Májusban némileg tovább javultak az inflációs várakozások, jelenleg az elemzők mintegy 25 bázisponttal alacsonyabban futó inflációs pályát jeleznek előre, mint két hónappal ezelőtt. Az áprilisi kellemes meglepetés – amikor az infláció 22 éves mélypontra, 3.9 százalékra csökkent – májusban még megismétlődhet. A konszenzus májusra 3,8 százalék, a hosszabb távú előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a későbbiekben több, mint másfél évig nem lesznek újra ilyen alacsony szintek. Idén decemberre a konszenzus szerint 4,8 százalékra kúszik vissza a pénzromlás éves üteme, majd a rákövetkező egy évben 4 százalékra lassul.
Folytatódott májusban az a több hónapos trend is, hogy egyre borúsabbak az egyensúlyi mutatókra vonatkozó kilátások. Némileg tovább romlott az ezévi államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés, 1024 milliárd forintra. Ez valamivel nagyobb, mint a GDP 5,5 százaléka, a kormány által a 2003-as költségvetéshez fűzött nominális idei GDP-előrejelzést, mintegy 18,500 milliárd forintot véve alapul a számításhoz. Amikor a kormány a GDP-előrejelzést adta, jobbak voltak a kilátások. Az infláció alig valamivel van az MNB eredeti, 2,5-4,5 százalékos célsávja felett, így aligha generál többletbevételeket a költségvetésnek, miközben a gazdasági növekedés lassabb a vártnál, ami szintén negatív hatással lehet az államháztartás jövedelmeire. A GDP növekedésére vonatkozó előrejelzések folytatták a lassú csökkenést. Ma 2003-ra 3,52 százalék a konszenzus, 2004-re pedig 4,06 százalék – mindkettő húsz bázisponttal kevesebb, mint az év elején. Ismét jelentősen emelkedett a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó konszenzus is, bár a jegybank várakozása alatt marad. Az MNB legújabb negyedéves inflációs jelentésében 3,7-ról 3,9 milliárd euróra emelte az ezévi deficitjóslatát, és 3,6 milliárdról 4,2 milliárdra a jövő évit. Az elemzők jelen pillanatban 3,64 milliárd euró deficitet várnak 2003-ra, 390 millió euróval többet, mint egy hónapja. Mindezek az erősödő egyensúlyi aggodalmak hozzájárulhatnak, hogy a jegybank a várakozások szerint a közeljövőben továbbra sem ad zöld jelzést a kereskedelmi bankok számára saját irányadó kamatainak csökkentésével.
A jegybank vezetői az elmúlt hetekben többször is megismételték korábbi aggodalmaikat, hogy a költségvetés keresletszűkitő hatása kisebb a vártnál, a béremelkedés továbbra is túl gyors a termelékenység javulásához képest, a megnövekedett fogyasztás inflációs feszültséget generál, nem fenntartható torzulásokkal a gazdasági növekedés szerkezetében. Mindezek után tizenegyből kilenc elemző úgy vélte, hogy a kedvező inflációs adatok ellenére sem csökkent kamatot a jegybank június végéig.
Ugyanakkor az elemzők zöme – 11-ből hét – szerint az év végéig még lesz egy kisebb, 25 vagy 50 bázispontos kamatcsökkentés. Ez változást jelent a korábbiakhoz képest, amikor a várakozások bizonytalanságot vagy hosszabb távon is változatlannak várt kamatot tükröztek.
A várt jegybanki lazítás a várakozások szerint nem jelenti az eurózónával való konvergencia gyorsulását. Sőt, az elmúlt hónapok trendje folytatódott, és időben még távolabb került az euro bevezetésésére reálisnak gondolt dátum. Az elemzők várakozásainak átlaga januárban még félúton volt 2007 és 2008 között, inkább 2008 felé hajlóan. Egy hónapra rá pontosan 2008-ra mozdult, majd tovább csúszott még távolabbra, de maradt a 2008-as dátum közelében. Májusban az átlagos előrejelzés már pont ugyanakkora valószinűséget ad 2009-nek, mint 2008-nak, ugyanakkor az előrejelzések számának csökkenése érzékelteti a megnövekedett bizonytalánságot. A jegybank elnöke a múlt héten elmondta: a kisebb költségvetési keresletcsökkentő hatás és az emelkedő bérek valószinűsitik, hogy a korábban javasolt 2007 helyett 2009 vagy 2010 lehet reálisabb dátum az euro bevezetésére. A bizonytalanságot növelte Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi főbiztosának nyilatkozata, bár a piacok nem reagáltak rá. Solbes utalt rá, hogy az EU szigorúbb feltételeket támaszthat az eurózónába belépők számára, mert megkövetelheti, hogy az ERM-2 európai árfolyamrendszer 30 százalékos lebegtetési sávján belül a devizájuk ne lépjen ki egy sokkal szűkebb, 4,5 százalékos sávból. Az euró távolabbra csúszása nem volt különösebb hatással a forintárfolyam-várakozásokra. A 2003-as sávszélesitést valószinűsitő előrejelzések már korábban eltűntek, a 2004-re tippelők pedig meggyérültek. A májusi felmérésben az áprilisban vártnál egy hajszálnyival gyengébb, de erősödő forintot jeleznek előre az elemzők: június végére 244,59-es euroárfolyamot a jelenlegi 246 környéki helyett, 2003 végére 241,83-at, a jövő év végére pedig 238,68-at. Mindezek jóval alacsonyabb forintráták, mint az év elején: a 2004 végi szint például 5,4 forinttal gyengébb, mint amit januárban vártak az elemzők. Forrás: Napi Online
község
Közvilágítás nélkül marad egy község, mert nincs pénz befizetni a villanyszámlát
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!