A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA ESEMÉNY: 07. 01. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbe lépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen a köztisztviselők napja. 1997-ben tartották először.
JÚLIUS 1-JÉN TÖRTÉNT
MAGYARORSZÁG – HEGYALJAI FELKELÉS ESEMÉNY :
1697. 07. 01. Az Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert volt kuruc hadnagy által szervezett parasztfelkelés résztvevői bevették Tokaj és Sárospatak várát. A felkelők később vereséget szenvedtek és letették a fegyvert vagy elmenekültek.
MAGYARORSZÁG – SAJTÓ ESEMÉNY: 1789. 07. 01. Péczeli József komáromi református lelkész szerkesztésében megjelent az első magyar tudományos népszerűsítő és irodalmi folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény.
OMNIBUSZ ESEMÉNY: 1832. 07. 01., Pest
Elindult a mai Vörösmarty térről a Városligetbe az első „társaskocsi”, az omnibusz őse.
MAGYARORSZÁG – 1848-AS FORRADALOM ESEMÉNY:
1848. 07. 01. (155 éve) Először jelent meg Kossuth Hírlapja. Szerkesztője Bajza József volt, de a szerkesztőség munkáját Kossuth irányította, aki mintegy ötven cikket írt részben névvel, részben névtelenül. Cikkeinek többsége fontos kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, s itt fejtette ki a kormány többi tagjától eltérő nézeteit is, mint a német egység és Magyarország önállóságának ügye. A lap fontos szerepet töltött be a Batthyány-kormány radikális befolyásolásában, a szabadságharcra való felkészítés leghatásosabb eszköze volt valamennyi egykorú újság közül. Az utolsó szám 1848. december 31-én jelent meg.
MAGYARORSZÁG – POSTA ESEMÉNY: 1850. 07. 01. Kiterjesztették az osztrák postatörvényt Magyarországra is. Minden postahivatal közvetített pénzt és csomagot, a leveleket pedig bélyeggel bérmentesítették.
AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ: 1863. 07. 01.,
Gettysburg (140 éve) Az 1861-65 között folyó amerikai polgárháború legnagyobb csatája zajlott le a Pennsylvania állambeli Gettysburg mellett. A Robert Lee tábornok vezette déliek serege súlyos vereséget szenvedett a George Meade főparancsnok vezényelte északiaktól, ezzel fordulópont következett be a polgárháború menetében. Az északiak a továbbiakban egyre inkább fölénybe kerültek, s végül 1865. április 9-én a déliek letették a fegyvert. Az északiak győzelme biztosította az Egyesült Államok területén a rabszolgaság felszámolását, a farmergazdálkodás és az iparosítás rohamos fejlődését.
KANADA: 1867. 07. 01. A brit parlament által elfogadott brit észak-amerikai törvény eredményeként létrejött Kanada Szövetségi Állam, a XVII. század elejétől francia befolyás alatt álló, majd 1763-tól angol gyarmati területekből álló Kanada egységes állammá alakult, amely a brit birodalom önkormányzattal rendelkező országa lett. Kanada 1931 óta a Nemzetközösség független tagja.
OLIMPIA ESEMÉNY: 1904. 07. 01., St. Louis Az első tengerentúli, sorrendben harmadik olimpiát az amerikai St. Louis-ban, a világkiállítás helyszínén rendezték meg, több részletben. Mindössze 13 ország vett részt az ötkarikás játékokon. Magyarországot 4 versenyző képviselte, akik két arany, 1-1 ezüst, illetve bronzérmet nyertek.
BRETTON WOODS: 1944. 07. 01-22. Az egyesült államokbeli Bretton Woods-ban tartották a győzelem küszöbén álló nyugati nagyhatalmak és szövetségeseik, összesen 44 állam képviselői gazdasági konferenciájukat, ahol kidolgozták a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányait.
NEMZETKÖZI GEOFIZIKAI ÉV : 1957. 07. 01. Megkezdődött az emberiség addigi legnagyobb szabású közös tudományos vállalkozása: 1957. július 1-től 1958. december 31-ig világszerte kétezer különféle észlelőállomás létesült a nemzetközi geofizikai év során. A felbocsátott meteorológiai kutatórakéták száma meghaladta a tízezret, így a Föld tanulmányozása már a kozmikus térség kutatásával is bővült.
