Röviden

BELFÖLD

Újabb gázszivárgás Pakson
A paksi atomerőmű kettes blokkjában május 3-án a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló medencébe vegyszert adagoltak, amit gázképződés és a neutronsugárzás mértékének növekedése követett. Ez utóbbi jelenség május 8-án megismétlődött. A belső vizsgálat megállapította, hogy személyi mulasztás történt a vegyszeradagolás során, és a tájékoztatás rendjét is megsértették. Eközben elkészült az erőmű vizsgálóbizottságának jelentése, mely szerint az április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavart egyértelműen a francia FRAMATOME cég által tervezett, gyártott és üzemeltetett tisztítótartály hűtő- és ellenőrző rendszerének tervezési hibája okozta. A Magyar Nemzet értesülése szerint a paksi erőmű vezetői olyan szerződést írtak alá a meghibásodott tisztítóberendezést szállító céggel, amely mindössze kétmillió euróban maximálta a kártérítési kötelezettséget. A szocialista kötődésű vezetés ezzel közvetlenül több tíz, közvetve több száz milliárdos veszteséget okozhat az államnak. A kormány Aszódi Attila személyében miniszteri biztost jelölt ki a paksi üzemzavar felszámolásának elősegítésére.

Börtönviselt MSZP-s képviselő
Pécsett az MSZP képviselőjelöltje, a 43 éves Hering Gyula nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást, az SZDSZ és a Fidesz jelöltje előtt. A választáson a szavazásra jogosultak 25 százaléka vett részt, s a győztes MSZP-s jelölt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg. Hering bemutatkozásakor bejelentette, hogy büntetett előéletű: kilenc hónapot töltött a fiatalkorúak tököli börtönében, mert anyjától ellopott száz nyugatnémet márkát. A Fidesz pécsi szervezete óvást nyújt be a választási eredmény ellen.

Perel a Kendermag
A Kendermag Egyesület szerint az anyák napi Vörösmarty téri demonstráción történt rendbontás miatt felelősség terheli a rendőrséget. Fazekas Tamás, az egyesület jogásza szerint a marihuánafogyasztás büntethetősége ellen szervezett tüntetést biztosító rendőrök elmulasztották megtenni a megfelelő lépéseket, és mivel egyes rendőri nyilatkozatok a Kendermag Egyesületet is okolták az atrocitásokért, bejelentette, hogy polgári peres eljárást indítanak a rendőrség ellen. Salgó László, budapesti rendőrfőkapitány ugyanakkor azt állítja, hogy a hiba a biztosítási terv elkészítésében volt. Lamperth Mónika belügyminiszter az eset kapcsán elrendelte a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló rendelet felülvizsgálatát.

Schmitt–Szilvásy párharc várható
Miután a kormány és a főváros vezetése lemondott a 2012-es olimpia megrendezéséről, új szelek fújnak a legfelsőbb szintű sportpolitikában. Egyes híresztelések szerint Szilvásy György államtitkár azért hagyja el hamarosan a sportminisztériumot, mert elképzelhető, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének jelölik. Szilvásy a hivatalos indoklás szerint azért távozik, mert az új miniszterhez, Gyurcsány Ferenchez üzleti kapcsolatok fűzték. Ismeretségük régi keletű: a nyolcvanas évek elején mindkét politikus tagja volt a KISZ-Demisz vezérkarnak. Schmitt Pál, a szervezet jelenlegi elnöke biztos abban, hogy továbbra is betöltheti posztját. Ismeretes: amikor a MOB elnökének Fidesz-alelnöki jelölése kiderült, azonnali támadások kereszttüzébe került.

Köztársasági Etikai Tanács
Többhónapos huzavona után megalakult a Köztársasági Etikai Tanács, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezett. A testület feladata, hogy etikai elvárásokat fogalmazzon meg a kormány tagjai számára, illetve, hogy elősegítse a társadalmi és politikai életben az erkölcsi normák érvényesülését, az átlátható és tiszta közélet kialakulását. Ronthatja az újonnan alakult bizottság megítélését, hogy több neves alkotmányjogász visszautasította a felkérést a benne való munkára. Összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel továbbá, hogy a Tanács elnöke Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke lett, aki jelenleg is aktív bíró. Politikai természetű szerepvállalása miatt a Komárom-Esztergom megyei bírák lemondásra szólították fel Soltot.

