2003. június 2.: Parlamenti összefoglaló

Szívgyógyszerek ingyenessé tételéről, valamint a kistelepülések postahivatalainak megszüntetéséről is szó esett a parlamentben, ahol napirend előtt folytatódott Répássy Róbert (Fidesz) és Magyar Bálint oktatási miniszter vitája. Az Országgyűlés 329 igen szavazattal, ellenvoks és tartózkodás nélkül elfogadta a NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek megerősítését jelentő határozati javaslatot, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy magyar katonai kontingens utazzon Irakba.

Répássy Róbert az oktatási tárcára utalva arra volt kíváncsi: történhet-e olyan mulasztás, ami miatt Magyar Bálint miniszternek vállalnia kell a felelősséget.

A fideszes politikus úgy vélekedett, a Sulinet-tenderről, a felsőoktatási informatikai közbeszerzésről és a Cisco cég által fizetett amerikai útról Magyar Bálint a parlamentben nem mondott igazat: „öt napon keresztül tagadott, fenyegetőzött”, majd szombaton „valamennyi ügyre vonatkozóan lényegében beismerő vallomást tett”.

- Ezek után van egyáltalán olyan ok, történhet olyan mulasztás, hiba, ami miatt Magyar Bálintnak vállalnia kell a felelősséget, vagy a koalíciós paktum örökre a fenekére szegelte a bársonyszéket? – kérdezte a fideszes képviselő.

Magyar Bálint válaszában úgy vélekedett: ha a fideszes képviselő „több mint gyanúról” beszél, akkor tudja, mit beszél, hiszen egy olyan párt tagja, amelyben valóban a több mint gyanús esetek bőven előfordultak.

- Egykori informatikai kormánybiztosuk ellen jelenleg büntetőeljárás folyik hűtlen kezelés miatt, a párt egykori választmányi elnökét pedig jogerősen elítélték hűtlen kezelésért – tette hozzá.

Az oktatási miniszter arra kérte Répássy Róbertet: tegyen feljelentést. Mint mondta, most semmi mást nem csinál, csak sározza azokat a munkatársait, akik dolgoztak ezeken a programokon.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) Medgyessy Péter kormányfő azon választási ígéretét kérte számon, amely a szív- és érrendszeri betegségekben, illetve a csontritkulásban szenvedők gyógyszereinek ingyenessé tételére vonatkozott.

A miniszterelnök válaszában elmondta, hogy ígérete megfogalmazásakor a teljesítésre dátumot nem jelölt meg, de az abban foglaltakat törekvésként most is tartja.

Közölte, hogy a teljes ingyenessé tétel 5 milliárd forintba kerülne.

A megvalósításra a kormányzati ciklus végét jelölte meg Medgyessy Péter; addig, mint mondta, az ingyenessé tételt lépésről lépésre valósítják meg.

Közölte, első lépésben, idén szeptemberben a szív- és érrendszeri gyógyszerek közül a koleszterinszint-csökkentők támogatásának mértékét 70-ről, 90 százalékra emelik.

Fülöp István (MDF) a kistelepülések postahivatalainak tervezett bezárásáról kérdezett. Véleménye szerint mobil posták működtetése helyett olcsóbb lenne úgynevezett postamesterrendszer bevezetése.

Veres János, a pénzügyi tárca államtitkára elmondta, hogy ma is 500 olyan település van, ahol semmilyen postai szolgáltatás nem működik.

Úgy vélte, hogy ezeken a helyeken a mobil postai szolgáltatás bevezetése sokat javít majd a helyzeten.

A tervezett postabezárásokról elmondta: ezen a héten írják alá azt a megállapodást, amelynek keretében az e-Magyarország pontok kialakításánál figyelembe veszik majd a posta jelenleg meglévő hálózatát, így segítik több mint száz kistelepülésen a postát szolgáltatása fenntartásában.

NATO-bővítés ratifikációja

Az Országgyűlés 329 igen szavazattal, ellenvoks és tartózkodás nélkül elfogadta a Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek megerősítését jelentő határozati javaslatot.

Az ülésteremben jelen voltak a NATO jelenlegi és a hozzá csatlakozó államok képviselői.

Az előterjesztés általános vitájában Bársony András külügyi államtitkár kiemelte: a magyar kormány teljes politikai súlyával támogatja és az egész euroatlanti térség viszonylatában stabilizáló lépésnek tartja a hét ország NATO-csatlakozását.

Utalt arra, hogy a parlamenti pártok között konszenzus van a kérdésben, valamennyiük támogatja a bővítést.

Külön örömnek nevezte, hogy az észak-atlanti szerződés hét leendő tagállama közül három szomszédos Magyarországgal.

Felszólalásában Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke elmondta: a bővítéssel Magyarország nem képez többé biztonságpolitikai szigetet Közép-Európában.

Kitért az amerikai képviselőháznak a bővítés ügyében lefolytatott ratifikációs vitájára, amely során több képviselő hangsúlyozta: a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy határaikon belül a vallási és etnikai harmónia megvalósuljon.