RUANDA ÉS BURUNDI, ESEMÉNY: 1962. 07. 01. A közép-afrikai terület 1899-ben német gyarmat lett, majd az első világháború idején belga csapatok szállták meg. 1923-ban a Népszövetség belga mandátumterületévé nyilvánították, 1946-ban belga közigazgatás alatt ENSZ gyámsági területté vált. 1962. július 1-jén Ruanda és Burundi is elnyerte a függetlenséget.
FRANCIAORSZÁG – NATO ESEMÉNY: 1966. 07. 01. Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből.
AZ ATOMSOROMPÓ-SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA :
1968. 07. 01. 35 éve) Miután a genfi leszerelési bizottság több évi előkészítő munkája utána az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta a részleges atomsorompó-szerződés végleges szövegét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződést 1968. július 1-jén írták alá a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) egyidejűleg Washingtonban, Londonban és Moszkvában. (A szerződés azért lett csak „részleges”, mert minden fenntartás nélkül csak a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt tiltotta be a nukleáris robbantásokat, a földalatti atomkísérletekre csupán akkor terjedt ki, ha azok az országhatárokon túl terjedő sugárszennyeződést okozhattak.) 2003-ig a szerződéshez 187 állam csatlakozott, köztük Magyarország 1969. május 27-én.
MAGYARORSZÁG: 1974. 07. 01., Budapest Megalakult az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal.
MAGYARORSZÁG: 1986. 07. 01. Megkezdte hivatalos adását Magyarország első kereskedelmi rádióadója, a Danubius Rádió, akkor teljes egészében német nyelven. 1988-ban vált döntő részben, majd 1990-ben teljesen magyar nyelvűvé az adás.
NÉMET-NÉMET SZERZŐDÉS: 1990. 07. 01. Hatályba lépett a pénzügyi, gazdasági és szociális uniót jogi keretbe foglaló német-német államszerződés.
VARSÓI SZERZŐDÉS: 1991. 07. 01., Prága
A tagállamok küldöttségvezetői aláírták a VSZ megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet.
NAGY-BRITANNIA ESEMÉNY : 1999. 07. 01., Glasgow Cardiff Új alkotmányozási korszak kezdődött Nagy-Britanniában: Európa egyik leginkább központosított állama hatalmi jogköreinek lebontásával az Angliával uniót alkotó Skócia és Wales önálló törvényhozására szállt át a két térség életének irányítása.
DÁNIA – SVÉDORSZÁG ESEMÉNY: 2000. 07. 01., Oresund-szoros/Kastrup/Malmö XVI. Károly Gusztáv svéd király és II. Margit dán királynő átadta a Koppenhágát Malmövel összekötő, 16 km hosszú öresundi híd- és alagútrendszert.
MAGYARORSZÁG – KÖZBIZTONSÁG ESEMÉNY: 2001. 07. 01. Kaptár-csoport néven önálló nyomozóegységet hozott létre az ingatlancsalások visszaszorítására a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A Kaptár-csoport élére Sári Mónika rendőr őrnagy, a BRFK vagyonvédelmi osztályának vezetője kerül.
JÚLIUS 1-JÉN SZÜLETETT
II. LAJOS
SZÜLETETT : 1506. 07. 01., Buda
MEGHALT: 1526. 08. 29., Mohács
Magyar király, II. Ulászló fia. 1508. június 4-én koronázták meg, de csak 1516-ban, apja halála után lépett trónra. Gyenge kezű uralkodóként nem tudott rendet teremteni a főúri pártharcokban, s képtelen volt I. Szulejmánnal szemben megvédeni az országot. A törökök elleni, 1526. augusztus 29-i mohácsi csatában elszenvedett vereség után – menekülés közben – belefulladt a Csele patakba.
LICHTENBERG, Georg Christoph
SZÜLETETT: 1742. 07. 01., Ober-Ramstadt
MEGHALT: 1799. 02. 24., Göttingen
Német fizikus, a Lichtenberg-féle ábrák felfedezője. Írásaiban a felvilágosodás eszméiért és a babonák ellen harcolt.
GREGUSS MIHÁLY
SZÜLETETT: 1793. 07. 01., Pusztafödémes (210 éve)
MEGHALT: 1878. 09. 27., Pozsony
Író, a magyar nyelvű oktatás úttörője. Tanulmányait a tübingeni és a göttingai egyetemen végezte. 1817-től az eperjesi kollégiumban, 1833-tól pedig Pozsonyban az evangélikus főiskolán bölcseletet és történelmet tanított. Eperjesi diákjai közül nagy hatással volt a fiatal Kossuth Lajosra, aki nagy szeretettel emlegette. Ő volt az első evangélikus tanár, aki magyar nyelven tanította a bölcseleti tárgyakat, közöttük a történelmet. Nemzeti és szabad szellemű megnyilatkozásai miatt a császári hatóságok üldözését kellett elszenvednie. Sok matematikai, fizikai, történeti és filozófiai értekezése maradt kéziratban. Több kötelményt is írt latin és magyar nyelven. A magyar nyelv általános bevezetését az evangélikus középszintű és felsőoktatásban azonban már nem érhette meg.
