Rekordnagyságú járulék a magyar bérek után

Az ezredfordulós adatok alapján a már tagok, és a csatlakozásra váró országok közül Magyarországon kellett a munkáltatóknak a legmagasabb arányban járulékot fizetniük a bérek után. A munkáltatói összes befizetés aránya csak Svédországban volt nagyobb, mint Magyarországon.

MNO-összefoglaló
2003. 07. 28. 8:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csatlakozásra váró országokban a munkaerő átlagos költsége 2000-ben nagyjából ötször alacsonyabb volt, óránként mindössze 4,21 euró, mint az óránként 22,7 euró körüli EU-átlag – derül ki az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatalának jelentéséből.

Az adatok szerint a munkaerő egy órára vetített összes költsége Magyarországon 3,83 euró volt 2000-ben, míg ez a szám Németországban 26,54 eurót, Ausztriában 23,6 eurót tett ki. Az összköltségből a bér és fizetés aránya 67,1 százalék volt Magyarországon, 75,4 százalék Németországban és 72,1 százalék Ausztriában. A költségekből Magyarországon 30,3 százalékot tett ki a szociális típusú járulék, ami Németországban 22,6 százalék Ausztriában pedig 23,7 százalék volt.


A trendek ellen evezünk

Az Európai Unióban a nők, Magyarországon a férfiak körében magasabb a munkanélküliek aránya. Az uniós országok és Magyarország területét és népességét illetően elmondható, hogy majdnem 378 millió ember él 3.245 ezer négyzetkilométeren. A legnagyobb, 552 ezer négyzetkilométeres területtel Franciaország büszkélkedhet, míg a legkisebb ország, 3 ezer négyzetkilométerrel Luxemburg. Az ország területéhez képest a legkevesebben Finnországot lakják, 5,3 millióan élnek, 338 ezer négyzetkilométeren. Ezt követi Svédország, 8,9 millió lakossal 450 ezer négyzetkilométeren. A területhez képest legtöbben Hollandiában élnek, 42 ezer négyzetkilométeren 16 millióan. A népesség sehol sem nő túl gyorsan, de azért az egész unióban nő: leginkább Luxemburgban, 2002-ben 1,25 százalékkal és a legkevésbé Svédországban, 0,02 százalékkal. Magyarországon nem ez a helyzet: a népesség csökkenése nem állt meg, 2002-ben a becslések szerint 0,3 százalék volt.

Az Európai Unión belül 2001-ben Írország produkálta a legnagyobb gazdasági növekedést, 7 százalékot, ezt követte Luxemburg 5 százalékkal, Görögország 4 százalékkal, majd Spanyolország, ahol a bővülés két éve 3 százalékot tett ki. Németországban és Ausztriában a GDP 1 százalékkal bővült ebben az évben, míg Magyarországon 4 százalékkal növekedett. Az egy főre eső átlagos nemzeti össztermék 2001-ben 22.931 dollár volt; a legmagasabb, 41.770 dollár Luxemburgban, a legalacsonyabb pedig, 10.670 dollár Portugáliában volt. Ausztriában ez a mutató 23.940 dollárt tett ki, Németországban 23.700-zat, míg Magyarországon 4.800 dollárt ért el.

Az idén januárban 8,6 százalék volt az átlagos munkanélküliség az eurózónában, az összes uniós országban pedig 7,9 százalékot tett ki az Eurostat adatai szerint. A munkanélküliek aránya januárban Spanyolországban volt a legmagasabb, 12,1 százalék, míg a legalacsonyabb arányt Hollandiában regisztrálták, 3,1 százalékot. A csatlakozásra váró országok közül a legmagasabb, 20 százalékot meghaladó munkanélküliség Lengyelországban volt, míg a legalacsonyabb, 3,8 százalékos Cipruson. Magyarország 5,8 százalékkal a második (legalacsonyabb) helyen áll.

A foglalkoztattak aránya is sokat mond a munkaerőpiaci helyzetről, hiszen nem mindenki munkanélküli, aki éppen nem dolgozik. Az EU egyik legfőbb célkitűzése ezen a területen, hogy a foglalkoztatottság aránya valamennyi országban elérje a 70 százalékot. A foglalkoztatottak aránya 2001-ben Dániában volt a legmagasabb, 76,2 százalék, a legalacsonyabb pedig Görögországban, 55,4 százalék. A csatlakozásra váró országok közül Magyarországon a foglalkoztatottak aránya a nők körében 49,8 százalékos volt, míg a férfiaknál elérte a 63,4 százalékot. Magyarországon 2001-ben a második legalacsonyabb volt a 25 éven aluli munkanélküliek aránya. Az Európai Unióban 4,4 százalék (Hollandia) és 28 százalék(Görögország) között szóródott. Lengyelországban majdnem minden második fiatal volt munkanélküli 2001-ben.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.