Gazdaságkutató Rt.: idén nem élénkül a gazdasági növekedés

A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa szerint az idén a gazdaság növekedése nem élénkül, a versenyképesség és a külgazdasági egyensúly tovább romlik, az államháztartás hiánya a tervezettnél kevésbé javul.

A GKI szerdán nyilvánosságra hozott prognózisában a márciusihoz képest 0,3 százalékponttal lefelé módosította GDP-előrejelzését: az idei évre a bruttó hazai termék 3,3 százalékos bővülésével számol. Vértes András, a kutatóintézet elnöke valószínűnek nevezte, hogy az első negyedéves GDP nem érte el a 3 százalékot.

A kutatók szerint a magyar gazdaság fenntarthatatlan növekedési pályán áll, mivel ezt a lakossági jövedelmek gyors növekedése húzza. A világgazdaság élénkülésére és a belső egyensúly helyreállítására a második félévtől remélnek esélyt, ám hozzáteszik: fennáll a veszélye annak is, hogy a kedvező változások a vártnál később és nehezebben indulnak be.

A prognózis szerint az idén az infláció 4,8 százalék körül alakul, a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a 3,8 milliárd eurót, és az államháztartás deficitje a GDP 5 százaléka körül alakul.

Vértes András kedvezőtlennek nevezte a keresetek első hónapokban tapasztalt magas növekedését. Elmondta: a költségvetési szektorban a bruttó bérek 31 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 24 százalékkal növekedtek.

Hozzátette: ez a tavalyi emelésből fakad, így nem meglepő. Az üzleti szféra bruttó és reálbér-emelkedésének 10 százalékos mértéke azonban azt jelzi, hogy az adóterhelés csökkentése nem fékezte a szektor keresetbővülését.

A GKI szerint a fogyasztói árindex az év második felében emelkedni fog elsősorban az alacsony bázis miatt. Vértes András elmondta, hogy az év végén 5 százalék körüli, várhatóan 5,2 százalékos lesz az infláció, ami összhangban van a gazdaság jelenlegi helyzetével.

A kutatók azzal számolnak, hogy az idén a lakosság fogyasztása megközelítően 6 százalékkal nő. A tavaly őszi közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása várhatóan szeptemberig tükröződik a statisztikákban, ezt követően számottevően lassul a költségvetési szektor keresetnövekedése.

Az üzleti szférában folyamatosan enyhülő bérdinamikára számítanak.

Vértes András szerint a lakásszektor a támogatási rendszer átalakítása után sem veszít népszerűségéből, így a lakosság nettó pénz-megtakarítási rátája 2 százalék körül marad.

A GKI elnöke szerint a beruházások az idén még a tavalyinál is alacsonyabb ütemben, várhatóan 3 százalék körül nőnek.

– Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de hatásai csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelentkeznek – mondta Vértes András.

Hozzátette, hogy a bevételek várhatóan elérik a tervezettet, a kiadásoknál azonban mintegy 100 milliárd forintos többlet valószínű. Rendkívül kedvezőtlennek nevezte, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége az idén is tovább romlik.

Elmondta: három év alatt 30 százalék feletti, az idén 6-7 százalékos versenyképesség-romlás tapasztalható, amiből 5 százalék a fajlagos bérköltség emelkedésének tudható be.

Ennek tükrében kisebb csodának nevezte a magyar export várható 6 százalék körüli emelkedését. Hangsúlyozta, hogy a behozatal ennél gyorsabban nő, így az áruforgalom deficitje is mintegy 800 millió euróval haladja majd meg a tavalyit.

– A folyó fizetési mérleg a turizmus mérséklődő aktívuma miatt ennél is nagyobb mértékben romlik, a hiány a GDP 5 százalékára nő a tavalyi 4 százalékról – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi működőtőke beáramlása nem emelkedik ilyen arányban, így várhatóan megnő az ország nettó adósságállománya.