Európa óriási félreértésben van az energia terén, Amerikában is látják, hogy az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés

Szijjártó Péter fontos bejelentést tett Washingtonból. Az Egyesült Államok és Közép-Európa energetikai együttműködéséről tárgyalnak ma.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: MTI

Mi az amerikaiakkal egy új aranykorban vagyunk, a magyar–amerikai kapcsolatoknak egy új aranykorát éljük. Ennek az új aranykornak egy fontos dimenzióját jelenti az együttműködésünk az Egyesült Államokkal az energia terén

– emelte ki. Kifejtette, hogy az együttműködést az teszi lehetővé, hogy Amerika és Magyarország hasonlóképpen gondolkodik az energiaellátásról. 

Ők is értik, látják és tiszteletben tartják, hogy egy közép-európai, szárazföld által körülzárt ország esetében az energiaellátás kérdése nem lehet ideológiai kérdés, hanem az energiaellátás kérdése fizikai kérdés, amelyet a földrajz és az infrastruktúra, vagyis az energetikai szállítási útvonalak meghatároznak

– magyarázta. Kifejtette, hogy egyszerűen nem lehet elvonatkoztatni a földrajztól, nem lehet elvonatkoztatni egy ország elhelyezkedésétől, és nem lehet elvonatkoztatni egy ország körüli energiainfrastruktúra képétől akkor, amikor az energiaellátásról van szó. A külügyminiszter kitért rá, hogy Európa óriási félreértésben van az energia terén. 

Azért szembesül Európa folyamatosan energiaellátási vészhelyzetekkel, és azért kell Európában a sokszorosát fizetni az energiáért, mint mondjuk Amerikában vagy Kínában, mert Európában az energiaellátás kérdését lealacsonyították egy ideológiai kérdéssé

– részletezte, majd azzal folytatta, hogy ez egy óriási hiba, mivel az energiaellátásnak normál esetben nem szabadna, hogy bármi köze legyen az ideológiához. Az energiaellátás egy fizikai kérdés, egy földrajz által meghatározott kérdés, és ennek megfelelően kell ehhez közelíteni. 

Korábban az amerikai külügyminiszter világosan elmondta, hogy a földrajzot tiszteletben kell tartani, és Donald Trump elnök is, megértve Magyarország helyzetét, adott mentességet Magyarország számára az amerikaiak által kivetett orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól, és azért tudunk ma Magyarországra olcsó orosz kőolajat és földgázt szállítani, mert a miniszterelnökünk megállapodott Donald Trumppal, megállapodtak abban, hogy az amerikai szankciók ebben a tekintetben minket nem érintenek.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar kormány egy kiegyensúlyozott, minden földrajzi irányba kapcsolatokat fenntartó energiapolitikát folytat. Magyarország energiaellátása akkor van biztonságban, hogyha minél több útvonalon látják el az országot, legyen szó földgázról vagy kőolajról. 

Tehát mi, magyarok mindig visszautasítottuk a külső beavatkozást az energiaellátásunk tekintetében, mindig visszautasítottuk a zsarolást

– hangsúlyozta. 

Soha nem voltunk hajlandók a meglévő olcsó energiaforrásokat drágább energiaforrásokra cserélni, hiszen akkor Magyarországon a rezsicsökkentésnek vége lenne. A magyar embereknek, a magyar családoknak háromszor annyit kéne fizetni az energiáért, mint most. Ezer forint lenne a benzinár, tehát mi ezért nem vagyunk hajlandók engedni semmifajta zsarolásnak

– fejtette ki, majd az energiapolitika kapcsán elmondta, hogy azt szuverenitási kérdésnek tekintik:

Mindig a legolcsóbb és a legbiztosabb energiaforrásokat vásároljuk. Sajnos ma az a helyzet, hogy az energiaellátás kérdése Európában sokszor zsarolási témává vált. Ukrajna jelenleg politikailag próbálja zsarolni Magyarországot azzal, hogy a Barátság kőolajvezetéken leállították, illetve nem indítják újra a szállítást, holott a Barátság kőolajvezeték teljes egészében alkalmas arra mind fizikailag, mind technikailag, mind műszakilag, hogy a szállítást újraindítsák. 

Kitért rá, hogy az ukránok arra akarják rávenni a magyar kormányt, hogy változtassa meg az álláspontját Ukrajnával szemben, hogy engedjék be őket az Európai Unióba.

Magyarországot vigyük bele a háborúba, és a magyar emberek pénzét küldjük el Ukrajnába. De mi ennek a zsarolásnak nem engedünk. Nyilvánvalóan azért csinálják ezt most az ukránok, mert azt gondolják, hogy egy olajellátási veszélyhelyzettel, egy ezerforintos benzinárral választás előtt negyvenegynéhány nappal, ötven nappal a Tisza Pártnak kedveznek

– részletezte, majd úgy folytatta, hogy az ukránoknak nyilván az az érdeke, hogy a Tisza Párt alakítsa meg Magyarországon a következő kormányt, de ők nem engednek ennek a zsarolásnak, és megtették a szükséges lépéseket. 

A mai napon a szlovák és a szerb energiaügyi miniszterrel is egyeztetek itt Washingtonban, és ezeken az egyeztetéseken összehangoljuk a következő időszak feladatait. A horvátországi kiegészítő vezetéken keresztül fogunk kőolajat vásárolni

– mondta. Folyamatosan zajlanak a szerb kőolajvállalat Mol általi megvásárlásához szükséges egyeztetések Washingtonban is, és hogyha Szlovákia, Magyarország és Szerbia olajpiacai integráltan, összehangoltan, koordináltan fog tudni működni a Mol szerepvállalásának köszönhetően, akkor az sokkal ellenállóbbá teszi majd az országot mindenfajta ukrán zsarolási szándékkal szemben.

