Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A helyzet két évvel a háború kitörése után is kilátástalannak tűnik. A Nyugat háborús lázban ég, Moszkva nem enged a célkitűzéseiből, az Amerikai Egyesült Államok az elnökválasztásra készül, Kijev pedig továbbra is szeretné visszaszerezni az ország teljes területe feletti irányítást.
Szakértők egybehangzó állítása szerint a következő időszak sem kecsegtet azzal, hogy hamarosan béke köszöntene be Ukrajnában, tűzszünetet kötnének a felek, vagy esetleg béketárgyalások kezdődnek.
Az öldöklés folytatódik. A kelet-ukrajnai területekért dúló háború gyakorlatilag bekebelezte az egész országot, de az oroszországi határ menti területeket is. Kijev és Moszkva is dróntámadások célpontjává vált.
A Magyar Nemzetben a háború második évfordulójára készülve több cikk is taglalja majd az elmúlt két év eseményeit, borzalmait, s azokat a legfontosabb pillanatokat, amelyek változást hoztak vagy hozhattak volna a hadszíntéren vagy a tárgyalóasztal mellett. A következő írásban felidézzük a háború első évének legfontosabb eseményeit.
Az elmúlt két évben több városért is véres csaták folytak, területeket bombáztak porrá, tettek lakhatatlanná a következő évekre vagy akár évtizedekre. De hogy is kezdődött mindez? Szakértők is megjegyzik, hogy nem kevés előzménye volt a háború kitörésének; mi 2022 februárjától vesszük górcső alá a folyamatokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én bejelentette, hogy Oroszország elismeri két szakadár régió, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.
Mint lapunk megírta, a lépésről korábban már Emmanuel Macron francia államfőt és Olaf Scholz német kancellárt is értesítette az orosz államfő.
Február 24-én hajnalban Oroszország csapatai Ukrajna ellen indultak. Moszkva hivatalosan nem üzent hadat Kijevnek, akkor és azóta is azt állítja, hogy különleges katonai műveletet hajt végre.
Az eseményeket követő hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Mint akkor megírtuk, Putyin szerint a katonai művelet célja a helyi lakosság védelme, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és népirtást szenvedett el a kijevi rezsimtől.
2022 márciusa óta a moszkvai erők kezében van Európa legnagyobb erőműve, a Zaporizzsja, amelyet már többször is sújtott a harcokhoz köthető áramszünet.
Március 2-án Oroszország megkezdte Mariupol ostromát. A stratégiailag fontos dél-ukrajnai kikötőváros hatalmas pusztítást szenvedett el. A polgári lakosság kénytelen volt áram és víz nélkül élni. Az embereket humanitárius folyosókon keresztül kellett evakuálni. A több héten át zajló véres harcok után, Oroszország májusban foglalta el Mariupolt, miután megadták magukat az Azovsztal védői, így orosz kézre került a város. Ezután kezdték meg a település újjáépítését.
A mariupoli eseményeket akkoriban Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese úgy jellemezte, hogy az „az ukrajnai pokol közepe”.
Amíg 2022 márciusának végén Oroszország és Ukrajna sikertelen béketárgyalási kísérleten volt túl Törökországban, addig a Kijevtől nem messze lévő Bucsa utcáin fekvő holttestekről készült fotók bejárták a világot. Ukrajna a polgári lakosság elleni háborús bűnökkel vádolta Oroszországot.
Az ukrán város polgármestere szerint az áldozatok jelentős részét agyonlőtték, nem pedig a tüzérségi támadásokban vesztették életüket. Anatolij Fedoruk akkor úgy nyilatkozott, több száz civil holttestére leltek.
A megrázó és megdöbbentő felvételek ellepték a világhálót. Az ukrán tisztviselők azt állítják, hogy az orosz csapatok megkínozták a civileket, mielőtt megölték őket.
A hivatalos Moszkva ugyanakkor tagadta a részvételét a tömeges gyilkosságokban, Oroszország szerint megrendezték az eseményeket.
A nyugati országok, azaz főképp az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió a háborúra válaszul szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy ezzel gyengítsék annak gazdasági és katonai erejét. Egyes országok elkobozták a külföldön lévő orosz vagyont.
Később azonban egyre többeknek derült ki, hogy a hangzatos szavak és nyilatkozatok ellenére a büntetőintézkedések nem érik el a kívánt célt. Oroszország lecserélte a piacait, s még a nyugati körökben is elismerik, hogy nem sokat érnek a szankciók. Lapunk pár hónapja a brüsszeli Politico hírportált idézve arról írt, hogy továbbra is mintegy ezerhatszáz nyugati cég van jelen Oroszországban. Egyes vállalatok viszont a látszat kedvéért ugyan kivonultak, de az általuk gyártott termékek továbbra is megvásárolhatók Oroszországban.
