A hét nap krónikája

A Balaton vize utoljára a hatvanas évek elején volt ilyen jó minőségű – állítják a szakemberek. A strandolókat ez csak félig-meddig nyugtatja meg, hiszen a tó vízállása már most olyan alacsony, mint tavaly a nyár végén. A kompközlekedés zavartalanná tételére átalakítják a szántódi és a tihanyi révet, merthogy a sekély víz miatt átmenetileg használt, meghosszabbított rámpákra autóbuszok nem hajthatnak föl. Az önkormányzatok a turisták elmaradásának fő okát is az alacsony vízállásban látják, és megoldást sürgetnek. A mesterséges vízpótlásról őszre dönt a kormány. A Rába mentén élők jó előre tiltakoznak az ellen, hogy folyójukból vezessenek vizet a Balatonba, hiszen a Rába és a Dráva vízállása ötven éve nem volt olyan alacsony, mint az idén.

BELFÖLD

Kulcsár nem siet haza
Kulcsár Attila, a sikkasztási botrány gyanúsítottja nem járult hozzá gyorsított kiadatásához, így alighanem hónapokig maradhat Bécsben. Az ottani hatóságok 23 milliárd forintos óvadékot állapítottak meg, mivel akár ennyi is lehet a Kulcsár által okozott kár. Friderikusz Sándornak a bróker állítólag elmondta: ő maga kereste meg Bécsből a magyar nyomozókat. Az MTV műsorvezetőjének azt állította, hogy nála egymilliárd forintnál több nem maradt, a fennmaradó pénz sorsáról csak a rendőrséget tájékoztatja majd. Időközben az Inter-Európa Bankról is – melynek igazgatósági elnöke volt Medgyessy Péter – kiderült, hogy belekeveredhet a sikkasztási és pénzmosási botrányba, a pénzintézet egyik fiókjából vehették fel ugyanis külföldi magánszemélyek azt a négy-hat milliárd forintot, amely a K & H Equitiestől származott.
*
Maffiaellenes vezető leváltása
Hivatali bűncselekménnyel gyanúsította meg Bácskai János dandártábornokot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját a Budapesti Katonai Ügyészség – közölte Margl Zoltán csoportvezető ügyész. Tájékoztatása szerint a nyomozást hivatalból, nem feljelentés alapján indította az ügyészség. Hírek szerint a tábornok ellen egy telefon-lehallgatási jegyzőkönyv alapján indult büntetőeljárás, amelyben Kulcsár Attila és Bácskai János beszélgetését rögzítették és állítólag személyesen is találkoztak. Bácskai a történtekről tájékoztatni kívánta Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt és Lamperth Mónika belügyminisztert.
*
Elgurult dollármilliók
Nyomozást rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága a hazánkkal szemben fennálló orosz államadósság lebontása során elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal több mint egy hete tett feljelentést az ügyben ismeretlen tettes ellen. Mint ismeretes, az államadósság rendezéséről még tavaly egyezett meg Moszkvában Medgyessy Péter kormányfő. Az egyezség értelmében az orosz fél 82,75 millió dollárt fizetett hazánknak. A magyar kormány ugyanakkor hozzájárult mintegy 61 millió dollár adóssághányad leírásához. Az ügyben szinte kizárólag olyan cégek érintettek, amelyek az MSZP-hez kötődnek.
*
Aszály után özönvíz
A hosszú szárazságot heves esőzések követték hazánk több megyéjében. Debrecen térségében péntek kora délután rekordmennyiségű eső hullott le: röpke két-három óra leforgása alatt 48 milliméter csapadék. Hétfő este pincéket, alagsorokat öntött el az özönvízszerű eső Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati településein, a 26-os számú főúton akadozott a közlekedés, a viharos szél fákat döntött ki. A legmagasabb fokozatú, V. kiemelt vízkár-elhárítási készültséget rendelték el kedd délelőtt Kecskeméten, ahol az éjszakai viharok és a folyamatosan szakadó eső özönvizet támasztott városszerte. Szakemberek szerint a megkésett csapadék segíthet még a kukorica, a cukorrépa és a szőlő beérésében.
*
Hála a tiszai újjáépítésért
Az árvízi újjáépítésért tartottak hálaadó istentiszteletet vasárnap a tiszaszalkai református templomban. A szertartáson beszédet mondott Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke. A 2001-es tiszai gátszakadás következtében mintegy százmilliárd forintos kár érte a szatmár-beregi térséget, a megrongálódott épületek között volt hatvan egyházi létesítmény is. Az előző kormány mintegy nyolcszázmillió forintot fordított a templomok, gyülekezeti termek, parókiák újjáépítésére és helyreállítására, a református egyház ötszázmillió forint saját forrással segítette az építkezéseket. Beszédében Orbán kiemelte, a 2001-es árvíz után az egész ország összefogott, hogy segítsen a bajba jutott embereken.