Válságban a hazai turizmus
A Fidesz-frakció szerint komoly válságba került a magyarországi idegenforgalom: 2001-ben még 4,4 milliárd euro árbevétel származott az idegenforgalomból, tavaly pedig húsz százalékkal kevesebb. A Medgyessy-kormány mindeddig nem találta meg azokat az eszközöket, amelyekkel ellensúlyozni lehetne a válságot előidéző külső és belső okokat. Ezek között a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények következményeit, az iraki háborút, az atípusos tüdőgyulladást, valamint a paksi atomerőmű műszaki problémáit említik. Utóbbival kapcsolatban az elmúlt időszakban több német nyelvű cikk is megjelent „Magyarországon ketyeg az atombomba” címmel. Ezenkívül a német turistabusz siófoki tragédiája is elrettentheti az utazni vágyókat.

Tovább apad a Balaton
Lesz-e horgászparadicsom a Balatonból? címmel rendezett konferenciát a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége Balatonkenesén, ahol Szabó Mátyás miniszteri biztos közölte: a tó vízállása hat-hét centiméterrel alacsonyabb a tavaly nyárinál. A vízpótlásról szólva hangsúlyozta: az lenne logikus, ha a Rába vizével töltenék fel a Balatont, gondot jelent azonban, hogy a folyóban is kevés a víz. Egyelőre szakemberek vizsgálják a vízátemelés környezeti hatásait. Vojtkó Pál, a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója a konferencián elmondta, hogy az értékes halállomány növelése érdekében 2004-től az eddigi évi 200-250 tonna helyett 350 tonna kétnyaras pontyot, valamint egymillió előnevelt, illetve 50 ezer egynyaras süllőt kívánnak a tóba telepíteni.

Tiltakozás a postabezárások miatt
A Somogyért Egyesület aggasztónak tartja a kistelepülések postahivatalainak tervezett bezárását. Gyenesei István, a civil szervezet elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatában leszögezi: mivel a kisposták az érintett hatszáz lélekszám alatti falvakban tízezrek számára jelentik a kevés kapcsolat egyikét a külvilággal, félő, hogy az EU-nak talán megfelelő változás az ott élő embereknek nem jó. A civil szervezet nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutatott: Somogy településeinek több mint fele – nagy részük hátrányos helyzetű, elöregedő zsáktelepülés – érintett a tervezett postabezárásban.

Hősi halált halt
Kedd reggel Budapesten tűzpárbajban lelőtték a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság századosát. A remetekertvárosi Bethlen Gábor utcában a rendőrök egy többrendbeli rablással gyanúsított körözött személyt akartak tetten érni, aki a móri bankrablással kapcsolatban került a rendőrség látókörébe, ám a férfi gondolkodás nélkül rájuk lőtt. A rendőrök viszonozták a tüzet, s a meglőtt tiszt még meg tudta sebesíteni a lövöldözőt. A rendőr a helyszínen belehalt sérüléseibe, a tűzpárbajban sebet kapott bűnözőt pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Rendkívüli aszály következhet
November és április között átlagban 169 milliméter csapadék hullott az országban, ami 69 milliméterrel elmaradt az időszakra jellemzőtől. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfői tájékoztatása szerint, mivel február közepe óta alig esett eső, és április vége óta rendkívül nagy a hőség, máris kialakult a tavaszi aszály, amely a középtávú időjárás-előrejelzés szerint valószínűleg május második felében enyhülhet. Ha augusztus végéig az átlagosnál kevesebb csapadék esik, megismétlődhet az 1992. évi, rendkívüli aszály. Ha a hosszú távú, viszonylag kedvező időjárás-előrejelzés válik be, akkor az Alföldön közepesen súlyos, az ország többi részén pedig mérsékelt aszálykárokra kell számítani.

