hívója és első
igazgatója az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetének, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. 1963-ban elsőként kapta meg az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos Érmet. Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla.
Háy Gyula (1900. Abony, – 1975.) Kossuth-díjas író. Az 1956-os forradalomban játszott szerepéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban szabadult, s 1964-ben Svájcban telepedett le. Legismertebb műve az Isten, császár, paraszt.
Európai Parlament
Egy mondat a jelenről
