A Fidesz a sáveltolásról, és a költségvetési megszorításról
Varga Mihály (Fidesz) szerint a kormány az elmúlt egy évben mintegy 88 milliárd forintot költött el feleslegesen. A volt pénzügyminiszter szerdán újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy ha nem lettek volna pénzpocsékló döntések, akkor nem került volna sor a szerdai forintleértékelésre, valamint a költségvetési megszorító intézkedésre.
Példaként említette, hogy a kormányzat 30 milliárd forintot fizetett ki utántölthető Gripen vadászgépek bérlésére és mintegy 11 milliárd forintot a Miniszterelnöki Hivatal informatikai rendszerének fejlesztésére.
Varga Mihály közölte: Medgyessy Péternek, a „valódi pénzügyminiszternek” ki kell állnia az emberek elé, hogy elmondja, „mi van, milyen helyzetben vagyunk, és mit tervez a kormány”.
Az MDF a sáveltolásról, és a költségvetési megszorításról
Az MDF parlamenti frakciója szerint a kormány szerdán bejelentett költségvetési megszorítása az egész társadalomra nagy terheket ró majd.
Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese a 75-76 milliárd forintos megtakarítási elképzelésekről szóló bejelentés után azt mondta az MTI-nek, hogy az „új Bokros-csomag” a kormány eddigi hibás gazdaságpolitikájának a következménye.
– A forintleértékelés azt mutatja, hogy a kormányváltással nemcsak a szocialista kormány, hanem a szocializmus mentalitása is visszatért, mert sem korábban, sem most nem tudtak más eszközt felmutatni a gazdasági kihívásokra – tette hozzá a képviselő.
SZDSZ: a megszorítás növeli a versenyképességet
Az SZDSZ egyetért minden olyan intézkedéssel, amely növeli a magyar gazdaság versenyképességét az uniós csatlakozás előtt – mondta Kuncze Gábor szerdán, a költségvetési megszorításokról szóló kormánybejelentést követően. A szabad demokrata elnök szerint a döntés a környező országokkal szemben is növeli a magyar gazdaság versenyképességét.
Úgy vélte: a forint középárfolyamának 2,26 százalékkal történő eltolásával jobb helyzetbe kerülnek a hazai exportőrök, és a termékbehozatal költségesebbé válása is a magyar gazdaságnak kedvez.
Hozzátette, hogy a gazdaság élénkítését az SZDSZ eddig is támogatta, hiszen a jóléti kiadások fedezete csak így termelhető meg.
A politikus információi szerint a kiadások 2,5 százalékos mérséklése egységesen érint minden minisztériumot és költségvetési intézményt, azonban a csökkentés nem vonatkozik a beruházási és a jóléti kiadásokra, valamint az önkormányzatok támogatására – adta hírül az mtv.hu.
Beszámoltak az ombudszmanok az országgyűlésben
Tavaly tovább javult az ombudsmani ajánlások fogadtatása – hangzott el az országgyűlési biztosok 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolók szerdai parlamenti vitájában.
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a 2002. évi tevékenységét ismertetve elmondta, a címzettek 75 százaléka az ajánlást azonnal elfogadta. Tavaly egyensúlyba került a hivatal kapacitása és a beérkező ügyek száma. Tájékoztatása szerint a beadott panaszok továbbra is magas hányadát – mintegy 83 százalékát, több mint négyezer panaszt – hatáskör hiányában el kellett utasítaniuk.
Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese közölte: az emberi jogok terén kirívóan súlyos jogsértést nem tapasztaltak.
Az alkotmányos visszásságok okai között említette a jogszabályok nem megfelelő szintű koordináltságát, a közigazgatási munka rossz szervezését, valamint a jogszabályok helytelen értelmezését.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos expozéjában megfogalmazta üzenetét: nem szabad veszni hagyni az információs önrendelkezési jogra vonatkozó, konszenzussal elfogadott alkotmányos alapelveket.