Az elmúlt időszakban nagyon fontos mérföldköveket értünk el a magyar–amerikai energetikai együttműködésben, aláírtuk a nukleáris együttműködési megállapodásunkat, amelynek értelmében Magyarországon amerikai technológiájú, kis moduláris nukleáris reaktorokat fogunk tudni használni az elkövetkezendő időszakban, amely a legjobb módja annak, hogy a megnövekedő áramigényt, a környezetet kímélő módon, károsanyag-kibocsátás nélkül tudjuk megoldani

– fejtette ki a külügyminiszter. Két amerikai vállalattal írtak alá szerződést földgázvásárlásról, részben cseppfolyósított gáz vásárlásáról, illetőleg a nukleáris technológiák terén szeretnék, hogyha egy még szorosabb együttműködés jönne létre. Emellett a Mol előrehaladott tárgyalásokat folytat az orosz tulajdonosokkal a szerbiai kőolajvállalat megvásárlásáról. Itt az amerikai szankciós hivatal jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy véglegessé válhasson a Mol és a Gazprom közötti megállapodás a NIS szerb vállalat megvásárlásáról. 

A mai napon áttekintjük ennek a folyamatnak az állását is. Minél előbb megadja az amerikai szankciós hivatal a jóváhagyását, annál előbb tudja lezárni a Mol az orosz tulajdonosokkal a szerződésről szóló megbeszéléseket, annál előbb lesz a szerbiai kőolajipari vállalat is a Mol tulajdona többségében, és ennek nyomán aztán a szlovák, magyar és szerb olajpiacok az eddigiekhez képest sokkal összehangoltabban fognak tudni működni, ezáltal az olyan politikai zsarolásokkal, mint a  jelenlegi ukrán zsarolással szemben is sokkal ellenállóbbak leszünk

– emelte ki. A miniszter kitért rá: el fogja mondani az amerikai kollégáinak, hogy elfogadhatatlan az ukrán zsarolás, és hogy az ukránok be akarnak avatkozni a magyar választási folyamatba.

Mi nem fogadjuk el azt, hogy az ukránok egy energiaellátási veszélyhelyzetet akarnak előállítani Magyarországon, természetesen a kormány megtette a szükséges lépéseket, garantált és biztonságban van az ország energiaellátása és üzemanyag-ellátása is

 – mondta. Azzal folytatta, hogy az Európai Unió el akart fogadni egy új szankciós csomagot, amit a magyar kormány azért nem hagyott, mert mindaddig, amíg az ukránok politikailag zsarolják Magyarországot, mindaddig, amíg az ukránok blokkolják a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, addig sem a szankciós intézkedéseket, sem semmilyen olyan döntést nem fognak jóváhagyni az Európai Unióban, ami az ukránoknak érdeke lenne vagy ami az ukránoknak fontos lenne.

A magyar–amerikai együttműködésben beköszöntött egy új aranykor Donald Trump elnökké választásával. Ez az aranykor azonban nem kezdődhetett volna meg ilyen olajozottan, hogyha az amerikai nagykövetség időleges vezetését nem Robert Palladino nagykövetre bízták volna, aki az első perctől kezdve nagyon sokat tett a magyar–amerikai kapcsolatok új korszakának megindításáért. Ő működött közre annak érdekében, hogy a külügyminiszteri találkozók megkezdődtek, hogy a miniszterelnök novemberi látogatására sor kerülhetett, és ne felejtsük el, hogy a szomszédunkban zajló háború esetében a béke reményét ma egyedül Donald Trump tudja megtestesíteni. 

A béke reményét igazából Donald Trumpnak hívják, az amerikai békepolitika jelenti a reményt arra, hogy ez a véres háború a szomszédságban négy év után valamikor véget ér. Hálásak vagyunk Donald Trumpnak ezekért az erőfeszítésekért. Itt most a negyedik évfordulón világosan el kell mondani, hogyha Donald Trump lett volna az elnök, nem tört volna ki ez a háború, ha Donald Trumpon múlt volna, akkor ez a háború az elmúlt évben véget ért volna

– magyarázta. Szijjártó Péter úgy folytatta, hogy ez a háború azért nem ért véget, mert Brüsszelben az európaiak döntést hoztak arról, hogy ezt a háborút folytatni kell. Az európaiak Brüsszelben egy háborús fanatizmus légkörében élnek, Brüsszelben döntést hoztak arról, hogy katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, hogy el akarják árasztani Európát a háború lángjával, hogy az európaiak, köztük a magyar emberek pénzét el akarják küldeni Ukrajnába és az ukránokat be akarják hozni az Európai Unióba, amivel nyilván behoznák a háborút is az EU-ba. 

Mi, magyarok világos állásponttal rendelkezünk. Mi eddig is nemet mondtunk Brüsszelnek és ezután is, amíg nemzeti kormány lesz, nemet mondunk Brüsszelnek minden kérdésre a háborúval kapcsolatban. Nem engedjük, hogy Magyarországot belevigyék a háborúba, nem engedjük, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába, és nem engedjük, hogy az ukránokat behozzák az Európai Unióba

– mondta a külügyminiszter. Ha Donald Trumpon múlna, béke lenne, ha Brüsszelen múlik, akkor háború lesz.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI)