Június 23.: Magyar politikai élet

Demonstráltak a fuvarozók az 5-ösön – Szigorú közúti ellenőrzések várhatók – Egy év a paksi üzemzavar elhárításához – Pannonplast-ügy – Keller gyártotta a Szász-iratokat? – A szakszervezet tiltakozik az Oktatási Minisztériumnál – Tüntettek a Magyar Rádió munkatársai – Fidesz: a forint gyengülésével a maradék állami vagyon is kevesebbet ér

Demonstráltak a fuvarozók az 5-ösön

Útlezárással tiltakoztak a fuvarozók hétfő reggel óta az 5-ös úton a 61-és a 65-ös kilométerkő között Felsőlajosnál. A demonstráció célja, hogy segítsék a négy közúti fuvarozó érdekvédelmi szervezet tárgyalásait a kormánnyal szemben. A szervezők a kormánytól nem a kerülőút okozta többletköltséget követelik vissza, hanem azt, hogy használhassák az 5-ös főutat a felújítási munkálatok alatt is. Dóczi József, a demonstráció szervezője elmondta: szerda délig maradnak az 5-ös úton Felsőlajosnál, mivel ugyanannyiba kerül az út mellett tiltakozni, mintha a fuvarozók a telephelyükön állnának járműveikkel.

Szigorú közúti ellenőrzések várhatók

Az eddigieknél sokkal szigorúbb közúti ellenőrzésekre számíthatnak az autósok a közutakon az elkövetkező hetekben. Salgó László rendőrfőkapitány a romló baleseti statisztikával magyarázta a központilag összehangolt akció fontosságát. A rendőrfőkapitány azt követően rendelte el az ellenőrzések szigorítását, hogy az év elejétől tartó kedvező baleseti statisztika májusban jelentősen romlott. Ismertetése szerint a központilag irányított rendőri akció szeptember 15-ig, a turistaforgalomnak is kitett utak mentén zajlik majd. Az összehangolt rendőri szigorítás a balesetmegelőzés mellett az úgynevezett trükkös lopások megakadályozására is irányul.

A rendőrség több mint 2000 autóssal szemben, csaknem 19 millió forint helyszíni bírságot szabott ki, valamint 1147 szabálysértési feljelentést tett. Több mint ötezer vezetőt ellenőriztek alkoholszondával, 122-en ittasnak bizonyultak. A rendőrség 17 gépkocsifeltörési esetet akadályozott meg és 61 körözött személyt kísért be az őrszobára.

Egy év a paksi üzemzavar elhárításához

Körülbelül egy évre van szükség a paksi atomerőműben történt üzemzavar elhárításához, derült ki az atomerőműben vasárnap este elvégzett csőkamerás vizsgálat nyomán. A vizsgálatot végző szakértők azt állapították meg, hogy a 30 fűtőelemnek a felső egyharmada sérült meg. Állítólag ez jobb eredménynek számít, mint amire korábban számítani lehetett. Az üzemzavar elhárítása azonban még ezzel együtt is hozzávetőleg egy évet vesz igénybe. A tervek szerint még két alkalommal végeznek el hasonló vizsgálatokat ezzel a kamerával, az üzemzavar végső értékelését azok eredményei ismeretében lehet majd elkészíteni. A szakértők megvizsgálták a sérült fűtőelem körüli víz neutronmennyiségét is, a műszerek azonban nem mutattak eltérést a normális neutronszinttől.

Pannonplast-ügy – Keller gyártotta a Szász-iratokat?

Rogán Antal (Fidesz) kijelentette: a parlament baloldali többsége megakadályozta, hogy a Pannonplast-ügyet vizsgáló bizottság még a nyáron felálljon. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: akik sárosak az ügyben, azok most időt nyernek arra, hogy a bizonyítékokat átformálják, eltüntessék. A képviselő leszögezte: bebizonyosodott az, hogy a kormánypártoknak titkolnivalójuk van a Pannonplast-ügyben, és titkolnivalójuk van abban is, hogy minden idők legnagyobb tőzsdepanamájában részt vett-e állami cég. Az ellenzék ősszel még egyszer kísérletet tesz a vizsgálóbizottság létrehozására.

A Szász Károly PSZÁF-elnök lejáratását célzó anyagok többsége Keller László közpénzügyi államtitkár hivatalában készült – jelentette ki Áder János. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában hozzátette: ezt maga Keller László és Tóth András nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár is megerősítette. Az ellenzéki politikus szerint a szocialisták megpróbálják elterelni a figyelmet arról a vizsgálatról, amelyet a pénzügyi felügyelet végzett egy gyanús részvénytranzakcióról.