Szlovákia és Románia csatlakozása vonatkozásában Németh Zsolt közölte: e két országban meg kell születniük azoknak a törvényeknek, amelyek lehetővé teszik a magyar és más kisebbségek elkobzott javainak visszaszolgáltatását.

- A Fidesz támogatja ezen országok csatlakozását, ugyanakkor reméli, hogy tagságukkal a határon túli magyar közösségek jogait biztosítani fogják és e téren kevesebb lesz a vonakodás – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint nagyon fontos, hogy Magyarország az elsők között hagyja jóvá a NATO bővítését.

Elmondta: Magyarország számára morális kötelesség is ezen országok csatlakozásának támogatása. Beszélt arról is, hogy a kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége ezzel azonos közösségbe kerülhet.

Bársony András a vitában elhangzottakra reagálva emlékeztette Németh Zsoltot arra, hogy nem az amerikai képviselőház, hanem a Szenátus ratifikálja a NATO bővítését.

- Semmi értelme összekeverni a ratifikációt olyan politikai kérdésekkel, amelyek e témában viták tárgyát képezik. Minden hátsó szándék nélkül kell viszonyulni ehhez a bővítési körhöz, értékrendünk ezt diktálja – mondta az államtitkár.

Iraki misszió: megszavazták a magyar részvételt

Az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy szállítási és humanitárius feladatok ellátására egy 300 – váltási időszakban 600 – fős magyar katonai kontingens utazzon Irakba a szükséges technikai eszközökkel, felszerelésekkel és fegyverzettel.

Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló, a jelen levő képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő határozati javaslatot – az előzetes jelzéseknek megfelelően – egyhangúlag fogadta el a parlament.

Az előterjesztés tárgyalásakor ennek ellenére a kormánypárti és ellenzéki képviselők élesen támadták egymást, a határozat elfogadását megelőző többhetes vitát visszaidézve.

Juhász Ferenc expozéjában elmondta: a műveleteket irányító parancsnokság által elrendelt katonai szállítási feladatok teljesítése, valamint az iraki nép megsegítéséhez szükséges humanitárius segélyek szállítása és biztonságos célba juttatása, valamint a kontingens saját biztonságának megteremtése, védelme lesz a magyar katonák feladata, hiszen a műveleti területen az elmúlt héten is több terrorcselekmény történt.

A szállító kontingens feladatát 2004. december 31-ig terjedő időszakban, de legfeljebb hathónapos időtartamban láthatja el.

A részvételt indokolva a honvédelmi miniszter jelezte: a misszió jelentősen növelné Magyarország nemzetközi presztízsét, s érdekérvényesítő képességét.

- Egy új világrend kialakításában kaphatunk most szerepet, és ezzel a lehetőséggel nem élni több mint hiba, bűn – mondta Juhász Ferenc.

Utalt arra: az elmúlt években számos kritika érte Magyarország vállalásainak teljesítését a NATO-n belül, s a misszió esélyt ad arra, hogy az ország eredményt mutasson fel.

Hozzátette, a misszióval a magyar katonák lehetőséget kapnak arra, hogy megmutathassák, legalább olyan jól, ha nem jobban látják el feladatukat, mint szövetségeseik.

- Nincsen kétségem azzal kapcsolatban, hogy munkájukra büszkék lehetünk majd, és kizárólag jó hírünket keltik világszerte. Többet érünk el ezzel, mint bármilyen más imázsépítéssel vagy reklámhadjárattal – fogalmazott Juhász Ferenc.

Biztonságpolitikai szempontból indokolva a javaslatot, úgy vélekedett: a globalizálódó világban Magyarországot igenis elérik a távoli konfliktusok hatásai, például „a becsempészett kábítószer, az ajtónkon kopogtató menekült, vagy az egekbe emelkedő üzemanyagárak képében”.

A honvédelmi miniszter kiemelten szólt a szolidaritás elvéről is. Hangsúlyozta: Irakban évek óta milliók élnek méltatlan körülmények között.

Juhász Ferenc hozzátette, a békefenntartó, stabilizációs missziók tapasztalatszerzés szempontjából is fontosak, hiszen hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar haderőben egyre több, a szó legszorosabb értelmében véve profi, éles helyzetben gyakorlatot szerzett katona szolgáljon.

Varga László (MSZP), a költségvetési bizottság előadója a pénzügyi vonzatokról szólva jelezte: ha a szállítóeszközök és a teljes kinntartózkodás egészében Magyarországot terheli, várhatóan 6,5 milliárd forintba kerül a misszió.

Amennyiben a szállítóeszközöket nemzetközi együttműködés keretében biztosítják, 4,7 milliárd forint lesz a magyar költségvetést terhelő rész, ha pedig a szállítóeszközöket és a kiszállítás költségeit is nemzetközi együttműködés keretében teremtik elő, akkor 3,8 milliárd forint.