Kifejtette, az adatvédelmi biztosok gyakorlata alapján, a 2002. évet illetően is sajnálatos módon az állapítható meg, hogy ezek az alapelvek, időről időre, valamilyen cél érdekében megkérdőjeleződnek. Szerinte ez kedvezőtlen hatással van az adatvédelem ügyére, különösen akkor, ha politikához közeli célokról van szó.
Önkormányzati vitanap az országgyűlésben
A kormánypárti képviselők az önkormányzati rendszer reformjának szükségességét hangsúlyozták, míg az ellenzék az önkormányzatok pénzügyi problémáira hívta fel a figyelmet az önkormányzati vitanapon szerdán a parlamentben.
Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzati finanszírozási reform szükségességét hangsúlyozta. Fontos és hasznos lépésnek nevezte a közalkalmazotti bérek felzárkóztatását, ugyanakkor elismerte, hogy a béremelés jelentős terheket ró az önkormányzatokra. Megjegyezte: a terhek zömét a központi költségvetés vállalta magára, és azoknak a településeknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját forrással, kiegészítő támogatást nyújt.
A Fidesz és az MDF szónokai szerint az önkormányzati feladatok megfelelő finanszírozásához mintegy 100 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Véleményük szerint a közalkalmazotti béremelésből adódó önkormányzati hiány finanszírozására rendelt alap nem tartalmaz elegendő forrást, ezért – mint kifejtették – az önkormányzatok válságos helyzetbe kerültek.
A kormánypárti hozzászólók méltatták a kormány eredményeit az önkormányzatok helyzetének javításában, és sürgették az önkormányzati reform törvényi megalapozását, kérve az ellenzék együttműködését az ehhez szükséges kétharmados jogszabályok meghozatalában.
Fókuszban a légierő: Szenes Zoltán tájékoztatója
A június végén záruló védelmi felülvizsgálat alapján az eddigi ötből három repülőtér marad meg katonai használatban: Kecskemét, Pápa és Taszár – közölte a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerdán Veszprémben tartott sajtótájékoztatón.
Szenes Zoltán altábornagy a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságán folytatott megbeszélése után elmondta: Kecskemét és Pápa nemzeti célú katonai repülőtér lesz, de szövetségi feladatokat is ellát majd.
– A taszári bázis hosszú távú hasznosításának megoldására egy amerikai-magyar vegyes bizottság áll fel a közeljövőben – közölte. A vezérkari főnök beszámolt arról is, hogy Pápán megkezdődött a 13 milliárd forint összegű NATO-beruházás, mivel az elképzelések szerint ide települ majd át a szentkirályszabadjai harci helikopteres alakulat. Hozzáfűzte: 2009-től már csak a Gripen vadászgépek maradnak hadrendben.
A külügyi bizottság nagyköveti posztra jelölteket hallgatott meg
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdán támogatásáról biztosította Póka Ferenc, szkopjei, Váradi László rabati, Pető Tibor kairói és Horváth István bécsi nagykövetté történő kinevezését.
Az ülést vezető Rockenbauer Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök a zárt ülés után az MTI-nek elmondta, Horváth István kivételével valamennyi jelöltet egyhangúlag támogatták. A bécsi nagykövetjelölt esetében az ellenzék tartózkodott, mert kifogásolta a mostani nagykövet, Barsiné Pataky Etelka idő előtti visszahívását.
Rockenbauer Zoltán hozzátette, Horváth István kiválasztását a posztra azért nem tartják szerencsésnek, mert hosszú szünet után tér vissza a diplomáciai pályára.
Hatszázmillió forintot különít el a kormány az erdei iskolaprogram megvalósulásának pályázati támogatására
Az idén a tavalyinál tízszer több, összesen 600 millió forintot különít el három tárca az erdei iskolaprogram megvalósulásának pályázati támogatására; erről írt alá megállapodást szerdán a horányi erdei iskolában Magyar Bálint oktatási, Persányi Miklós környezetvédelmi és Gyurcsány Ferenc gyermek-, és ifjúsági miniszter.
