Az ötvenedik nap

Karácsony és húsvét után pünkösd az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe: a húsvét utáni hetedik vasárnapon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és az egyház megalapítását. Pünkösd szombatján több százezren zarándokolnak Csíksomlyóra, ahol a világ legnagyobb kegyszobra áll.

Pünkösd, a harmadik legnagyobb ünnep

Karácsony és húsvét után pünkösd az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvét utáni hetedik vasárnapon, tehát az ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását. Neve is innen származik, a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból. A keresztény egyházi liturgiában is, az emberek lelkében is valami nagy örömnek a napja: a tavaszvárásnak, a jó idő megérkezésének, a virágfakadásnak az ünnepe. A pünkösd a Krisztus-hívők világában beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, az Atyához való fölemeltetésnek, és főleg Jézus maradandó jelenlétének.

Az ünnep első, ránk maradt írásos említése csak a II. századból való, ám egészen bizonyos, hogy ünneplése olyan régi, mint maga az egyház. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.

Pünkösdi népszokások

Pünkösdi királyság

Pünkösd ünnepéhez több népszokás is kötődik; legjellegzetesebb és legrégibb hagyomány a pünkösdi királyválasztás. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntötték el, ki a legrátermettebb. A verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a többi legény: egy évig a vezetőjük, bírájuk volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, a kocsmában „ingyen rovása” volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.

A pünkösdi király uralma mindig a következő pünkösdig tartott. Erre eredeztethető vissza a Magyarországon már a XVI. században általánosan ismert szólás, ami a pünkösdi királyság múló, valójában értéktelen voltára utal (pünkösdi királyság), és amelyből a szokás általános és régi elterjedésére lehet következtetni. (Sokhelyütt egyébként ilyenkor avatták a legényeket is. Leöntötték őket borral, vagy elverték a feneküket. Ez után a „szertartás” után számította őket a falu legénynek, vagyis járhattak a kocsmába, udvarolhattak.)

A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. A lényege a kislányok termékenységvarázslással egybekötött köszöntése. Kiskirálynénak a legszebb kislányt választották meg. Mise után a kislányok a királynéval házról házra jártak, jókívánságokkal köszöntve a háziakat, akik a játék végén megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt, megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, a háziak megnyugodtak, hogy jó lesz az azévi termés, és almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

A pünkösdölés hasonló a királynéjáráshoz, de ez elsősorban adomány-gyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A pünkösdölők házról-házra jártak, s ahol szabad volt pünkösdölni, énekszóval köszöntötték a ház népét.

Májusfa-döntés, mátkálás

Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont a gonosz szellemek távoltartása reményében. Úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható.

A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje is: ebben az időszakban a lányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát, a lányoknak pedig koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.

Csíksomlyó, a pünkösdi zarándokhely

Csíksomlyó hírneves búcsújáró hely; több százezer ember zarándokol ide minden pünkösd szombatján. Csíksomlyón évente két nagy búcsút tartanak: a pünkösdit, illetve szeptemberben a Márianeve búcsút. Csíksomlyó kegytemplomában áll a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, a XVI. század elején készült 2,27 méteres Mária-szobor. Hozzá, Máriához fohászkodik az ide zarándokoló immáron négy évszázada, és énekli, mondja búcsús énekeit.

Csíksomlyón 1567 óta tartanak pünkösdi zarándoklatot, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét. A zarándoklat így elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye, de más felekezethez tartozók, illetve az anyaországban élő hívők is részt vesznek rajta. Elsődleges célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, egyben bűnbánati gyakorlat: az út fáradalmának, a nagytömeges zsúfoltságnak, a nap hevének, a vízhiány miatti szomjazás kellemetlenségének önkéntes vállalása, türelmes elviselése által vezekel a keresztény ember személyes bűneiért.

Régi hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek tagjai is gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A búcsús csoportok (keresztaljak) csak alapos előkészület után indulhatnak útnak: lelkipásztoruk vezetésével ki kell jelölniük a zászlóvivő férfiakat és nőket, a csengettyűs fiatalokat, az előimádkozó és énekvezető híveket. A menetoszlop elején a helységjelző táblát viszik.

A szomszédos községek keresztaljai bevárják egymást, és együtt haladnak a kitűzött cél felé. Pünkösd szombatjának reggelén a keresztalják fölvonulnak a Kissomlyó- és Nagysomlyó-hegy közötti térségre. Ott gyülekeznek, várakoznak, imádkozva és énekelve készülnek a déli szentmisére. Az ünnepi istentiszteleten az egész közösség együtt imádkozik és énekel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.

Forrás: hetivalasz.hu, hhrf.org, ofm.ro, parameter.elosoft.com, radio.hu