*
Munkáspárti petíció
A Munkáspárt felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza „az elmúlt napokban bejelentett áremelési és sok más korlátozó intézkedését”, vezessen be vagyonadót, és a gazdagok is vállaljanak részt az ország gondjaiból – mondta Thürmer Gyula elnök hétfői sajtótájékoztatóján, azt követően, hogy átadta a kormányfőnek címzett petíciót. A pártelnök hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy az ország európai uniós csatlakozásának árát „a bérből és fizetésből élőkkel, a dolgozó kisemberrel, a nyugdíjasokkal, a kis- és középvállalkozókkal fizettessék meg”.
*
Tiltakozás a szénbánya ellen
Magyarország az osztrák határ tőszomszédságában gigantikus méretű szénerőművet tervez a csatlakozó külszíni fejtővel együtt, adta hírül a Neue Kronen Zeitung. Az osztrák lap szerint ez lesz Európa legnagyobb szénprojektje. A 47 négyzetkilométer területű bánya a környezetvédők szerint elpusztítja a környék mezőgazdaságát, és légszennyeződés fenyegeti Kelet-Ausztriát. A lap szerint Magyarország a szénerőmű létrehozásával, amelynek igen magas a szén-dioxid- és kénkibocsátása, megsérti a kiotói egyezményt. A Szombathelyi Kistérségi Társulás negyven települése aláírásgyűjtésbe kezdett az óriási lignitvagyon feltárását célzó kutatófúrások megakadályozásáért.
*
Erőszak a Hit Csarnokban
Vasárnap botrány robbant ki a Hit Gyülekezete istentiszteletén: a rendezvény biztonsági szolgálata súlyosan bántalmazta Révay Zoltánt, aki a felekezet munkatársaként dolgozó fia három évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról szeretett volna a Hit Csarnokban megemlékezni, amit hiába kért Németh Sándortól, a gyülekezet vezető lelkészétől. Amikor megpróbált felszólalni, nyolc biztonsági őr rohant rá, kivonszolták az épületből, ütlegelték, és a fia sírja közelében, fejjel lefelé egy padra dobták. Révay Zoltán nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Hit Gyülekezete a férfi ellen rendőrségi eljárást kezdeményezett, mivel fegyvernek látszó tárggyal fenyegetőzött, jóllehet az egy Biblia volt.
*
Pereskednek a kismamák
Újabb eljárásokat indítottak kismamák az elmaradt jövedelempótlék ügyében. A közelmúltban pert nyert három fiatalasszony ügyvédje szerint jogorvoslattal érvényesíthetik igényüket azok, akik három év helyett öt évre visszamenőleg kamatostól kérik az elmaradt juttatást. Radovics Csilla azt tanácsolja, hogy polgári perben államigazgatási jogkörben okozott kár címén kíséreljék meg érvényesíteni igényüket. Ha vállalják a perköltséget, a többség meg fogja kapni a pénzt – állítja a jogásznő. Mint emlékezetes, a Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli ítélete alapján az anyáknak jár ugyan a jövedelempótlék, de kamat nélkül, és csak három évre visszamenőleg.
*
Hoppon maradt nyugdíjasok
Kevésnek bizonyult a Nemzeti Üdülési Alapítvány nyugdíjasok üdültetésére szánt százötvenmillió forintos idei kerete. Csaknem négyszázezer nyugdíjas csalódott amiatt, hogy a jelentkezési időpontok várva várt meghirdetése után már az első napon elfogyott a kedvezményes csekk. Karácsony Mihály, az alapítvány kuratóriumának elnöke elismerte, csupán tízezer idős embernek juthatott üdülési szolgáltatásra beváltható csekk.
*
Pótfelvételi lehetőségek
Július 22-én kihirdették a felsőoktatási intézmények felvételi eredményeit. A százhatvanezer továbbtanulni szándékozó közül – ötezerrel kevesebben vannak a tavalyinál – 105 ezret vettek fel. Kétezer-ötszáz betöltetlen helyre pótfelvételit hirdettek meg, melyre augusztus 8-ig lehet jelentkezni. Az egyetemek és a főiskolák azoknak a kérelmét fogadhatják el, akik idén sehova nem jelentkeztek, valamint azokét, akiket egyetlen intézménybe se vettek fel az alapeljárásban. Pótfelvételit ebben az évben több mint hatszáz szakon tartanak. A jelentkezők másodjára már csak egy helyre adhatják be a külön erre a célra rendszeresített A típusú jelentkezési lapot.