KÜLFÖLD

Népszavazás Litvániában
Litvániában a kormány és az ellenzék egyaránt támogatta az uniós csatlakozást, így a tét elsősorban az volt, hogy érvényes lesz-e a népszavazás. A hét végi, két napon át tartó voksoláson végül sikerült átlépni az érvényességi küszöböt: a szavazásra jogosultak 51,76 százaléka járult az urnák elé, azaz a 2,6 millió választópolgár közül 1 millió 538 ezren adtak le érvényes szavazatot. Litvániában ugyanis a referendum érvényességéhez a szavazásra jogosultak több mint felének részvételére volt szükség. A Szovjetuniótól tizenkét esztendeje függetlenné vált ország polgárai egyértelműen kinyilvánították akaratukat: az igen szavazatok aránya mintegy kilencven százalék volt. A balti állam – Málta, Szlovénia és Magyarország után – a negyedik a tíz tagjelölt közül, ahol népszavazást tartottak a csatlakozásról.

Franciaország megbénult
Május 13-án, a „fekete kedd”-nek beharangozott napon a francia szakszervezetek felhívására a közalkalmazottak és a magánszféra dolgozói országos munkabeszüntetéssel és tüntetésekkel próbálták meghiúsítani a kormány átfogó nyugdíjreformtervét. Hajnaltól korlátozták a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a tömegközlekedést, illetve a repülőterek forgalmát. A sztrájkhoz a pedagógusok is csatlakoztak, ezért a francia gyerekek kedden nem mentek iskolába. A posta- és az állami hivatalok is zárva tartottak, de a kórházi dolgozók többsége is sztrájkolt. A francia kormány jelenlegi tervezete szerint a közszféra dolgozóinak az eddigi 37 helyett 40 éven keresztül kellene fizetniük járulékaikat az államkasszába.

Amerikai igen a NATO-bővítésre
Az amerikai szenátus egyhangú határozattal jóváhagyta hét közép- és kelet-európai ország – Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország – NATO-csatlakozását. A hét országot a NATO tavaly novemberi prágai csúcsértekezletén hívták meg hivatalosan az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra, s belépésükkel kétszázezer fővel fog növekedni a NATO haderejének létszáma. A NATO-tagállamok közül eddig Kanada és Norvégia ratifikálta a hét ország csatlakozását.

Védzáradék Magyarország ellen?
Nem kizárt, hogy az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági megfontolásokból védzáradék-intézkedéseket kezdeményez majd Magyarország ellen – jelezték brüsszeli források. A héten esedékes annak az újabb monitoring jelentésnek az elkészülte, amelyben a brüsszeli testület a tagjelöltek – csatlakozási tárgyalásokon tett – vállalásait veti össze a végrehajtás jelenlegi állásával. Ezúttal az agrárszféra kerül górcső alá, elsősorban az élelmiszerbiztonság és az intézményépítés szempontjából. A Világgazdaság értesülése szerint a tagjelöltek többsége – így Magyarország is – mindkét területen „intőkre” számíthat.

Megszorításokat sürget az IMF
Egy hónappal az uniós népszavazás után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megszorításokat vár a magyar kormánytól. Az IMF-et „aggodalommal tölti el a bérek erőteljes, a termelékenység növekedését felülmúló emelése és az expanzív pénzpolitika, amely hozzájárult Magyarország külső versenyképessége gyengüléséhez és a folyó fizetési mérleghiány bővüléséhez” – áll az értékelésben. Ennek alapján az IMF azt javasolja a magyar kormánynak, hogy fogja vissza a foglalkoztatást a közszférában, a kiadásokat mérsékelje az egészségügy, a nyugdíjak, a társadalmi juttatások és a támogatások terén, szigorúan tartsa magát a közalkalmazotti bérek befagyasztására tett kötelezettségvállalásához, továbbá halassza el a tervezett adócsökkentést.

