Négy év háború: Oroszország már hosszabb ideje harcol Ukrajnában, mint a náci Németország ellen

Amikor Oroszország teljes körű inváziója átlépte az 1418 napot – ennyi ideig tartott a Szovjetuniónak legyőznie a náci Németországot a II. világháborúban –, Putyin csapatai még mindig nyomulnak előre a donbászi fronton. Donald Trump amerikai elnök közvetítési erőfeszítései ellenére a szembenálló maximalista követelések miatt a béke továbbra is elérhetetlen maradt 2026 februárjában. Oroszország az elhibázott nyugati szankciók ellenére folytatni tudja a háborút, Amerika pedig mindent megtesz, hogy befejeződjön a vérontás. Brüsszel eközben háborús pszichózisban szenved.

Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)

Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának hossza átlépte az 1418 napot, ezzel hosszabb ideig tart, mint amennyi idő alatt a Szovjetunió legyőzte a náci Németországot. Ellentétben a Vörös Hadsereg berlini menetelésével, Putyin csapatai nem érték el a gyors győzelmet: 2022 februárjában nem sikerült elfoglalni Kijevet, a háború pedig állóháborúvá, véres lövészárok-harcokká alakult.

Oroszország és Ukrajna háborúja csaknem négy éve tart (Fotó: AFP)

Oroszország a Krím 2014-es illegális annektálása óta kb. 20 százalékot tart ellenőrzése alatt Ukrajnából, de a 2022-es invázió óta a területi nyereség nagyon lassú: a donyecki régióban két év alatt mindössze kb. 50 km-t nyomultak előre. A NATO-főtitkár szerint „kerti csiga tempóban” haladnak. A Pokrovszk nevű csomópont felé átlagosan napi 70 métert haladtak, írja a The Independent.

Oroszország és Ukrajna is hatalmas veszteségeket szenved el a háborúban

A veszteségek óriásiak – egyes becslések szerint a két oldalon közel 2 millió katona halt meg, sebesült meg vagy tűnt el. A CSIS washingtoni kutatóintézet szerint orosz oldalról kb. 1,2 millió a veszteség (ebből 325 ezer halott), ukrán oldalról pedig akár 600 ezer (140 ezer halott). 

Ez a legnagyobb veszteségű háború a II. világháború óta.

A harcok drónok döntő szerepével zajlanak: először a történelemben a drónok gyakorlatilag lehetetlenné teszik a nagy erők titkos összevonását. Ukrajna drónokkal ellensúlyozza az orosz tűzerőt, Oroszország pedig optikai szálas, nehezen zavarható drónokat vet be, 50 km-es halálzónát létrehozva.

Oroszország télen masszívan támadta Ukrajna energiarendszerét, Kijevben órákra korlátozták az áramot a hidegben.

Ukrajna válaszul orosz olajfinomítókat, energiacélpontokat támad drónokkal és rakétákkal, elsüllyesztett orosz hadihajókat a Fekete-tengeren és egy másik akcióban júniusban drónokkal több orosz bombázó bázist talált el.

Trump békét teremtene

Donald Trump amerikai elnök nyomást gyakorol a háború befejezésére, de az amerikai közvetítés egyelőre nem hozta meg az áttörést:

• Putyin maximalista: Ukrajna vonja ki erőit a négy annektált régióból (amelyeket sosem foglalt teljesen el), mondjon le a NATO-csatlakozásról, korlátozza hadseregét, adjon hivatalos státuszt az orosz nyelvnek. Nukleáris fenyegetéssel próbálja visszatartani a nyugati fegyverszállítást. EU-tagságot nem zárja ki, de európai békefenntartókat igen.
• Zelenszkij tűzszünetet akar a jelenlegi frontvonal mentén, de Putyin csak teljes békeegyezményt fogad el. Zelenszkij elutasítja a donyecki visszavonulást, szkeptikus az USA keleti régióra vonatkozó „szabad gazdasági övezet” javaslatával szemben.

Mindkét fél dicséri az amerikai közvetítést és próbál Trump kegyeibe férkőzni, de kölcsönösen egymást vádolják a tárgyalások húzásával.

 Zelenszkij nyitottabbá vált a tárgyalásokra (akár elnökválasztás is elképzelhető tűzszünet után, biztonsági garanciákkal), de a területi kérdésben kompromisszum tűnik a legnehezebbnek.

Oroszország gazdasága megterhelt, de a védelmi ipar növeli a termelést, a kulcsfontosságú társadalmi csoportokat védik – így képes fenntartani a háborút. Elemzők szerint Putyin arra számít, hogy a folyamatos nyomás végül kikényszeríti Kijev kapitulációját, míg Ukrajna abban bízik, hogy Trump előbb-utóbb elveszti a türelmét és szigorít a szankciókon.