KÜLFÖLD

Telt ház Tusnádfürdőn
Az európai integráció világpolitikai vetületeit elemző fórummal fejeződött be szombaton Tusnádfürdőn a XIV. bálványosi nyári szabadegyetem. Az idén minden eddiginél magasabb volt a regisztrált résztvevők száma: a mintegy 2200 fővel megközelítették a szabadegyetem befogadóképességének határát. A különböző rendezvényeken több mint tízezer ember vett részt. Az idei szabadegyetem szakmai és politikai fórumain az európai integrációval összefüggő kérdésekben egyértelműen rámutattak: a nemzeti és az integrációs érdekek egyidejű érvényesüléséhez az szükséges, hogy megfelelő szakmai háttérrel nagyon pontosan megfogalmazzák a nemzeti érdekeket, sikeres képviseletük az eredményes integráció záloga lehet. A találkozón felszólalt Emil Constantinescu volt román államfő is.
*
Román–magyar feszültség
Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase a határon túli románok ügyeiben. A román miniszterelnök kifejtette: nincs rendjén, hogy a román vezetés megszokta: „elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek”. Nastase részéről ez válasz lehet arra, hogy Kovács László hivatalosan kérte az Európai Bizottságtól: Magyarország kapcsolódhasson be a Románia és az unió közötti csatlakozási tárgyalásokba. Magyarország nem akarja megvétózni Románia európai uniós csatlakozását, ám az esetleges kérdéseket célszerűbb mielőbb föltenni – jelentette ki a külügyminiszter.
*
Vajdasági aláírásgyűjtés
A Vajdaságban első számú politikai témává lépett elő a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslat, amelyet valamennyi politikai erő támogat. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kijelentette: csatlakoznak az Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártja által meghirdetett kezdeményezéshez, hogy a magyar pártok közösen lépjenek fel, és sürgessenek tárgyalásokat Budapesttel. Eközben gyűlnek az aláírások, holott a legnagyobb párt, a VMSZ még nem is hozott hivatalos határozatot az aláírás-gyűjtési akcióban való részvételről. Kasza érthetetlennek nevezte a magyar kormány álláspontját, mely szerint a kettős állampolgárság felgyorsítaná a kitelepülést, és diszkriminatív módon érintené a többi határon túli magyar kisebbséget.
*
Fogyatkozó felvidéki magyarság
Tizenkét év alatt egy tucat felvidéki településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelv-használati joga, mivel a magyarok lélekszáma e helységekben húsz százalék alá csökkent. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a magyar kisebbség anyanyelvén érintkezhetett a helyi hivatalokkal. A szlovák kulturális minisztérium most a statisztikai hivatal adatai alapján „felfrissítette” az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezentúl már csak kereken félezer helységben lehet magyarul ügyeket intézni.
*
Ismét útlevéllel Ukrajnába
Augusztustól csak útlevéllel lehet átkelni az ukrán–magyar határon, mivel július 31-ével Kijev és Budapest felmondja az egyszerűsített határátlépés rendjét szabályozó egyezményt. A magyar fél azért kezdeményezte az egyezmény hatályának megszüntetését, mert vízumpolitikáját kötelezően az uniós követelményekhez kell igazítania. Augusztustól a vízumkötelezettség novemberi bevezetéséig az ukrán és a magyar állampolgárok útlevéllel utazhatnak a másik országba annak az egyezménynek alapján, amelyet 1978-ban kötött a Szovjetunó és a Magyar Népköztársaság állampolgáraik kölcsönös vízummentes utazásáról.

