Ukrajna kizárólag politikai okokból blokkolja Magyarországra az olajszállítást + videó

Az Európai Bizottság nem hajlandó nyomást gyakorolni Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték újraindítása érdekében – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.

Bóka János Forrás: MTI

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóka János közölte: a tanácskozáson a bizottságtól nem hangzott el olyan egyértelmű megnyilatkozás, amely a kőolajszállítás újraindítását sürgetné, és nem világos az sem, hogy a tagállamok többsége tisztában van-e azzal, hogy Ukrajna megsérti az uniós társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja szerint az olajszállítás leállítása politikai nyomásgyakorlási eszköz, amellyel szemben a tagállamoktól szolidaritás lenne elvárható. Bóka János elmondta: január 27-e óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, noha – ismereteik szerint – a rendszer február közepe óta műszakilag működőképes, így az újraindítás kizárólag politikai döntés kérdése.

Ukrajna megsérti az uniós társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Fotó: Kurucz Árpád 

A miniszter közölte: Magyarország mindaddig nem tud hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó kilencvenmilliárd eurós segélyprogramhoz, illetve a 20. szankciós csomag elfogadásához, amíg nem indul újra a kőolajszállítás. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy ezzel Magyarország az Európai Tanács korábbi politikai megállapodásával megy szembe, ugyanakkor a körülmények megváltozása miatt nem tudnak más álláspontot képviselni. Mint fogalmazott, 

nem tehetünk úgy, mintha Ukrajna nem használná az energiafegyvert politikai célokra.

Ha a tagállamok kifogásolják, hogy Magyarország összeköti a kérdést a többéves pénzügyi keret (MFF) módosításával, azzal – véleménye szerint – hallgatólagosan elfogadják azt az ukrán stratégiát, hogy politikailag érzékeny ügyekben energiaellátási eszközökkel gyakoroljon nyomást. A lojális együttműködés elvének megsértésével kapcsolatos felvetésekre reagálva Bóka János emlékeztetett: az unió történetében több precedens is volt arra, hogy az Európai Tanács politikai megállapodásai nem a korábbi konklúzióknak megfelelően valósultak meg. Példaként említette a migrációs paktum ügyét, valamint a jogállamisági kondicionalitás 2020. decemberi szabályozását.

Kifejtette: a magyar miniszterelnök levélben tájékoztatta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tagjait a döntéséről, hangsúlyozva, hogy Ukrajna politikai zsarolásra használja az energiaellátást. A miniszter szerint egy kormányfő nem tehet úgy, mintha ez a körülmény politikailag nem létezne. Bóka János jelezte: a szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő korai előrejelző mechanizmust Magyarország korábban már aktiválta energiabiztonsági problémák miatt, ám az nem hozott eredményt. A keddi tanácskozás előkészítette az Európai Tanács márciusi ülését is. Bóka János kiemelte: 

Magyarország számára kulcskérdés az európai versenyképesség és az energiaárak csökkentése. A bizottságtól olyan konkrét intézkedéseket várnak, amelyek rövid távon is érdemi árcsökkenést eredményeznek.

A miniszter hangsúlyozta továbbá: a belső piac mélyítésének korábban mindig része volt a kohéziós politika erősítése, jelenleg azonban ezzel ellentétes tendenciák láthatók. A következő hétéves uniós költségvetési keretterv kapcsán pedig megismételte: stratégiai döntések hiányában nem lehet érdemi technikai tárgyalásokat folytatni, és a kondicionalitási eszközök jövőjét is a költségvetési tárgyalások részének tekintik.

Borítókép: Bóka János (Fotó: MTI)