A tárca vezetői sajtótájékoztatón elmondták: a környezettudatos nevelés fontos része, hogy a gyerekek eredeti környezetben szerezzenek élményt, új ismereteket a bennünket körülvevő állat- és növényvilágról, az élő környezetről, s ennek egyik legjobb eszköze az erdei iskola. Közölték: a tárcák olyan feltételeket igyekeznek teremteni, hogy minden általános iskolás tanuló legalább egyszer részt vehessen ilyen programban.
Cser Ágnes: a munkaválalói oldal véleménye változatlan
Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szerdán Debrecenben sajtótájékoztatón cáfolta azokat a lapértesüléseket, miszerint egyedül maradt volna a kórháztörvény tervezetével kapcsolatos érdekegyeztetésben.
A Kenézy Gyula Kórházban megtartott fórumot megelőző tájékoztatóján az elnök hangsúlyozta: annyiban valóban magára maradt, hogy ezúttal már nem vesz részt a debreceni tanácskozáson Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, akivel korábban, az országot járva, együtt tartottak tájékoztatókat az egészségügyi dolgozók jogállárták az országot együtt, most azonban a Magyar Orvosi Kamara elnöksége eltiltotta saját főtitkárát a közös szerepléstől.
A szakszervezeti vezető elképesztőnek nevezte az egészségügyi tárca részéről, hogy a hiteles tájékoztatás helyett félrevezeti a közvéleményt. Ezzel összefüggésben elmondta: a keddi érdekegyeztetésen a munkavállalói oldal nem fogadta el a kormány álláspontját, és nem támogatja a kórháztörvény tervezetét.
- Üdvözöltük azokat a változtatásokat, amit a kormány figyelembe vett, de alapkérdésekben a munkavállalói oldal megtartotta elutasító álláspontját – közölte az EDDSZ elnöke. Cser Ágnes emlékeztetett arra, hogy Európában teljesen ismeretlen az egészségügynek az olyan mérvű privatizációja, ahogyan azt a jelenlegi kormány tervezi.
Megítélése szerint a készülő kórháztörvény arra jó, hogy „a piac szabályai szerint lemészárolja az egészségügyet”. Cser Ágnes szerint az sem igaz, hogy társadalmi vita előzte volna meg a dokumentum beterjesztését. – A szereplők szétválasztása, a külön tárgyalás ugyanis nem jelent társadalmi vitát – fűzte hozzá.
Megítélése szerint a kórháztörvény-javaslattal, ha elfogadják június 16-án, szétverik az önkormányzati tulajdont és megszüntetik az esélyegyenlőséget az egészségügyi ellátásban. Cser Ágnes Debrecenben bejelentette: levélben kérte Keller László közpénzeket ellenőrző politikai államtitkár közreműködését a debreceni radiológiai klinika privatizációja kapcsán.
Az EDDSZ elnöke ugyanis úgy véli, hogy az ügyben félrevezették az egyetemi tanácsot és jogellenesen történt meg a privatizáció. Közlése szerint minderről tájékoztatta Hiller István kultuszminisztert is, aki az ominózus klinikaprivatizáció idején az oktatási tárca politikai államtitkára volt – jelentette az MTI.
A kormány 420 km új gyorsforgalmi utat ígér
A kormány által az idén év február 19-én elfogadott, 2015-ig szóló közúthálózat fejlesztési koncepció szerint 2006-ig 420 kilométer új gyorsforgalmi út épül, és további 420 kilométer építésének az előkészületei is megkezdődnek. Ezen kívül hozzákezdenek további, összesen 800 kilométer hosszú gyorsforgalmi út tervezéséhez.
Ezt Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára mondta szerdán Gyulán a Közúti közlekedés emberi tényezői című konferencián.
Hozzátette: a közúthálózat fejlesztési program költsége 2006-ig, a felújítási és karbantartási feladatok nélkül eléri az 1.100 milliárd forintot.
- A költségvetés ekkora összeget képtelen előteremteni, ezért számítunk az uniós források mellett a magántőke és a kereskedelmi bankok közreműködésére is – mondta.