A szakszervezet tiltakozik az Oktatási Minisztériumnál

Komoly feszültség forrása lesz, ha teljesíteni kell a kormány által tervezett költségcsökkentést az egyetemeken és főiskolákon – mondta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hétfőn erről egyeztetett az oktatási minisztérium államtitkárával az érdekképviselet vezetője, Kis Pap László. A szakszervezet ugyanis nem ért egyet az egyetemeket és főiskolákat érintő négymillárd forintos költségcsökkentéssel. Akár egy hónapra is megszűnhet az áramszolgáltatás a Műszaki Egyetemen az új kormányrendelet következményeként. Az egyetemen már kalkuláltak: mínusz 360 millióval kell tervezniük. Ez megegyezik egy átlagos havi villanyszámlájukkal.

Az egyetemen kialakuló sötétség oka nem más, minhogy a kormány úgy döntött: az oktatási tárcától öt és fél milliárd forintot von el, s ebből közel négy milliárd forintos költségcsökkentés a felsőoktatást érinti. Kis Papp László: „Mi is megdöbbentünk ezen a számon, amit hallottunk és azon is, hogy a miniszter úr azt jelentette ki, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak bérből és a dologi kaidásból kell kigazdálkodni. Ez azért lehetetlen mert a bérek azok garantáltak, a költségvetési törvény szabályozza. A dologi kiadásaink pedig annyira kifeszítettek, hogy működési zavarok állnak elő, ha ezeket a kiadásokat visszavonják tőlünk.”

A felsőoktatási dolgozók szakszervezete nem érti, hogy az oktatási tárca hogyan hangoztathatja mottóként a tudásalapú tárasadalmat, ha a minisztérium döntéseivel nem lehet eleget tenni az uniós elvárásoknak.

Tüntettek a Magyar Rádió munkatársai

Szabó Veronika vezetésével a Magyar Rádió mintegy 70 fős tábora az intézmény azonnali tőkemelését sürgetett a Parlament előtti demonstrációjukon Szili Katalin házelnöktől. A Magyar Rádió mintegy 70 munkatársa – többségükben a közszolgálati médium zenei együtteseinek tagjai – az Országház épülete előtt demonstrált a Munka törvénykönyve július elsején hatályba lépő módosítása ellen. A tiltakozók úgy látják, hogy az új rendelkezések nyomán „a Magyar Rádió munkatársai belátható időn belül jövedelmük 30-40 százalékát elveszítik”. Szakemberek szerint, ha szűkös költségvetésből gazdálkodó vezetés nem akar bérválságot kirobbantani a Bródy Sándor utcában, akkor előbb – utóbb létszámleépítéssel és csődhelyzettel is számolnia kell.

Szabó Veronika, demonstráció szervező, Magyar Rádió Rt.: „Ha eleget tesz, mégjobban ellehetetlenül, ha nem tesz eleget, akkor nagyon komoly büntetést kap. Tehát mindenképpen szükségünk van komoly tőkeemelésre, amely a médiatörvény értelmében 28 százalék lenne a Magyar Televízió, a Duna Televízió és minket illetően, a 3 intézményt együttvéve 2 milliárd 16 millió forint. Szabó Veronika helyteleníti a parlament határozati javaslatának Magyar Rádióra vonatkozó részét, miszerint a közszolgálati médiumok tőkepótlására a rendelkezésére álló 7,2 milliárd forintból csupán 500 milliót irányzott elő a kormány a közmédium számára. A tiltakozók attól tartanak, hogy nem jut elegendő pénz a honoráriumokra, mert a jogszabály-változás szerint bérré kell alakítani a most még honoráriumként kifizetett juttatásokat.

Siklósi Beatrix, szerkesztő-riporter, Magyar Televízió Rt.: ”Mivel politikáról van szó, félő, hogy Kondor Katalin elleni direkt támadásként fogható fel, ami most történik a Magyar Rádióban, noha az intézménynek nincs adóssága, ésszerűen gazdálkodott a kevésből is. A petíció érdemi megfontolására Szili Katalin ígéretet tett. Napokon belül a demonstrálók kérésével az országgyűlési képviselők is megismerkedhetnek.

Fidesz: a forint gyengülésével a maradék állami vagyon is kevesebbet ér

A forint gyengülésével a maradék állami vagyon is kevesebbet ér, kevesebbet adnak majd érte a vevők. A Fidesz szerint az eladásokat le kellene állÍtani, s megvárni a forint újbóli erősödését. Ezt azonban a pénzügyi tárca vitatja, sőt, szerintük a privatizációban igazából nem is a bevétel a fontos. Máté Dániel, PM szóvivő szerint „A privatizáció nem árfolyamfüggő. A privatizáció célja nem a költségvetés bevételeinek a gyarapítása, hanem az, hogy az államnak ne legyenek olyan vállalkozásai és vállalatai, amelyekben teljes fölöslegesen tulajdonos. A piaci viszonyok elősegítése és a piaci körülmények megteremtése, ez a célja a privatizációnak, ezért adjuk el a bankokat, és mindazokat a társaságokat, amelyek reményeink szerint ezután egészségesebben működnek, mint eddig.” A pénzügyi tárca azonban nem halogat, a meghirdetett állami cégek mindenképpen gazdát cserélnek. Így most már csak az a kérdés: mennyit veszít az államkassza, azaz az adófizetők az ország kiárusításán?