Mindent a háborúnak rendelne alá Brüsszel és Magyar Péter

Még Ukrajna egyik leghangosabb támogatója is elismerte a magyar kormány igazát a Barátság kőolajvezeték ügyében. Brüsszel ugyanakkor továbbra is Ukrajna álláspontját hangoztatja, Magyar Péter pedig a müncheni paktum értelmében végképp beállt a háborút támogatók sorába.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

Európa békéjét és gazdasági stabilitását soha nem látott mértékben fenyegeti az a háborús pszichózis, amely Brüsszel folyosóin mára kizárólagos irányvonallá vált. Az Európai Parlament néppárti többsége – soraiban a Tisza Párt képviselőivel – a napokban hitet tett az eddigi, kudarcot vallott Ukrajna-politika folytatása mellett. Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője rámutatott: Brüsszelben nagykoalíciós egyetértés van abban, hogy támogatni kell a háborút, még több pénzt kell biztosítani Ukrajna részére, és ami talán a legveszélyesebb: gyorsított eljárásban kell felvenni a háborúban álló országot az Európai Unióba – mutat rá az Origo cikke.

Magyar Péter a brüsszeli irányvonalat követné Ukrajna kapcsán (Fotó: AFP)

Ez a politika nem csupán elvi állásfoglalás, hanem nyílt zsarolás a békepárti kormányokkal szemben. A néppárti nagykoalíció – összejátszva Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – semmilyen kivetnivalót nem talál abban, hogy Ukrajna politikai fegyverként használja az energiabiztonságot, és blokkolja az olajszállítást Magyarország irányába. A számla pedig, amit az európai polgárokkal akarnak megfizettetni, csillagászati. Dömötör Csaba figyelmeztetett: Ukrajna kiállította a következő tíz évre vonatkozó, 1500 milliárd eurós számlát, amit a néppárti koalíció gondolkodás nélkül kifizetne, még akkor is, ha ehhez európai munkahelyek millióit kell feláldozni és a tagállamokat megszorításokra kényszeríteni.

A cél egyértelmű: mindent alárendelni a háború finanszírozásának, kerül, amibe kerül.

A brüsszeli nyomásgyakorlás azonban nem elszigetelt jelenség. Orbán Viktor miniszterelnök rántotta le a leplet arról a titkos megállapodásról, amely a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián született meg a Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely mentén. A kormányfő tájékoztatása szerint német közvetítéssel létrejött paktum lényege, hogy a háborúpárti erők minden eszközzel egy ukránbarát bábkormányt – jelesül Magyar Pétert és elvtársait – segítsenek hatalomra az áprilisi választásokon.

Az üzlet hátborzongatóan egyszerű és a magyar nemzeti érdekekre nézve végzetes: cserébe a külföldi támogatásért, egy esetleges Tisza-kormány feladná a magyar vétójogot a háború és a külpolitika kérdéseiben, támogatná a fegyverszállításokat, és szabad utat engedne Ukrajna azonnali uniós csatlakozásának. A Tisza Párt kész lenne magyar katonákat és a magyar családok pénzét áldozni egy olyan konfliktus oltárán, amelyhez semmi közünk.

A kép lassan összeáll: az ukrán befolyásolási kísérletek – a Tisza Párt környékén felbukkanó, kémgyanús alakoktól kezdve a párt applikációjának ukrán fejlesztői hátteréig – mind egy irányba mutatnak. A cél a magyar ellenállás megtörése és az ország belesodrása a háborúba.

Ukrajna nem a békét, hanem a háborút hozná az unióba

Ebben a kiélezett helyzetben Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter világossá tette a kormány álláspontját: Ukrajna EU-csatlakozása jelenleg nem a békét vinné el Ukrajnába, hanem a háborút hozná be az unióba. A gyorsított felvétel beláthatatlan biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna, teljes ágazatokat tenne tönkre, amit a magyar társadalom jelentős többsége is elutasít. A miniszter rámutatott: a szomszédunkban zajló esztelen öldöklés mielőbbi lezárása lenne az erkölcsi kötelesség, nem pedig annak globalizálása, amin Brüsszel és az amerikai demokrata körök évek óta dolgoznak.

Miközben a brüsszeli és a hazai baloldali narratíva a teljes gazdasági és energetikai öngyilkosság felé terelné Európát, a valóság és a gazdasági racionalitás mégis a magyar kormány politikáját igazolja. 

Ékes bizonyítéka ennek az Egyesült Királyság legutóbbi döntése. A szigetország kormánya az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján több száz új, Oroszország elleni szankciót jelentett be, amelyek célja a Kreml gazdasági mozgásterének további szűkítése.

Ugyanakkor – és ez a magyar diplomácia csendes, de annál jelentősebb sikere – a Barátság kőolajvezeték kifejezett mentességet kapott a korlátozások alól. A brit rendelkezés értelmében a vezeték 2027. október 14-ig mentesül a szankciók hatálya alól. Ez a döntés kulcsfontosságú Magyarország és Szlovákia számára.

Bóka János találóan fogalmazott: a Barátság kőolajvezeték műszaki állapota tökéletes, ha nem jön olaj, az kizárólag politikai zsarolás eredménye Kijev részéről. A brit döntés azonban azt mutatja, hogy a nyugati világ józanabbik fele is belátja: Közép-Európa ellátásbiztonsága nem lehet politikai játszmák tárgya.

A helyzet tehát egyértelmű. Egyfelől itt van a müncheni paktum koalíciója: Brüsszel, a Tisza Párt és Kijev, amelyek a háború folytatását, a fegyverszállításokat és a magyar szuverenitás felszámolását tűzték ki zászlajukra. Másfelől ott áll a magyar kormány, amely a békét, a biztonságot és a magyar érdekek védelmét képviseli.

A brüsszeli és a kijevi elit, valamint hazai kiszolgálóik döntöttek: ők a háborút választották, és ehhez keresnek most végrehajtót Magyar Péter személyében. Április 12-én a magyar választókon a sor, hogy eldöntsék: engednek-e a zsarolásnak, vagy megvédik Magyarország békéjét és biztonságát. Ahogy Dömötör Csaba fogalmazott: „Ha tovább küldik a milliárdokat, még több koporsóra lesz szükség.” Magyarország azonban nem kér a koporsókból, és nem kér a háborúból.

Borítókép: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)