SEMMELWEIS IGNÁC
SZÜLETETT: 1818. 07. 01., Buda (185 éve)
MEGHALT: 1865. 08. 13., Bécs
Orvos, „az anyák megmentője”. A bécsi Klein klinikán dolgozva rájött, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti. Ezért védekezésül a fertőtlenítést javasolta. Felfedezését nagyon sokan elutasították, de ahol bevezették a fertőtlenítést – például a bécsi szülészeti klinikán – ott szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. Őt tekinthetjük a sebészi aszeptikus elv előfutárának is, s elsőként végzett hazánkban petefészek műtétet. Csontvelőgyulladásból eredő szepszisben halt meg, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte.
HUBER KÁROLY / HUBAY
SZÜLETETT: 1828. 07. 01., Varjas (175 éve)
MEGHALT: 1885. 12. 20., Budapest
Hegedűművész, zeneszerző pedagógus. Hubay Jenő hegedűművész apja. Tízéves korától kezdett el hegedülni. 1844-ben már a pesti Nemzeti Színház hegedűse lett, 1851-ben a bécsi Operaház, majd 1852-1871 között a pesti Nemzeti Színház koncertmestere volt. 1857-ben vonósnégyes-társaságot alapított, amellyel a kamarahangversenyeket népszerűsítette. Később a pesti Nemzeti Dalkör, majd az országos Magyar Daláregyesület karnagya volt. 1866-ban ő tanította be és vezényelte Wagner Lohengrinjének pesti bemutatóját. 1884-ben Liszt Ferenc ajánlatára hegedűtanári állást kapott a Zeneakadémián. Kórusműveket, zenekari műveket, operákat, vonósnégyeseket komponált. 1843-ban megjelent Hegedűtan a Budapesti zenedében való tanításra című hegedűiskolája alapvető jelentőségű volt a magyar zeneoktatásban, s 1875-ig 45 kiadást ért meg.
BLÉRIOT, Louis
SZÜLETETT: 1872. 07. 01., Cambrai
MEGHALT: 1936. 08. 01., Párizs
Francia mérnök, a repülés úttörője, a francia repülőgépipar megalapítója. 1909. július 25-én elsőként repülte át gépével a La Manche-csatornát Calais és Dover között.
PÁPAY JÓZSEF
SZÜLETETT: 1873. 07. 01., Nagyigmánd (130 éve)
MEGHALT: 1931. 06. 09., Debrecen
Nyelvész, akadémikus. 1897-1899-ben Zichy Jenő harmadik expedíciójának nyelvészeként nagyobb utazást tett Oroszországban és Szibériában, ahol a csuvas, illetve az osztják népet és nyelvet tanulmányozta. Kiadta Reguly Antal osztják /hanti/ gyűjteményéből a hősi énekek egy részét – 1905-ben jelent meg az Északi-osztják népköltési gyűjtemény -, és a kiadatlanul maradt többi szöveget is megfejtette. Sokat idézett munkája a Reguly Antal emlékezete. Tanári tevékenységének köszönhetően lett Debrecen évtizedeken át az obi-ugor kutatások egyik fő színtere.
FRIEDRICH ISTVÁN
SZÜLETETT: 1883. 07. 01., Malacka (120 éve)
MEGHALT: 1951. 11. 25., Vác
Politikus, miniszterelnök. A berlini AEG társaság mérnöke, majd főmérnöke volt, hazatérése után gépjavító műhelyt, később kisebb gépgyárat alapított. Az első világháborúban tüzér főhadnagyként vett részt, az októberi forradalom után a Károlyi-féle hadügyminisztérium politikai államtitkára lett, ahonnan szociáldemokrata nyomásra eltávolították. 1919. augusztus 6-án részt vett a tanácskormány bukását követő Peidl-kabinet lemondatásában, amelynek helyébe ő alakított kormányt, egy hónap alatt háromszor is: 7-én egy „hivatalnok-kormányt”, 15-én és 27-én pedig olyan koalíciós kormányokat, amelyből a szociáldemokratákat kihagyták. Kormányai hatálytalanították a proletárdiktatúra törvényeit, bebörtönözték, illetve több esetben kivégeztették a direktóriumokban vezető szerepet játszott funkcionáriusokat. Konszolidációs terve nem sikerült, s így 1919. november 24-én kénytelen volt átadni a kormányrudat Huszár Károlynak. Ő maga 1920-tól az 1930-as évek végéig ellenzéki parlamenti képviselőként, illetve különböző legitimista színezetű keresztény pártszerveződések vezetőjeként vett részt a politikai életben. 1939-től már nem játszott említésre méltó politikai szerepet. 1951-ben a Grősz-perben koholt vádak alapján őt is letartóztatták és elítélték.
