Biztosítási bizonytalanságok

Viták közepette formálódik az új biztosítási törvény. Egyelőre csupán az tűnik biztosnak, hogy a hatálybalépés időpontja - sok más hatálybalépéssel egyidejűleg - 2004. május elseje lesz.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás az egész pénzpiacon alapvető változásokat fog létrehozni. Mivel Magyarország is része lesz az unió egységes pénz- és tőkepiacának, itt is érvényesül majd a külföldi pénzintézetek – bankok, biztosítók, takarékszövetkezetek, brókercégek, és más pénzügyi vállalkozások – tekintetében az úgynevezett letelepedés szabadságának elve.

Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy bármely, az EU-ban bejegyzett pénzügyi vállalkozás fiókintézetet nyithat Magyarországon és kínálhatja az anyavállalat valamennyi szolgáltatását. Hogy ez pontosan mit jelent a magyar fogyasztónak, arról még vitáznak a szakemberek, de általánosságban a kínálat bővülése és a piaci szereplők számának növekedése miatt a jövőben elvileg akár árcsökkenéssel is járhat.

Azt azonban már most érdemes tudni a magyarországi ügyfeleknek, hogy ha egy-egy szolgáltatás, biztosítási termék vagy szerződés ügyében jogvitájuk támad valamely külföldi pénzügyi szolgáltatóval, mindig annak az országnak a jogrendszere lesz az irányadó, amelyben bejegyezték az adott pénzintézetet – hacsak nem fűztek szerződéshez más, erre vonatkozó megállapodást. Egyébként ezt – tehát, hogy a vitás ügyek elkerülése céljából eleve rögzítsék a szerződésekben: melyik ország törvényei szerint intézik majd az esetleges vitás kérdéseket, illetve melyik bíróság illetékes a jogviták eldöntésére – ajánlják is a szakemberek.

A pénzügyi szolgáltatásokon belül a biztosítás, elsősorban a gépjármű-biztosítás változásai érinthetik legérzékenyebben a magyarországi ügyfeleket. A szakemberek kivétel nélkül díjemelkedést jósolnak: a kötelező gépjármű-felelősségi díjaknál nagyobb, a casco-biztosítások esetében pedig valamivel kisebb mértékű drágulásra számíthatunk.

A díjak várható emelkedésének legalább két fő oka van. Az egyik az a folyamat, amely Magyarországon is érzékelhető az utóbbi években, és amelynek során a biztosítók egyre nagyobb összegű kártérítések fizetésére kényszerülnek személyi sérüléses balesetek előfordulásakor. Ahogy ugyanis emelkednek a bérek, nagyobbak lesznek a járadékok, nagyobb lesz a kieső jövedelem után fizetendő összeg, nőnek az egészségügyi ellátás költségei – mindezeken túl pedig egyre elterjedtebb lesz a nem vagyoni jellegű kártérítés iránti igény.

Folyamatosan emelkedik a járműjavítások munkadíja – ez a másik ok, amelynek hatása, úgy tűnik, elkerülhetetlenül érvényesül már most Magyarországon is. A díjszint a jelenlegi EU-tagországok díjaihoz képest nálunk még mindig alacsony, még akkor is, ha évről évre hozzáigazítják az éves átlagos inflációhoz, mivel az üzletágra vonatkozatott infláció értéke magasabb az átlagnál.

Az áremelési folyamattal szemben csupán a várhatóan erősödő piaci verseny hat, de ettől is legfeljebb csak annyit lehet elvárni, hogy a bekövetkező díjemelés ne robbanásszerű, hanem éveken át elhúzódó legyen. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának emelését azért jósolják nagyobbnak, mert ezeket az összegeket – éveken át tartó tudatos, piaci okokból erőltetett alacsonyan tartást követően – az EU-tagországokban is emelni készülnek mostanában. Furcsa lenne, ha az unióban székelő anyacégek magyarországi biztosítói kimaradnának ebből a drágulási folyamatból.

A casco-biztosítás díjai az előrejelzések szerint azért emelkednek viszonylag kiesbb mértékben, mert már eddig is elég magasak – pénzügyi szakemberek kifejezésével élve: piacibbak – voltak. A magyarországi biztosítók tavaly átlagosan 130 ezer forintot kértek el egy casco-biztosításért, míg a „kötelező” díja átlagosan mindössze 27 ezer forint volt. Ennek ellenére aligha kerülhetjük el a díjemelést, már csak az emelkedő munkadíjak miatt sem.

Az átlagkeresetek, és így a biztosításra fordítható összeg nagyságának növekedése a biztosítási piac átrendeződéséhez is vezethet, azaz: biztosra vehető új biztosítók és új biztosítási termékek, ajánlatok megjelenése. Emiatt aztán nehezen tudják a biztosítók elkerülni, hogy a jelentősnek ígérkező díjemelésekkel egyidejűleg – már csak piaci pozíciójuk, hírnevük megtartása, vagy javítása érdekében is – ne nyújtsanak több és szélesebb körű szolgáltatást.

Már napjainkban is érzékelhető annak az EU-országokban általános tendenciának a meghonosodása, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé más, kiegészítő biztosításokat is kötnek az ügyfelek. A kötelező, hagyományos szerepében fedezi azokat a dologi és anyagi károkat, amelyeket az autós egy vétlen társának okoz. Ezt a védelmet azonban egyre gyakrabban szélesítik ki, és az autós ma már nem csupán autóvezetés közben történt eseményekre köthet élet- és balesetbiztosítást, hanem ez kiegészülhet például egész Európára kiterjedő jogvédelmi biztosítással, vagy éppen csereautó szolgáltatással.

Jelenleg az európai gyakorlat szerint a járművezetők több, mint nyolcvan százalékának a növekvő életszínvonallal nő az igénye is a kockázatok nagyobb biztosítási fedezettségére. Mindössze 13-15 százalékuk él továbbra is a minimummal, és a kötelezőt ott is, mint nálunk, egyfajta adónak tekinti.

Ezek az autósok arra törekszenek, hogy minél alacsonyabb legyen a díj, a kiegészítő szolgáltatások iránt érdektelenek, mivel a kár bekövetkezésekor ezeket úgysem ők veszik igénybe. Ennek a 13-15 százaléknak a kiszolgálására Nyugat-Európában speciális, úgynevezett „fapados” biztosítók szakosodtak. Ezek néhány perc alatt, akár telefonon keresztül is megkötik a kötelező biztosítást – és a csatlakozás után természetesen megjelenhetnek nálunk is.

Az elmúlt évben Magyarországon 162,45 milliárd forintot fizettünk gépjármű biztosításra. Ebből 84 milliárdot tett ki a kötelező, 78,4 milliárdot a casco. A mintegy négymillió szerződésen belül 2002-ben a casco díjbevétel növekedése 19,6, a kötelezőé pedig 17,1 százalékos volt. Ennél kisebb mértékben nőtt a szerződések darabszáma: a casconál 12,5 százalékos, a kötelezőnél 8,6 százalékos volt a növekedés.

Hogy a szakterület jövőjének keretet adó új biztosítási törvény milyen lesz, és mikor születik meg, jelenleg pontosan még nem tudható. Kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban annyit árultak el, hogy szándékaik szerint az általános és a részletes parlamenti vitára, valamint a végszavazásra is sor kerül még júniusban. A hatálybalépés pedig 2004. május elsejére, a csatlakozás napjára várható.