A Bundesbank a gyors magyar euró ellen

A jövő májusában az Európai Unióhoz csatlakozó országoknak később kellene csak belépniük az európai pénzügyi rendszer " előszobájába", az ERM-2 valutarendszerbe – tartja a német központi bank, a Bundesbank.

Az EU-hoz csatlakozó tíz ország a csatlakozás után néhány évvel kívánja bevezetni az eurót, de a Bundesbank szerint gazdaságilag ésszerűbb lenne, ha a valutaárfolyamokat szabadon hagynák mozogni, vagyis elhalasztanák az ERM-2-tagságot. A legtöbb csatlakozó ország már bejelentette, hogy a valutaárfolyam – mechanizmushoz a lehető legkorábban csatlakozni kíván az EU-hoz való csatlakozást követően. A Bundesbank megkérdőjelezi ezt a szándékot.

A német központi bank szerint a tíz tagjelölt könnyebben hajthatná végre az intenzívebb verseny miatt szükségessé váló gazdasági átalakításokat, ha nagyobb fokú valutaárfolyam- rugalmassággal rendelkezne, ami „ főként azokra a csatlakozó országokra vonatkozik, amelyek csak újabban liberalizálták a valutaárfolyam rendszerüket”.

A német gazdaság feltehetően a második negyedévben is stagnált és nincs jele a gyors javulásnak, jóllehet a helyzet további rosszabbodásától sem kell tartani – állapította meg a Bundesbank hétfőn közzétett július havi jelentésében. Az EU szabályai szerint az euróövezethez csatlakozó országoknak az euró bevezetése előtt legalább két éven át zavarok nélkül tartaniuk kell magukat a +- 15 százalékos sávban rögzített euró ingadozási árfolyamsávhoz. A Reuters megjegyzi, hogy a Bundesbank ajánlása ellentétben áll egyes országok, köztük Magyarország céljával, miszerint az ország a csatlakozással együtt a jövő májusban lépne be az ERM-2-es rendszerbe, majd 2008 január 1-től csatlakozna az euróövezethez.

Ezzel szemben a cseh központi bank a múlt héten azt közölte, hogy Prágának bizonyos ideig távol kell maradnia az ERM-2-től és az eurózóna tagságot csak 2009-2010-re kellene megcéloznia.

Lemondott hivataláról hétfőn Klaus Zwickel, a németországi ipari dolgozókat tömörítő IG Metall elnöke. Az IG Metall nemrégiben sikertelen küzdelmet folytatott azért, hogy Németország keleti felében is – a nyugati országrészhez hasonlóan – 35 órára szállítsák le az eddigi 38-ról a dolgozók heti munkaidejét.
A valutaárfolyam stabilitása mellett a többi – inflációra, hosszú távú kamatokra, hiányokra vonatkozó- követelménynek is nehéz eleget tenni, tekintettel arra, hogy a tagjelölt országok gazdasága gyors változásban van és számolni kell a befektetők, illetve a külföldi spekulatív tőke által gyakorolt hatásokkal is. Néhány csatlakozó ország központi bankjának illetékese ezzel szemben azzal érvel, hogy a gazdaságok könnyebben alkalmazkodnak majd az euróövezethez való csatlakozás után.

A Bundesbank szerint a csatlakozóknak ugyanazoknak a pénzpolitikai szabályoknak kellene eleget tenniük mint a mostani tagországoknak, tehát nem kaphatnának költségvetési hiány- engedményeket, hogy a szükségessé váló infrastrukturális fejlesztéseket felgyorsíthassák. Az Európai Stabilitásai és Növekedési Paktumot sokan bírálják, amiért az a csatlakozóknak nem ad nagyobb lehetőségeket, ám a Bundesbank álláspontja az :„ a kivételek aláásnák a szabályok hitelességét és emiatt elkerülendők” – olvasható a jelentésben.

A Bundesbank adatai szerint a tíz csatlakozó ország költségvetésének hiánya jóval magasabb volt a GDP-hez viszonyított, megengedett 3 százaléknál, Szlovénia és a három balti ország csak a kivétel. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya viszont máris alatta van a megengedett- és több mostani EU-tag által nem teljesített – 60 százalékos küszöbnek, az egy Málta kivételével.