GAZDASÁG

Sovány aszálykárkeret
Olyan sokan kérnek aszálysegélyt, hogy az igények meghaladhatják a rendelkezésre álló tízmilliárd forintos keretet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy tízezer agrártermelő kér majd fagy- és aszálykárt enyhítő központi támogatást. Az egy igénylőre jutó összeg jó, ha kevéssel meghaladja az előlegként felvehető hektáronkénti háromezer forintot. Magda Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke szerint elsősorban azokat a kistermelőket kellene közvetlen támogatásban részesíteni, akiknek kisebb esélyük van kedvezményes hitelek felvételére.
*
Drágább lesz a kenyér
Szeptembertől mintegy ötödével drágul a kenyér és a többi pékáru, mert az aszály miatt tartósan magas búzaárak hatására a malmok is jelentősen emelik a liszt árát. A kenyér árdrágulását emellett a tizenkét százalékos gázáremelés és az augusztusi kilencszázalékos villamosenergiaár-emelés is gerjeszti.
*
Kong az államkassza
Egy árva fillér nélkül maradt az államkassza két héttel ezelőtt, és csak az esti órákra sikerült feltölteni a számlákat. A pénzügyi tárca érvelése szerint egy több tízmilliárdos tétel nem érkezett meg, ez azonban az ellenzék szerint nem elégséges magyarázat, hiszen a számlán jóval több pénznek kellene lennie. Ilyesmi korábban még soha nem fordult elő, Boros Imre volt PHARE-miniszter szerint utoljára talán a török hódoltság idején. A fentiek fényében különösen érthetetlen, egyáltalán hogyan utalhatták át az Állami Autópálya Kezelő Rt részére egy összegben az egész évi költségvetési támogatást – szögezi le közleményében a Fidesz-frakció gazdasági kabinetje.
*
Villányi gondok
A világhírű villány–siklósi borvidéket is sújtja az idei aszály. Bár egy kiadós esőzés sok mindent helyrehozhat, a sekély talajon élő ültetvények egy részében visszafordíthatatlan károk keletkeztek – közölte a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Villány környékén emberemlékezet óta nem volt az ideihez hasonlóan aszályos június és július, a szárazságot csak az ellenállóbb fajták, például az Olaszrizling, a Chardonnay tűrik jobban. Két-három részletben érkező, nagy mennyiségű eső a késői fajtának számító Kékfrankosnál, Cabernet sauvignonnál és Cabernet francnál akár a kiemelkedő minőségű must elérését is elősegítheti. A meleg idő az ország legdélebbi, mintegy kétezer hektár területű borvidékén két-három héttel korábbra hozhatja előre a szüret kezdetét.
*
Bírság mobilcégekre
Versenytorzítás miatt a Westel Mobil Távközlési Rt.-t 210 millió, a Pannon GSM Távközlési Rt.-t 150 millió forint bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa hétfői döntésével. A vizsgálatba korábban bevont Matáv Rt. ellen a versenytanács megszüntette az eljárást. A GVH 2002 februárjában indított eljárást a telefontársaságok ellen kartellgyanú miatt: felmerült, hogy a mobilszolgáltatók az egymás közti mobil–mobil összekapcsolási díjakat összehangoltan alacsonyra szabták, ugyanakkor a vezetékes–mobil összekapcsolási díjakat túl magasan tartották.
*
Busás magyar járulékok
Az ezredfordulós adatok alapján az uniós tagok és a csatlakozásra váró országok közül Magyarországon kellett a munkáltatóknak a legmagasabb arányban járulékot fizetniük a bérek után. Az összköltségből a bér és fizetés aránya nálunk 67,1 százalék volt, miközben Németországban 75,4, Ausztriában 72,1 százalék.