A pusztítás évei: az orosz–ukrán háború legvéresebb csatái + videó

Négy év telt el azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Azóta tízezrek vesztették életüket, milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és egész városrészek váltak lakhatatlanná. A frontvonal közelében települések sora szenvedett súlyos pusztítást, miközben a konfliktus lezárása felé nem történt érdemi előrelépés.

Egy orosz katona járőröz Mariupolban (Fotó: AFP)

A teljes körű orosz invázió 2022. február 24-én indult, miután Oroszország három nappal korábban elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Az orosz erők több irányból indítottak támadást Ukrajna ellen. Moszkva az inváziót azóta is „különleges katonai műveletként” említi, amelynek céljaként a „demilitarizálást” és a „nácimentesítést” nevezte meg.

Az orosz–ukrán háborúban lerombolt lakóépületek Avgyijivkában (Fotó: AFP)

A 2022. február 25. és március 31. között zajló kijevi csata az invázió egyik meghatározó ütközete volt. Az orosz erők több irányból közelítették meg a fővárost, miközben rakétatámadások és szárazföldi harcok zajlottak a városban és környékén.

Heves összecsapás bontakozott ki az Antonov repülőtérért. A várost folyamatos tüzérségi és rakétacsapások érték, több lakóépület és infrastrukturális létesítmény – köztük a kijevi tévétorony – találatot kapott.

A lakosság egy része metróalagutakban keresett menedéket, tízezrek csatlakoztak a területvédelmi erőkhöz. Az orosz csapatok végül nem tudták elfoglalni a fővárost, és március végén kivonultak Kijev megyéből.

A visszavonulás után a Kijev környéki városokban újabb megrázó részletek kerültek napvilágra.

A Kijev melletti Bucsában az orosz csapatok kivonulása után az utcákon talált holttestek képei bejárták a világot. Ukrajna háborús bűnökkel vádolta Oroszországot, Moszkva tagadta a felelősséget és megrendezett provokációnak minősítette a történteket. A képsorok a háború brutalitásának szimbólumává váltak.

Herszon 2022 februárjában az első és egyetlen megyeszékhely lett, amelyet Oroszország elfoglalt. A városért heves összecsapások zajlottak, majd 2022 novemberében az orosz hadvezetés bejelentette a kivonulást a Dnyeper jobb partjáról, így a település ismét ukrán ellenőrzés alá került. A visszavonulás előtt a térség infrastruktúrája jelentős károkat szenvedett.

Mariupol ostroma pedig a háború egyik legsúlyosabb fejezetévé vált. A stratégiai kikötővárost 2022 márciusában vették ostrom alá. A település súlyos pusztítást szenvedett, a lakosság hosszú időre áram és víz nélkül maradt. 

A hetekig tartó, rendkívül intenzív harcok után 2022 májusában az orosz erők átvették az ellenőrzést a város felett, miután az Azovsztal acélmű védői megadták magukat. Egy ENSZ-tisztviselő a történteket „az ukrajnai pokol közepének” nevezte.

A 2022-es harkivi ellentámadás újabb fordulatot hozott. Az ukrán erők szeptember és október között mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a Harkivi régióban és a Donyecki terület egy részén. Az orosz csapatok jelentős veszteségekkel vonultak vissza, hadfelszerelést hagyva hátra. A felszabadított térségekben tömegsírokat és háborús bűncselekmények nyomait tárták fel. A harcok később a Szvatove–Kreminna-vonal mentén állóháborúvá merevedtek.

2022 végén pedig Bahmut térségében bontakozott ki egy hónapokon át tartó, rendkívül véres ütközet. A donbaszi városért folytatott harcok során mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. 2023 májusában a Wagner-csoport vezetője jelentette be a város elfoglalását. A rommá lőtt település a háború egyik legszimbolikusabb csataterévé vált.

Majd 2023 őszén Avgyijivka ellen indult nagyszabású orosz offenzíva. A stratégiai jelentőségű, erősen megerősített városért folytatott harcok 2024 februárjáig tartottak, jelentős ember- és technikaveszteséggel mindkét oldalon. Miután az ukrán utánpótlási útvonalak veszélybe kerültek, az ukrán vezetés a csapatok kivonásáról döntött a bekerítés elkerülése érdekében. 

A város elfoglalása Oroszország legnagyobb területi sikere volt Bahmut bevétele óta.

A háború a negyedik évében sem közeledik a lezáráshoz: a genfi béketárgyalások nem hoztak áttörést, miközben a felek továbbra is ragaszkodnak alapvető követeléseikhez — Oroszország a megszállt keleti régiók feletti ellenőrzéshez, Ukrajna pedig területi integritásának helyreállításához. Az Egyesült Államok diplomáciai nyomást gyakorol, és Kijevet tárgyalási lépésekre ösztönzi, amit az ukrán vezetés fenntartásokkal fogad. A fronton közben továbbra is intenzív harcok zajlanak: Ukrajna mélyen orosz területen is végrehajt precíziós csapásokat, miközben Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadásokkal sújtja az ukrán energetikai infrastruktúrát, súlyos ellátási válságot és a civil lakosság számára elhúzódó, kegyetlen megpróbáltatásokat okozva.

Borítókép: Orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)