Hazatért a restaurált Szent Jobb-kép

Ünnepélyes keretek között, széles szakmai és közönségérdeklődés mellett mutatták be a nagyváradi püspöki palotában azt a különleges ereklyét, amely tíz hónapos restaurálási munka után tért haza az Országos Széchényi Könyvtárból (OSZK). A Mária Terézia korából származó, selyemre festett Szent Jobb-ábrázolás nemcsak művészeti és történeti ritkaság, hanem az egyház szemében érintéses ereklye is, olyan tárgy, amely közvetlen kapcsolatba hozható Szent István király relikviájával.

Tóth Zsuzsanna főrestaurátor mutatja be az ereklyét Zatykó Jácintnak, Szentjobb falu polgármesterének Forrás: OSZK

A Szent Jobb-kép különlegessége abban rejlik, hogy arra a selyemkendőre készült, amely Szent István király mumifikálódott jobbját fedte, amikor az 1771-ben – Mária Terézia közbenjárására – hosszú bolyongás után visszakerült Raguzából Magyarországra. A kendőre festett Szent Jobb-ábrázolás így nem pusztán szimbolikus: a római katolikus egyház érintéses ereklyeként tartja számon, amelyet az uralkodónő saját kezű adományozó és hitelesítő szövege is megerősít.

A restaurált Szent Jobb-kép Fotó: OSZK

A Szent Jobb-kép túlélte a századokat

Kevés olyan tárgy maradt fenn, amely egyszerre hordoz ilyen közvetlen történelmi, vallási és személyes jelentést, éppen ezért számít kivételesnek a nagyváradi ereklyekép.

A nagyváradi bemutatón Böcskei László megyés püspök bibliai példázattal utalt a restaurált műtárgy visszatérésének súlyára.

Megtaláltam az elveszett drachmámat

– idézte a Szentírást, hangsúlyozva: az érintéses ereklye mindig arra irányítja a figyelmet, „aki mögötte van”. Nem önmagáért való kincs, hanem olyan közös örökség, amelyet meg kell mutatni, mert rajta keresztül az egyház és a közösség értékei is jobban megérthetők.

A Szent Jobb-ereklyét 2025 januárjában adta át restaurálásra a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye az OSZK-nak. A feladat korántsem volt szokványos: a selyem, a festékréteg és az írásos elemek együttese rendkívüli szakmai kihívást jelentett.

Tóth Zsuzsanna, az OSZK főrestaurátora részletesen ismertette a konzerválási folyamatot, amelynek célja az volt, hogy az eredeti megjelenést és szerkezetet a lehető legnagyobb pontossággal őrizzék meg, miközben a műtárgy hosszú távú védelme is biztosítottá válik. A restaurálást részletes fotós és írásos dokumentáció kísérte, amely a jövőbeni tárolásra és kiállításra vonatkozó szakmai ajánlásokat is tartalmazza.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a bemutatón kiemelte: a nemzeti könyvtár és a nagyváradi püspökség küldetése közös.

Megőrizni, gondozni és továbbadni az ezeréves magyar keresztény kultúra legfontosabb kincseit

– fogalmazott.

A magyar kultúra napja alkalmából a püspökségnek ajándékozott két nemes másolat – a Himnusz kézirata és a Philostratus-corvina – is ezt a szellemi hidat erősítette múlt és jelen között.

Lakatos-Balla Attila, az egyházművészeti gyűjtemény vezetője emlékeztetett: Szent István király tisztelete évszázadokra nyúlik vissza, ám kevés hozzá köthető ereklye maradt fenn, és még kevesebb látható helyben. A most restaurált Szent Jobb-selyemfestmény ezért nemcsak Nagyvárad, hanem az egész magyar kulturális örökség szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

A műtárgy hazatérése így nem csupán egy sikeres restaurálási projekt lezárása, hanem egy történelmi emlékezetdarab újraértelmezése is, egy selyemre festett tanúságtétel arról, hogyan fonódik össze hit, hatalom és nemzeti emlékezet a magyar történelemben.