Jelezte, hogy ma Magyarországon 1.000 négyzetkilométerre 6,8 kilométer gyorsforgalmi út jut, ami az uniós országok átlagának 40 százaléka.
Számításai szerint a közúthálózat fejlesztési program első ütemének megvalósulása estén a ciklus végére 1.050 kilométerre növekszik a gyorsforgalmi utak hossza, ezzel elérjük az uniós átlag 50 százalékát.
Az államtitkár Magyarország legambíciózusabb fejlesztési programjának nevezte az útépítési terveket, mert mint mondta 2015-re 2.500 kilométerre növekedhet a gyorsforgalmi utak hossza.
Szalay Gábor az előadását követő sajtótájékoztatón kitért a siófoki tragédia tanulságaira, és elmondta: 5.800 szintbeli vasúti kereszteződés található Magyarországon, amelyekből 2.700 rendelkezik valamilyen védőberendezéssel. Az államtitkár szavai szerint ez az uniós országok átlagához képest közepesnek minősíthető.
A kereszteződések közül 1.780 csak fénysorompóval, közülük 595 félkarú sorompóval is fel van szerelve.
Az elmúlt években átlagosan évi 50-60 darab fénysorompóval ellátott kereszteződést szereltek fel félkarú sorompóval is, ám a siófoki katasztrófát követően a szaktárca úgy döntött, hogy az idei előirányzatot 500 millió forinttal megemeli, s így ebben az évben további 25, többségében a Balaton északi és déli oldalán található vasúti kereszteződést szerelnek fel fény- illetve félkarú sorompóval – adta hírül az mtv.hu.
Trianoni megemlékezés Debrecenben
Kósa Lajos szerint a trianoni békeszerződés igazságtalansága mindenki számára nyilvánvaló volt, aki ismerte a polgárok és elismerte a nemzetek önrendelkezési jogát. Debrecen fideszes polgármestere erről szerdán beszélt a városban a Magyar Fájdalom szobránál rendezett trianoni megemlékezésen – adta hírül az mtv.hu.
A politikus a rendszerváltás utáni időszak első jelentős lépésének nevezte Trianon megítélésében, amikor Antall József kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Kósa Lajos szerint a második jelentős lépés a kedvezménytörvény megalkotása és parlamenti elfogadása volt.
A fideszes politikus kijelentette: a kedvezménytörvény ellehetetlenítésére vonatkozó törekvések nem fognak sikerülni, „az elért eredményekből nem fogunk visszalépni”. A politikus szerint a kedvezménytörvény eredeti célja a kisebbségi magyarság állami megsegítése volt az oktatás, a kultúra területén.
– Most a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) módosított új törvénnyel ez nem valósítható meg – fűzte hozzá.
Kijelentette: nem véletlenek ezek a módosítások, ugyanis a Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény felszámolására törekszik. Véleménye szerint a magyar identitást megerősítő kedvezménytörvényt egyszerű segélyezési törvénnyé degradálta a Medgyessy-kormány.
– Ezt nem fogadhatjuk el, a nemzeti identitás megőrzéséből nem engedünk – hangoztatta Kósa Lajos.
MDF: pótköltségvetésre van szükség
A Magyar Demokrata Fórum szerint pótköltségvetésre van szükség: át kell vizsgálni a költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldalát, s meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyekkel a gazdaság motorjai újraindíthatóak.
– Amennyiben a munkát a kormány nem végzi el és a szükséges döntéseket sürgősen nem hozza meg, a makrogazdasági helyzet tovább romlik és ez újabb Bokros-csomag bevezetését teheti szükségessé – áll az MDF elnöksége közleményében.
A közlés szerint az elmúlt időszak és a szerdai nap intézkedéseiből úgy tűnik, hogy a kormány a jegybankot bevonva hozzálátott egy pótköltségvetés előkészítéséhez, ez azonban társadalompolitikai elképzelések és megfelelő tájékoztatás nélkül zajlik.
Menczer Tamás
Nyugaton arról beszélnek, hogy a háborúban fel kell készülnünk gyermekeink elvesztésére + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!