A büntetőpolitika részeként számos sportversenyről is kitiltották az oroszokat és a belaruszokat.
2022 őszén népszavazást tartottak a kelet-ukrajnai megszállt területeken. Az érintett régiók oroszpárti tisztviselői szerint a referendumon az emberek elsöprő többsége úgy döntött, hogy Oroszországhoz akarnak csatlakozni. Később Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az erről szóló alkotmányos törvényeket.
Nem sokkal ezt követően egy robbanás súlyosan megrongálta a krími hidat.
A háború első évében az energiaellátás is komoly gondokat jelentett a Nyugatnak. Európa ezzel kapcsolatos félelmei tovább fokozódtak, amikor robbanás történt az Oroszország és Európa közötti Északi Áramlat gázvezetéken.
A Kreml Amerikát és más nyugati országokat vádolta meg a cselekmény elkövetésével. Az azonban mostanáig nem derült ki, hogy pontosan mi történhetett. Annyit tudni, hogy merénylet történt, de azt nem, hogy mely országok állhatnak emögött.
Novemberben az orosz erők kivonultak Herszon városából, s feladták a kulcsfontosságú várost. Az ukránok pedig harci sikerüket ünnepelték ekkor.
Az ukránok öröme azonban nem tartott sokáig. Az év végén ugyanis Moszkva offenzívát indított Bahmut ellen.
A Donbászban található városban alakult ki a leghosszabb és a legvéresebb ütközet a szemben álló felek között, amely több hónapon át tartott, s végül 2023 májusában az azóta elhunyt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője jelentette be, hogy elfoglalták a várost, s átadták az orosz csapatoknak.
A háború borzalmairól, a harcok második évének eseményeiről cikksorozatunk folytatásában számolunk be, de betekintést nyújtunk az összecsapások és a nemzetközi politikai helyzet fokozódásába is.
Borítókép: Megrongálódott és kiégett járművek az Iljics Acél- és Vasművek területén, miközben füst száll fel az Azovsztal acélgyár területéről Mariupolban 2022. április 18-án. (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)
Trump lezárná a háborút.
A Fehér Házba menne ismét az ukrán elnök.
Päivi Räsänen szerint az ellene folyó eljárás arról szól, hogy cenzúrázható-e a Biblia, és meddig terjedhet Európában a szólás- és vallásszabadság.
Az amerikai kormányzat hétfőn külföldi terrorszervezetté minősítette a venezuelai Cartel de los Soles nevű szervezetet.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Trump lezárná a háborút.
A Fehér Házba menne ismét az ukrán elnök.
Päivi Räsänen szerint az ellene folyó eljárás arról szól, hogy cenzúrázható-e a Biblia, és meddig terjedhet Európában a szólás- és vallásszabadság.
Az amerikai kormányzat hétfőn külföldi terrorszervezetté minősítette a venezuelai Cartel de los Soles nevű szervezetet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem kizárólag kockázatot jelent, sokat segíthet a nevelésben is.
Régóta a főváros lakóinak és a Budapestre látogatók egyik kedvelt célpontja a Margitsziget. Kívzünkben lemérheti, mennyire ismeri a népszerű, ám mégis számos zegzugos rejtekhellyel rendelkező „zöld oázist”.
A szakember szerint akár 2030-ig is kihúzhatja felújítás nélkül az átkelő, ugyanakkor egyre drágább lesz a felújítás.
Az ügyvéd szerint Magyar Péter szembemegy a demokráciával.
A Fehér Házba menne ismét az ukrán elnök.
Päivi Räsänen szerint az ellene folyó eljárás arról szól, hogy cenzúrázható-e a Biblia, és meddig terjedhet Európában a szólás- és vallásszabadság.
Az amerikai kormányzat hétfőn külföldi terrorszervezetté minősítette a venezuelai Cartel de los Soles nevű szervezetet.
A nemzeti kormány gazdasági és társadalmi eredményeit hosszan lehet sorolni, csak vegyük észre a jót is.
A katalán menedzser nehezen viselte a Newcastle elleni meccs történéseit.
A csütörtökön kezdődő női kézilabda-világbajnokság előtt a Rapid Sport adásában latolgattuk az esélyeket.
Akár már most eldőlhet, az olasz szakember marad-e a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Az orosz-ukrán háború két éve
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!