Szánthó Miklós: Magyarország ott van, ahol a békéről beszélnek, nem ott, ahol a háborút erőltetik

A 2026–2030 közötti évek sorsdöntők lesznek Magyarország számára, mert ebben az időszakban dől el, hogy az ország kimarad-e a háborúból, vagy belerángatják – írta Szánthó Miklós a háborúellenes gyűlésre reagálva.

Orbán Viktor Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

„Arról, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból vagy belerángatják, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni” – reagált a háborúellenes gyűlésen elhangzottakra Szánthó Miklós.

Fotó: Facebook

Az Alapjogokért Központ főigazgatója közösségi oldalán azt írta: a 2026–2030 közötti időszak lesz a legkockázatosabb Magyarország számára, mert ebben az időszakban dől el, hogy az ország meg tudja-e őrizni a békéjét, vagy mások háborújának részévé válik. Szánthó Miklós szerint

 Ukrajna egyértelmű követelésekkel lép fel Brüsszelben. 

Elsőként pénzt kér: az ukrán vezetés 1500 milliárd dollárra tart igényt, amelynek terheit az európai országokkal – köztük Magyarországgal – fizettetné meg. Úgy fogalmazott: ez azt jelentené, hogy azokat a forrásokat vennék el és adnák Ukrajnának, amelyekből a magyar gazdaság működik. A főigazgató szerint a következő lépcső a katonai részvétel kérdése. Mint írta, Brüsszelben már nyíltan beszélnek a hadigazdaságra való átállásról, a fegyvergyártás felpörgetéséről és európai katonák Ukrajnába küldéséről. Hozzátette: 

ha nincs ellenállás, idővel a magyar katonák kérdése is napirendre kerülhet.

Szánthó Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna követeli Magyarország leválasztását az olcsó orosz energiáról, ami szerinte közvetlen támadás a rezsicsökkentés ellen. Megfogalmazása szerint ha ez megvalósulna, a magyar családok fizetnék meg a háború árát a magasabb energiaárakon keresztül. Bejegyzésében hangsúlyozta: ebben a helyzetben kulcskérdés, ki tud nemet mondani. Felidézte Orbán Viktor szombathelyi beszédét is, amelyben 

a miniszterelnök világossá tette: aki nem tud nemet mondani, azt belekényszerítik mások háborújába. 

Szánthó Miklós szerint Brüsszelben ma nem vita zajlik, hanem „a háborús őrület terjesztése”, Ukrajna követeléseinek végrehajtása bármi áron. A főigazgató úgy vélte:

 a Tisza Párt éppen ezért veszélyes, mert nem vitatja a brüsszeli döntéseket, hanem végre akarja hajtani azokat. 

Szerinte azért jelent meg az előtérben Kapitány István is energialobbistaként, hogy Brüsszel és Ukrajna programját érvényesítse. Megfogalmazása szerint a Tisza mindenben Brüsszelhez igazodik, ezzel a háborús irányt segíti és veszélyezteti az olcsó rezsit, ami közvetlenül árt a magyar családoknak.

Szánthó Miklós ugyanakkor egy másik irányra is felhívta a figyelmet: két hét múlva Orbán Viktor Washingtonba utazik Donald Trump meghívására, a Béketanács alakuló ülésére. Mint írta, 

Magyarország ott van, ahol a békéről beszélnek, nem ott, ahol a háborút erőltetik. 

„Nem megyünk háborúba, nem adjuk oda a pénzünket, és nem hagyjuk, hogy a magyar családok fizessék meg mások háborújának árát” – fogalmazott.

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)

További játékainkhoz kattintson ide!