GAZDASÁG

Megemelték a gázárakat
Csütörtöktől, vagyis május 15-étől a földgáz ára a lakossági fogyasztóknál 12 százalékkal, míg az egyéb fogyasztók körében 15 százalékkal emelkedett. A lakosságnak ugyanakkor csak október 1-ig, vagyis az újabb fűtési szezon előtt kell a 12 százalékkal magasabb gázárat fizetnie. A gazdasági minisztérium tervei szerint ugyanis októbertől az egységes lakossági árat a fogyasztástól függő, úgynevezett tömbtarifa váltja fel. Eszerint abban a fogyasztói körben, ahol a fogyasztás nem haladja meg az ezerötszáz köbmétert évente – a háztartások mintegy 53 százalékában – a mostani 12 százalékos emelést hat százalékra mérsékelik. Az ezerötszáz és háromezer köbméter közötti fogyasztók számára az áremelés mértéke nyolc százalék lesz.

Veszélyben a lakástámogatások
Kiszivárgott információk szerint rohamosan közeledik a lakástámogatási rendszer átalakításának időpontja. A szigorítások módjáról, mértékéről ellentmondásos hírek keringenek, ám ezek hatására vélhetően sokan megpróbálják előrehozni eddig csak fontolgatott lakásvásárlásukat. Hírek szerint a jelenlegi 30 millióról 15 millió forintra csökkenne a használt lakás vásárlásához felvehető hitel maximális összege, a kamattámogatás jelenlegi mértéke pedig hozzávetőlegesen negyven százalékkal lenne kisebb, emellett eltörölnék a jelenleg érvényben lévő, hatszázalékos kamatplafont is. A húszéves állami garanciát tíz évre csökkentenék, és megtiltanák a támogatott hitelek igénybevételét a családon belüli tranzakciók – például tulajdonrész-eladás – végrehajtásához is.

Drágán épülő autópályák
Útépítéssel foglalkozó műszaki szakemberek szerint indokolatlanul magas áron építik hazánkban az autópályákat a kivitelezéssel megbízott fővállalkozó cégek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a közbeszerzési eljárás után 17 százalékkal drágult a sztrádaépítés. Mint ismert, az M3-as, M7-es és az M70-es gyorsforgalmi utak összességében hatvan kilométer hosszú szakaszai 128 milliárd forintért épülnek, noha a közbeszerzési pályázat előtt néhány hónappal ugyanazok a fővállalkozók 109,5 milliárd forint értékű ajánlatot adtak a beruházó Nemzeti Autópálya Rt.-nek. Ismert, hogy a Horn-kormány alatt a kivitelezést elnyerő multinacionális cégek kényük-kedvük szerint osztották fel a piacot és szabták meg az árakat. A Gazdasági Versenyhivatal jelenleg vizsgálódik az ügyben.

Csak a jövedelmezőség?
A MÁV-nak nem célja a mellékvonalak bezárása, de működtetésüket sem képzelik el hosszú távon – jelentette ki Mándoki Zoltán, a MÁV vezérigazgatója. Egyelőre csak terveket, illetve javaslatokat készít a vasúttársaság a kisebb vonalak lehetséges üzemeltetéséről. A kormány nyáron tárgyalja a vasútreformot, ezt követően hoznak döntést. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a MÁV mindenképpen át kívánja ruházni a vasúthálózat negyven százalékát kitevő gyenge forgalmú vonalak üzemeltetését. A vezérigazgató úgy nyilatkozott: a cél nem a vonalbezárás, hanem a regionális közlekedési igények kielégítése vasúttal vagy egy alternatív közlekedési rendszeren keresztül, mindazonáltal a MÁV jövedelmezősége mindenképpen javulna, ha nem lennének mellékvonalai.

Gazdatüntetés országszerte
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke lapzártakor közölte, hogy szerdán 17 megyében félpályás útlezárásokkal tiltakoznak a sertéstartók elviselhetetlen helyzetük miatt. Az elnök eredménytelennek ítélte az agrártárcával a sertésválság megoldásának lehetőségeiről folytatott keddi egyeztető tárgyalásokat.

Hétfő reggel nyolc órakor a gimnáziumokban és szakközépiskolákban felbontották a magyar nyelv és irodalom tételeket tartalmazó lepecsételt borítékokat, s ezzel – a pénteki és szombati ballagást követően – mintegy 73 ezer nappali tagozatos diák számára kezdetét vette az érettségi vizsga. A záróvizsga kedden matematika írásbelivel folytatódott. A nemzetiségi és két tannyelvű iskolákban már a múlt héten lezajlottak az első érettségik.