Hazatérnek a török származású bolgárok az EU miatt

Visszatérnek Bulgáriába azok a török származású bolgárok, akiket a kommunista korszakban elüldözött az erőszakos asszimilációs politika. Most azonban szeretnének profitálni Bulgária Európai Uniós csatlakozásából.

1989-ig mintegy 360 ezer török származású bolgár menekült el az országból, mert Todor Zsivkov diktátor erőszakosan bolgárosítani akarta a nevüket.

Zsivkov 1989. november 10-i bukása után 170 ezren hazatértek, és visszavették muzulmán nevüket. De a kommunizmus összeomlását követő gazdasági válság újabb emigrációs hullámot indított el Törökország felé. Most azonban kezdi visszacsalogatni őket Bulgária 2007-re remélt EU-csatlakozása.

Az ország déli részén fekvő Kardzsali tartományban, ahol a bulgáriai török kisebbség többsége él, a dohányáról ismert Dzsebel kisváros szinte teljesen elnéptelenedett. Ma újra megelevenedett a városközpont és új épületek emelkednek.

– Növekszik az ingatlankereslet. Egy kétszobás-konyhás lakás máris 10 230 euróba kerül, ami rekordot jelent egy vidéki kisvárosban – mondja az AFP hírügynökségnek Huszein Musztafa alpolgármester. – Számos török származású bolgár emigráns a helyi gazdaságba, elsősorban a textiliparba akar befektetni.

– A visszatérés tendenciájának vagyunk tanúi. Szinte minden községbe visszatért legalább néhány emigráns vagy pedig idejárnak üzletelni – állapítja meg Szeifi Nedzsib, Kardzsali helyi önkormányzatának elnöke. – Úgy tekintik a visszatérést, mint egy lépést az EU felé.

A Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások esetleges elindításáról csak 2004 decemberében döntenek az EU vezetői. A török származású bolgárok ezért mostanság nagy érdeklődést tanúsítanak az EU-előírásoknak 1999 óta megfelelő bolgár személyi okmányok iránt.

Kardzsali rendőrsége napjainkig 164 079 útlevelet és 211 825 személyi igazolványt állított ki, holott a tartomány lakossága csak 163 340 fő, és többségében olyan idősek élnek itt, akik nem utaznak. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy hányan tértek vissza, mert sokaknak van kettős – bolgár és török – állampolgársága, így vízum nélkül kelnek át a határon.

– Az emigránsoknak elsősorban bolgár személyi igazolványt adunk, hogy meglátogathassák bulgáriai hozzátartozóikat. A jómódúak, akik útlevelet is akarnak, nincsenek sokan – mondja Dimitar Seremetev alezredes tartományi rendőrkapitány.

2001 áprilisa óta a bolgárok vízum nélkül utazhatnak három hónapig.

A török kisebbség a nyolcmilliós bolgár lakosság 10 százalékát teszi ki. A törökök pártja, a Jog és szabadság mozgalma fontos eleme a 2001 óta hatalmon lévő jobbközép kormánykoalíciónak.

– A két év óta tartó törökországi gazdasági válság sok bolgár-törököt kényszerít a hazatérésre, főleg a nyugdíjasokat – jelenti ki Seremetev alezredes. Ilyen például Ridino faluban Oszman Huszein Haszán és felesége, Nevrie, akik 2001-ben tértek haza, miután 1989 óta kőművesként, illetve takarítónőként dolgoztak Izmirben. Jelenleg dohányt termelnek fiukkal, aki nyolcéves volt, amikor elmentek, és nem is beszél bolgárul. Két másik fiuk és egy lányuk Törökországban maradt – adta hírül az mtv.hu.

– Ha nem változtatták volna meg a nevünket, nem hagytuk volna el az országot. Nézd, mekkora házam van. Zsivkov elűzött minket. Nem ismertünk senkit Törökországban – emlékszik Nevrie az AFP tudósítója előtt.