Járai Zsigmond az euróról és az inflációról

Járai Zsigmond szerint az euró magyarországi bevezetésére az eredetileg tervezett 2007 helyett csak 2008-2009-ben reális az elképzelés. A Magyar Nemzeti Bank elnöke erről szerdán Kecskeméten a Polgári Körök által rendezett fórum előadójaként beszélt.

Az eurózónához való csatlakozásnak vannak feltételei, amelyektől 2002-ben nagyon eltávolodtunk, 2003-ban pedig nem közeledtünk olyan ütemben, mint azt eredetileg terveztük – mondta. Kiemelte: a gazdasági növekedés nem rossz, hiszen az európai uniós országok 0-1 százalék körüli növekedéséhez képest jó, a növekedés szerkezete azonban rossz, mert nem az export bővüléséből, hanem a belső fogyasztás és a költségvetési kiadások növekedéséből adódott.

- Az ilyen növekedés tovább nem tartható fenn – szögezte le.
Hozzátette: ezt a kormány is tudja, a közelmúltban született is egy kompromisszum a jegybank és a kormány között.
- A cél a költségvetési deficit csökkentése és valamiféle megállapodás a munkaadókkal és a munkavállalókkal a bérnövekedésnek a teljesítmény-növekedéshez való igazítására – mondta. Járai Zsigmond kitért arra is, hogy a kormány és a jegybank közötti viták természetesek, ez más országokban, még az Amerikai Egyesült Államokban is így van.

Rámutatott: a kormánynak számos más célja és szempontja is van, például a munkanélküliség kezelése, a jegybanknak pedig az a feladata, hogy a forint értékállóságát biztosítsa. Nagy eredményként értékelte: az áremelkedések üteme ma 5 százalék alatt van, az elmúlt hónapban pedig 4 százalék alatt volt Magyarországon. Reményei szerint az év végéig az 5 százalék alatti 4,5-4,6 százalékos ütemet tartani lehet, ami – mint mondta – emlékezete szerint az elmúlt 20-25 év alatt a legalacsonyabb árnövekedésnek fog számítani Magyarországon.

Járai Zsigmond a fórum előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: „kétségtelenül szükség van a bérek európai uniós bérszínvonalhoz történő felzárkóztatására, de ehhez nagyon hosszú időre – megítélése szerint – 15-20 évre van szükség. Az unióhoz képest csak annyival emelkedhet gyorsabban a magyar bérszínvonal átlaga, amennyivel a termelékenység gyorsabban emelkedik, ami ma a számítások szerint 3 százalékkal gyorsabb növekedést jelent.

Az euró előnyeiről szólva elmondta: sokkal stabilabb pénz, mint a forint, hiszen egy nagy gazdasági térség stabil és erős pénze, aminek bevezetése után Magyarországon gyorsabb lenne a gazdasági növekedés, könnyebb lenne az export és alacsonyabbak lennének a kamatok a gazdaságban. Hozzáfűzte: az euró bevezetésével valóban elveszítenénk az önálló monetáris politika lehetőségét, hiszen nem mi döntenénk arról, hogy mi történjen az euróval, és nem mi határoznánk meg a kamatokat, de az előnyök ezt a hátrányt bőven ellensúlyoznák.

Járai Zsigmond az MTI-nek hangsúlyozta: az erős forintnak döntő része volt az infláció ütemének leszorításában. Kétségtelen, hogy a magyar vállalatok egy része, köztük a magyar konzervgyárak is nehéz helyzetbe kerültek, de ez nemcsak a forint erősödése, hanem a béremelkedés és a dollár gyengesége miatt is történt – tette hozzzá.