SZABÓ IVÁN
SZÜLETETT: 1913. 07. 01., Budapest (90 éve)
MEGHALT: 1998. 02. 11.
Szobrász. Számos köztéri alkotást készített, így például az ő munkája a nagyvázsonyi Kinizsi Pál lovasszobor, a Budai Önkéntes Ezred emlékműve a Vérmezőn. Kecskeméten állították fel az Éneklő lányok című munkáját, Hódmezővásárhelyen pedig a Játszó csikókat. A Képzőművészeti Főiskola tanáraként szobrásznemzedékek tanulták meg tőle a szakmai alapokat, a művészi szemléletet. Tevékenyen részt vett a művészeti közéletben is: alapító főtitkára volt a Magyar Képzőművészek Szövetségének, illetőleg hosszú időn át képviselte a tágabb szakma érdekeit a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnökeként.
SCHOLES, Myron S.
SZÜLETETT: 1941. 07. 01., Timmins
Nobel-díjas amerikai közgazdász. A kitüntetést 1997-ben kapta, megosztva egy, a származékos termékek és más értékpapír-opciók értelmezésére használható formula kifejlesztéséért.
JÚLIUS 1-JÉN HALT MEG
LABAN RUDOLF
MEGHALT: 1958. 07. 01., Weybridge (45 éve)
SZÜLETETT: 1879. 12. 15., Pozsony
Magyar származású táncos, táncpedagógus, koreográfus, a nevéről elnevezett táncírási rendszer feltalálója. Első tánccsoportját 1896-ban Pozsonyban alalpította, majd Párizsban tanult. 1915-ben Zürichben koreográfiai iskolát alapított, 1938-ban Angliában telepedett le, s 1942-ben Manchesterben mozgásművészeti stúdiót nyitott,s jelentősen továbbfejlesztette táncírási rendszerét, amely mára világszerte elterjedt. Kísérletet tett a klasszikus tánc és a modern mozgásművészeti irányok közti ellentét áthidalására is.
MOLNÁR ISTVÁN
MEGHALT: 1983. 07. 01., Budapest (20 éve)
SZÜLETETT: 1913. 01. 05., Galánta
Olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető. 1932-től 1944-ig az FTC-ben, 1945-47-ben pedig a Vasasban versenyzett. 1936-ban Berlinben az olimpiai bajnok, majd 1938-ban az Európa-bajnok magyar csapat tagja volt. 1944-ben az FTC, míg 1947-ben a Vasas csapatával nyert bajnoki aranyérmet. 1934-1944 között tízszer játszott a nemzeti válogatottban. Sportvezetőként 1933-tól 1944-ig a Nemzeti Sportuszoda titkára, majd 1947-62 között az Országos Testnevelési és Sporthivatal munkatársa, 1953-tól haláláig a Népstadion műsorközlője is volt.
HOFMANN, Gert
MEGHALT: 1993. 07. 01., Erding (10 éve)
SZÜLETETT: 1932. 01. 29., Limbach
Német író, filozófus. Kezdetben a germanisztika docense volt különböző külföldi egyetemeken, így Toulouse-ban, Párizsban, Bristolban, Edinburgh-ban, a Yale és a Berkeley egyetemen. 1971-80 között Klagenfurtban élt és ebben az időben a ljubljanai egyetemen tanított. 1960-tól írt tanulmányokat lapok és folyóiratok számára. 1979-ben közzétett Die Denunziation című novellájában egy család történetének tükrében igyekezett rekonstruálni Németország nemzeti szocialista múltját. Az elkövetkező 14 évben még 17 könyvet jelentetett meg, köztük novellákat, elbeszéléseket, regényeket. Unsere Eroberung (Meghódításunk) című regényében azt örökítette meg, hogyan élte meg egy fiatal az 1945-ös „nulla órát”. Sokoldalú munkásságát több nagysikerű színdarab is jelzi.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
