Míg 2002 októberében még 76 ponton állt a magyar gazdaság monetáris, fiskális, reálgazdasági és intézményi felzárkózását mérő index értéke, a júniusi adat már csupán 72 pontot jelez. Ebben elsősorban a fiskális tényezők romlása játszott szerepet – mutat rá a Deka Bank elemzése. Lett- és Lengyelország eközben javítani tudta pozícióját (főként az intézményi felzárkózás területén), így e két állam már csak minimális mértékben marad el Magyarország mögött. Az első körös jelöltek közül sereghajtónak számító Szlovákia és Litvánia is javítani tudta pozícióit tavaly október óta, a délkelet-európai térségben élenjáró Horvátország pedig kifejezetten látványos előrelépést ért el.
A Deka Bank elemzésének figyelmeztető üzenete nem elszigetelt jelenség. Ennél is rosszabb eredményt tükröz az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság közös konvergenciaindexe: e szerint Magyarország csupán a hatodik helyet érte el nyolc térségbeli állam közül. Figyelemre méltó, hogy a Deka Bank indexe alapján vezető Észtország az ICEG–VG index alapján a sereghajtók közé tartozik. Ez részben azzal magyarázható, hogy ez az index a Deka Bank mutatójánál némileg tágabb, például az üzleti élet jogi környezetét is figyelembe veszi. A Deka Bank szerint a vizsgált országok többségéről elmondható, hogy a felzárkózást az intézményi, valamint kisebb részben a monetáris területen és a reálgazdaságban bekövetkező változások táplálják. A fiskális szférában ezzel szemben szinte mindenütt az átlagos indexértéknél alacsonyabb eredmények jellemzők.
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott